Samsung Galaxy Note III merülés

Egy barátom megvette a Galaxy Note III-ast és nagyon boldog volt vele. 30 órákat (minimum) bírt úgy is, hogy nagyon sokat volt nyomkodva és a kijelző is ment 6-8 órákat. 

Aztán egyszer csak elkezdett 8-10 óra alatt lemerülni.

Peti csinált képernyőmentéseket is, ezeket elküldte nekem. Íme a levele, képekkel:

Így működött két hétig. Teljes lemerítés 34 óra üzemidő alatt, amiből 6:41 a kijelző használat. Az utolsó képen látható, hogy IndexService nincs is a listában.

Ezt követően, két hét után most egy napot sem bír ki és megjelent az IndexService:

Egy fórumban találtam ezt a szöveget: 

Nézd meg a futó alkalmazásokat. Az aksinál meg lehet. Ha az index service aktiv akkor lődd ki, nem lesz baj. Nekem detto ez volt. Az a progi felel a fájlok sorbarendezéséért. Minden újrainditás után tedd meg. Nekem a rövid aksiidő mellett a hátlap is meleg volt. AZ index service nélkül tudni kell a 36-48 órát használatfüggően. És ne tarts sok pdf fájlt vagy doksit a memkarin.

De én nem tudom kilőni. A kényszerleállítás gomb inaktív. Gondolom rootolni kell hozzá:

Tehát nem jött semmi frissítés, egyszer csak elkezdett ez az IndexService dolgozni a háttérben és azóta van gáz.

Mit lehet ilyenkor tenni?

(Én mondjuk tudom a választ: nem kell Samsungot venni, de ez már nem megoldás neki.)

Szóval?

Samsung romfrissítés = lecsökkent akkuidő

Immáron a második "csúcskategóriás" készülékét teszi tönkre a Samsung a gyári frissítéssel. Legutóbb a Note I-re megérkezett gyári frissítéstől esett le az akkuidő 6-7 órára, azaz a reggel bekapcsolt telefon délután kettőkor merült le. És ki sem javították, akinek Note-ja volt, az szívott. Aztán jó esetben adhatta el.

És tegnap mi történt?

Megérkezett a Note II-re a frissítés és a 30 órás akkuidőből lett 7 óra. Azaz a telefon, ami majdnem két napig elment egy töltéssel, most délután 3-ra lemerül.

Tehetetlen düh van bennem, mert tudom, hogy ezt sem fogják javítani. Sőt valószínűleg direkt csinálják, hogy az ember adja el a telefonját és vegyen helyette másikat.

Mit mondhatnék erre?

Lehetne finomítani, de röviden: A KURVA ANYÁTOKAT!

Én ugyebár eladtam a készüléket, nyugodt szívvel, hiszen aki megvette tőlem, az örült neki. Főleg annak örült, hogy egy évnyi szívás és töltögetés után - merthogy Note-ja volt neki előtte, amit mint említettem szintén elkúrtak - most végre van egy telefonja, amely nemhogy estig, de másnap délutánig is kibírja.

Erre most ezt cseszték el a faszfejek.

Garancia? Szerencsére még van rá, azaz beviheti a szervizbe és talán csinálnak majd vele valamit a buhera káefténél, akik ugyebár a Samsung hivatalos márkaszerviz. Legjobb esetben is várhatóan egy hónap alatt és minden adat elveszik majd a készülékről.

És ha nem? Akkor mi lesz?

Semmi. Ezzel is szophat majd, ahogy szopott a Note-tal eddig.

Miért írom ezt le?

Csak hogy tudd: EZ A SAMSUNG! Egy ilyen faszkalap cég!

Sony Xperia Stamina

Gondoltam leírom nektek, hogy ha rákerestek az interneten mondjuk arra, hogy miért nem világít az értesítés a Sony Xperia telefonotokon, akkor megtaláljátok ezt a bejegyzést.

Ami arról szól, hogy a Sony Xperia SP telefon miért nem jelez vissza, ha üzenet érkezik.

Azaz arról, hogy miért nem világít a Sony Xperia SP, ha bejön egy üzenet.

 

Tehát akkor ezután a kis SEO után lássuk a történést.

 

A tesómnak vásároltunk egy Xperia SP-t, mert kinyiffant a sokat látott Samsung Galaxy S2-ese.

A Hugi örült is neki, mert jó telefon ez, szép, és mindent tud, amire neki szüksége lenne.

Van egy olyan ügyes dolga is, hogy alul, egy átlátszó részben szép fényjátékot produkál, amikor bejön egy üzenet.

Használta is nagy örömmel, mígnem az egyik napon eltűntek ezek a kis fények.

Én végigkérdeztem az összes ismerősömet, akiknek ilyen telefonjuk van, hogy miért nem villog az Xperia SP, de senkinek nem volt lövése sem.

Azón túl persze, hogy a menüben a megjelenítés beállításainál be van-e pipálva a villogással jelzés.

Be volt pipálva, aztán mégsem villogott.

Nagyon kellemetlen ám ez, mert leteszed a telefont, jön egy üzenet és csak akkor veszed észre, amikor legelőször felveszed újra. Lehet, hogy órák múlva...

 

Találkoztunk személyesen a Hugival, aki már el akarta vinni a szervizbe a telefont, mondván: biztosan elromlottak a ledek.

 

Ahogy nézegetem a telefont, figyelmes lettem egy kis jelre, ami az értesítő sorban üldögélt. Két tenyér, közte egy ceruzaelemmel.

Ez a Stamina (TM) jele. Akkor van ott, ha valaki, vagy valami bekapcsolta a Stamina üzemmódot.

A Stamina amúgy a képernyő kikapcsolásakor kikapcsolja a mobilinternetet és a wifit is, így elvész a kapcsolat. Nem jönnek meg az üzeneteid. Nagy szívás ám ez és ezresekbe kerülhet, ha emiatt maradsz le valamiről. Nekem legalábbis.

 

A tesóm bevallása szerint nem kapcsolta be. Egyszer csak ott lett.

 

Ahogy ezt kikapcsoltam, máris elkezdett újra villogni a telefon.

 

Tehát a Stamina kapcsolta le a ledeket.

 

Átnéztem a kezelési útmutatót, amiben ez SEHOL nincsen benne.

 

Találjuk ki, vagy álmodjuk meg?

 

Na, ez amolyan techshit. Kiakasztó, de a lényeg, hogy megoldódott.

 

Tehát ha nem villog a Sony Xperia SP telefonodon a led, akkor kapcsold ki a Stamina üzemmódot.

Vidéken lassú a net. Vagy nem?

Az egyetlen igazi szívfájdalmam az volt a Szobra költözéskor, hogy a jó budapesti netemet egy vidékire kellett cseréljem. Mert itt nem nagyon hasított az internet, a maximum vásárolható megoldás egy 15/5-ös csomag volt, ami valójában 19/0,5-tel jött. Lefelé még csak-csak, de felfelé gyilkosan lassú volt.

Máig.

Szombaton ugyanis felhívtak az Inviteltől, hogy mit szólnék egy 50/7,5-ös nethez...

Mit szóltam volna: hozd!

Hozták, ma. Udvariasan, gyorsan.

A régi modem ment, helyette új modem jött és még a jelszavaimat sem kellett átállítani. A routerjükből ugyanis bridge-dzsel modemet csináltunk és az én routerem irányít ezentúl is.

Az egész öt perc volt.

Most száguld a net és ha 50/7,5 nincs is, de 40/6,8 van. Azaz felfelé is van végre normális sávszél, így újra hallgathatom a saját zenéimet a saját NAS-omról, újra hazanézhetek a kameráimra és újra tudok feltölteni videót a YouTube-ra.

Az élet most szép. Csak ez hiányzott Budapestből, semmi más. Már ez sem hiányzik.

E-mailezni is lehet a MÁV-nak, ingyen.

Semmibe nem kerül az, ha az észrevételeinket jelezzük a MÁV-nak, mert az ügyfélszolgálatnak van e-mail címe is. Ugyanúgy kötelesek válaszolni, mint a levelekre és a telefonokra. Nos, én meg is tettem a mai észrevételemet, íme:

--------------------------------------------------------------

A mai reggelen, a Szob-Budapest Nyugati között közlekedő, 6.28-as indulású vonaton nem volt kerékpárkocsi. A 2179-es számú járat nem jelöletlen járat, hanem mind a nyomtatott, mind az elektronimus menetrendben kerékpár szimbólummal van jelölve. A MÁV-Start tájékoztatója szerint
(http://www.elvira.hu/kerekparszallitas/utazas_elott.php ) idézem:
"Ezzel a piktogrammal vannak jelölve azok a vonatok, amelyekben olyan kerékpárszállító kocsi közlekedik, ahol kevesebb a rendelkezésre álló férőhely, illetve ahol a vasúti jármű többcélú terében (ezt a részt a babakocsival utazók, és mozgásukban korlátozottak is igénybe vehetik, ezért kerékpárkampók nincsenek felszerelve,) szállíthatóak a bringák."
Az említett vonaton MINDEN REGGEL nagyjából 15 kerékpáros próbál utazni, és a jelölés alapján JOGGAL várjuk el, hogy a vonat a meghirdetettek szerint közlekedjen. De nem így közlekedik.
Én magam azért vásároltam kerékpár bérletet, mert az általam használt járatok MIND ezzel a jelöléssel közlekednek. Úgy érzem, be vagyok csapva és amennyiben a dolog nem változik, a jövő hónaptól nem vásárolok kerékpár bérletet, hanem a 20 col alatti kerékpárommal fogok utazni, ingyen. Ez éves szinten Önöknek 12x11200 forint kiesés, azaz összesen 134.400,- HUF.
Kérésem: vagy közlekedjen az említett vonat kerékpárkocsival, vagy VEGYÉK LE a jelölést a menetrendekben.
Itt jegyzem meg, hogy tegnap reggel, azaz 2013.10.28-án a 2169-es járaton (fél órával korábbi) KETTŐ kerékpárkocsi is volt, így az sem indok, hogy nincs elég kerékpárkocsi. Csak át kellett volna csatolni Szobon a másik vonat végére az egyiket és ennyi. És ide tartozik az is, hogy a kettő kerékpárkocsiban összesen ketten szállítottunk kerékpárt, míg ismétlem, a fél órával későbbi járaton 15-en akartak volna. Ők így a vonatra mindenfelé kénytelenek voltak felszálni, szabálytalanul és balesetveszélyesen. A köztes állomásokon, a peronon állva vadászniuk kell arra, hol lesz a kerékpárkocsi és lesz-e egyáltalán. Miután látják, hogy nincs, rohannak a vonat elejére, vagy végére, de ott már 2-3 bicikli van addigra, mire a vonat például Gödre érkezik. Ilyenkor ugyebár az lenne a helyes magatartás, hogy a kerékpáros a vonatra nem száll fel, dehát DOLGOZNI mennek ezek az emberek és nem mehetnek fél órával későbbi vonattal (amin persze könnyen lehet, hogy ugyanígy nem lesz kerékpárkocsi). Ezért aztán teljesen szabálytalanul, köztes peronokra szállnak fel, akadályozva ezzel a többi utas mozgását, folyamatos balesetveszélyt erdeményezve. Mindez addig fog így történni, amíg valaki a vonat mellett rohangálva (biciklizve) alá nem esik, vagy alá nem lök véletlenül valaki mást.
Abból pedig per lesz, ami sokba fog Önöknek kerülni, nem beszélve a sajtó-visszhangot.
Mindezen észrevételeket én úgy teszem, hogy hangsúlyozom: ÖNÖKKEL szeretnék utazni továbbra is. Kérem, ne tegyék ezt lehetetlenné!
Köszönöm!

-----------------------------------------------------------------

Nekem van időm a vonaton (átlagban 20 percet késünk), én nem fogom megúnni, ezt ígérem. Még az is lehet, hogy külön blogot nyitok a MÁV-nak.

Nincs bringakocsi? Dehogynem, kettő is van!!!

Korábban írtam, hogy rejtélyes okból a reggeli vonatunkról eltűnt a bringakocsi. A magyarázat az volt a MÁV részéről, hogy nincs elég kocsi, így nem jut a 2179-es járatra, amely Szobról 6.28-kor indul.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy nagyjából letojom, mert Szobon felszállok az üres vonatra, odalakatolom a bringámat a legutolsó peronra, majd Pesten leszállok. Engem nem nagyon érint ez a balfékség, azok szívnak, akik köztes állomásokon szállnának fel.)

Ma reggel a 2169-es járattal jöttem, mert az óraátállítás miatt nem tudtam aludni és így korábban felkelve elértem a 6.00-kor induló vonatot.

Amikor tekertem ki, azt hittem, rosszul látok. A korábbi vonathoz ugyanis 2, azaz KETTŐ kerékpárkocsi is volt csatolva. Egy középre, egy pedig a végéhez.

Lehetne szépítgetni, de erre nem tudok mást írni, minthogy BAROM ÁLLATOK dolgoznak a vasútnál, akik SZARNAK RÁ, hogy az utas hogyan utazik.

Mert ha nincs elég kerékpárkocsi, azt az ember nehezen, de elfogadja. Objektív körülmény.

Dehogy azért nincs egy 15-20 biciklist mindig szállító vonaton kerékpárkocsi, mert ez egyel korábbin KETTŐ van, na erre nincs már mentség. Ez a balfaszság olyan szintje, amire nincs szó.

Természetesen felhívtam a MÁV-Direktet és jeleztem nekik és meg tudtam állni kulturált hangnemben.

Hozzáteszem, hogy a mai vonaton ÉN VOLTAM EGYEDÜL kerékpárral, mert ez a vonat túl korai azoknak, akik 8-ra járnak Budapestre (7.10-körül beér) és túl késői azoknak, akik 7-re. Az eggyel későbbi vonaton viszont átlagban 15-20 kerékpáros utazik, illetve utazna. 

Kerékpárszállítás vasúton - drága, de legalább vacak

Miután sorozatban fordult elő, hogy nincs kerékpárkocsi a szerelvényünkhöz csatolva, gondoltam felhívom a MÁV ügyfélszolgálatát (+36 40 494949) és megkérdem, miért is.

Hajnali fél hétkor nem kellett sokat várakozzak, így hamar be is kapcsoltak. Az örömöm korai volt, mert egy arrogáns jóember fogadta a hívásomat.

Miután megkértem, hogy vegyen fel egy panaszt, kikérdezett, miért is szeretnék panaszt tenni. Közöltem vele, hogy azért, mert nincs kerékpárkocsi. Erre ő, hogy ez a vonat személyvonat, amelyen nem kell legyen kerékpárkocsi, hanem a vonat elején és végén 2-2 kerékpár szállítható a vonaton. Ezután kisebb oktatást kaptam arról, hogy a kerékpárjegy - esetemben bérlet, havi 11200 forintért - megvásárlásával csupán arra szerzek jogot, hogy a biciklivel felszállhassak a vonatra. Én megköszöntem az oktatást, majd ismételten kértem, hogy vegyen fel egy panaszt, amiben semmi mást nem kívánok rögzíteni, minthogy nincs kerékpárkocsi a vonaton.

Felvette a panaszomat, további türelmet kívántam a munkájához és letettem.

Gödön felszállt Peti barátom - vonatos ismeretség, reggel és este is együtt szoktunk utazni - és ő, mint egykori kalauz elmagyarázta nekem, hogyan is van ez. Nos, utána is olvastam és most elétek tárom a valót testvéreim, felnyitván a ti szemeiteket.

Szóval kerékpárszállítás szempontjából ötféle vonat van. Az első, amin tilos kerékpárt szállítani, mert azt egyéb intézkedés tiltja. Ilyen például az a nemzetközi vonat, amire a kerékpár nélkül utazók Gödön, egy órás álldogálás után rendszeresen átszállnak, én meg, aki külön 11200 forintot fizetek az utazásomért, nem szállhatok át, hanem várok tovább, hogy elinduljon végre a vonatunk. Elkalandoztam. Ezt a vonatot egy áthúzott kerékpár szimbólum jelöli.

A második fajta vonat az, amelyre kerékpárhelyet foglalni kell. Ezt egy bekeretezett bicikli jelzi, mögötte egy kulcsszerű valamivel. Azt írja a MÁV, hogy érdemes ezekre minél előbb jegyet venni, mert ezeken 8 bringa szállítható és hamar elfogy a hely. Mi van a bérletesekkel? Szívnak...

A harmadik fajta vonat a kutya közönséges személy, amelyen nincs jelzés, azaz kerékpáros jelzés. Ezekre a vonatokra kerékpárt valóban fel lehet tenni és valóban csak az első és az utolsó peronra. Képernyőmentések amúgy a MÁV honlapjáról vannak, ma reggel készültek:

Azaz az ügyfélszolgálatos kollégának igaza lett volna, ha a mi vonatunk jelöletlen. DE NEM AZ! Ugyanis a mi vonatunk ma reggel a következő képen szereplő volt:

Ez egyben a negyedik típusú vonat kerékpárszállítás szempontjából. Ez a leggyakoribb, ezeken van kerékpár szállításra alkalmas kocsi, de csak egy fél vagon. Ilyennek volt tehát meghirdetve a mai vonatunk, a nyomtatott menetrendben ezt egyébként bekeretezetlen bicikli szimbólum jelzi.

Egyébként küzdünk ezzel is, mert ezek a többcélú terek szépen meg is telnek a több célból utazókkal, akik között mi, kerékpárosok a saját kerékpár kocsinkban megtűrt személyek vagyunk. Van itt minden, nomád törzsektől a babakocsiig. Ismétlem, havi 11200 forintért. De az ember tud örülni a kicsinek is, ezekkel a kocsikkal ki is egyeznénk. Sajnos mostanában ezeket felejtik le a vonat végéről, elejéről.

Az utolsó típus, ahol kerékpár szállító kocsi van, jó sok férőhellyel.

Ezeket ajánlják csoportoknak. És ezzel vége is a kerékpárszállítás bonyolult rendszerének, amely egyébként NEM MŰKÖDIK. És ez a baj.

És az a kisebbik baj, hogy a kiadottól eltérően közlekedtetnek vonatokat, majd az ügyfélszolgálat még le is ugatja az embert. Az a nagyobb baj, hogy a MÁV úgy képzeli el, hogy ha megtelik egy vonat, akkor aki biciklivel áll a peronon, az majd nem száll fel, hanem megvárja a következőt. Ugyanmár királylány! Hiszel a mesékben?

Ha az ember biciklivel jár dolgozni, azaz MINDEN REGGEL a vonatra szállna fel biciklivel, akkor nem fogja megvárni a következő vonatot. A munkahelyre ugyanis be kell érni. Mi nem késhetünk, mert kirúgnak a francba. A MÁV, az késhet. Senkit nem rúgnak ki a francba, ehelyett egy veszteséges vállalatnál veszik fel a prémiumokat a nagyfejűek. Ez már politika, hagyjuk...

A mai reggelen a vonatra 15-en szálltak fel bringával, a megengedett 2-2 helyett. Azt ne részletezzük, hogy 11-en szabálytalanul és azt se részletezzük, hogy október vége van, nem nyár. Az a lényeg, hogy az efféle balfékség, amit a MÁV művel ÉLETVESZÉLYES helyzeteket szül. Ugyanis ezek az emberek azt várják, hogy a bicikli kocsi vagy elöl van, vagy hátul. Beállnak tehát középre a peronon és amikor begördül a vonat és látják, hogy elöl nem volt bringakocsi, elindulnak hátra. Amikor itt meg azt látják, hogy itt sincs bringakocsi, akkor felnyomják gyorsan a normál kocsik peronjára a bicikliket és így akadályozzák, akadályozzuk a le- és felszállást. Nagyot lehet ám esni egy vonatról, ha az ember kabátja beleakad egy kormányba és még csak el sem akarom képzelni, mi van egy balesetkor, vagy ha ne adj Isten, tűz üt ki a vonaton. Hogyan menekülsz, ha három bringa van keresztbe rakva?

Emellett állandó konfliktusokat szül mindez, aminek az utas és a kalauz van kitéve. A kalauznak ezért jár fizetés - bár nem túl magas - de az utas ezért külön fizet. Nem is keveset. Én például 11200 forintot havonta. Ezért a pénzért mérgelődhetek, utazhatok a fűtetlen, világítatlan kocsiban, ha a biciklimre szeretnék rálátni.

Vagy ha betelefonálok, akkor nem megköszönik az észrevételt, hanem kioktatnak. Na ez a techshit a javából.

Pozitív gondolkodás: kerékpárok szállíthatók ingyen is a vonaton. Nos idézek a szabályzatból:

"Milyen kerékpárok szállíthatók díjfizetés nélkül, milyen kerékpárok után kell fizetni?

Kerékpárviteldíj megfizetése nélkül szállítható:

minden 20' vagy annál kisebb méretű kerékpár, ha a méretszám a keréken fel van tüntetve,

illetve az eredetileg egykerekűnek gyártott kerékpár (monocikli)

Minden más kerékpárhoz kerékpárjegyet kell vásárolni, ha pedig a vonat a menetrendben jellel van megjelölve, a kerékpár-helyet is biztosítani kell. Egy utas egy kerékpárt vihet magával, a 12 évesnél fiatalabb gyermek a kerékpárját csak felnőtt kíséretében viheti magával. A kerékpárjegyet akkor is meg kell vásárolni, ha az utas szétszereli a kerékpárját (például az egyik kerekét leszereli), de a részeket egyazon utazás során szállítja. A szétszerelt kerékpár egyebekben a kézipoggyásszal megegyező módon helyezhető el a vonaton.

Tandem-kerékpár csak kerékpárszállító kocsiban szállítható, a vasúti kocsi egyéb tereiben (pl. első-utolsó kocsi előtere) nem. A tandem-kerékpárhoz is egy kerékpárjegyet kell vásárolni.

Motorral felszerelt kerékpár a vonaton nem szállítható."

Szóval a vasúti szabályzat szerint a 20 colos, vagy annál kisebb kerekű kerékpár ingyen szállítható? 

A jövő hónaptól 20 colos kerékpárral fogok járni (lásd még: kemping), a 11200 forintot pedig elteszem másra. Ha nem kell a MÁV-nak a pénzem, hát legyen!

Betetőzés

Amikor házat vettünk, úgy érzem, elég körültekintően jártunk el. Nem okoskodtam, nem játszottam a hozzáértőt, hanem mint mindig, nálam okosabb embereket kérdeztem meg mindenről. Mert az okosabbtól tanulni nem szégyen. Eléggé körüljártam azt is, hogy egy ilyen ház vásárlásánál milyen buktatókra kell odafigyelni.

Sokan mondták azt is, hogy aki házat vesz, az gondot vesz, tudomásul vettem ezt is. Mert az köztudott amúgy is, hogy egy családi háznál mindig van mit javítgatni.

A tetővel kapcsolatban is vizsgálódtunk, mert "Tető nélkül apró házad mondd, mit ér!", szól a nóta is. A költészetet félretéve a tető - szakmai tanácsadás alapján - a ház értékének jó nagy részét teszi ki. Ha nincs rendben, a ház akár lakhatatlanná is válhat nagyon hamar.

Ezért volt az, hogy az értékbecslővel a tetőt is megnézettük. Mármint a saját értékbecslőnkkel. Mert a banké mellett - aki hivatalból kijön kölcsön vagy lízing esetén - mi magunk is fogadtunk egyet. Meg is nézte, a padlásra is felmászott. A padlásról nézve pedig a tető jónak látszott.

Az első gyanúnk akkor támadt a tetővel kapcsolatosan, amikor egy szép téli hajnalon guruló hangokra lettünk figyelmesek. A tetőről valami gurult lefelé és a csatornában megakadt jó nagy dübörgéssel. Mivel több reggelen is hallottuk, felmásztam az ereszig és ott azt láttam, hogy tele van cserépdarabokkal. A tetőn lévő cserép ugyanis szépen szétfagyott és kisebb-nagyobb darabok elkezdtek leválni róla. És ez nem megnyugtató.

Mivel nagyon sok barátom van, az egyiket - akinek van egy építkezési vállalkozása - megkértem, jöjjön már el és nézze meg, mit lehet ezzel csinálni. Eljött, megnézte és azt javasolta, hogy a cserepet azelőtt cseréljük le, mielőtt elkezdene beázni és tönkretenné a tartószerkezetet is. Mert cserepet cserélni viszonylag olcsó, a tetőszerkezet cseréje viszont milliós tétel.

Hallgattunk rá és elkezdtünk gyűjtögetni. Közben a március 15-i hóviharban a porhó a cserepek között behatolt a padlásra és a csillár lukja mellett elkezdett befolyni a víz. Felmásztam a padlásra és két vödör havat lapátoltam össze. Itt határoztuk el, hogy nem csak cserepet cserélünk, de alá is fóliázunk. Ehhez már tetőfedő kell.

A nyár során volt egy-két olyan zivatar, amikor a nyugati oldalon konkrét beázások is megjelentek, az ágyakon például vizes volt a párna. Az óra tehát ketyegett. A nyarat nem szabadsággal, hanem heveny munkával töltöttem, de összekerestem másod-harmad-negyedállásban a csere árát.

Ekkor feküdt ki az autóban a vezérműtengely, amire ez a pénz szépen el is ment. A szüleink segítettek és vettünk fel némi kölcsönt is, így az elmúlt hétvégén ha nem is készpénzből, de hitelből sikerült lecseréltetni a tetőt. Majd a telet is másod-harmad-negyed-ötöd állásban töltöm, de tavaszra a kölcsönt visszafizetem szépen.

Természetesen a biztosító - mert a házra van biztosításunk - simán lerúgta a kérelmünket, mondván, hogy ez se nem rejtett hiba, se nem illik bele egyik káreseménybe sem. Én persze megkérdőjelezem azt, hogy egy nem látható hiba, amit nemhogy mi, de két értékbecslő sem vett észre, miért nem rejtett hiba, de többen mondták, hogy a biztosítók már csak ilyenek. Egyet lehet(ne) tenni: eljönni és átmenni másikhoz. Márcsak elvből is. De ezzel kapcsolatban annyit, hogy van olyan biztosító, amelyik mind egyforma. Úgyhogy le van tojva. Megcsináltattuk kész.

A tető szép és jó lett. A héjazat megbontásakor azt láttuk, hogy a szigetelés jól össze van csúszva, méteres hézagok vannak, ahol csak a lambéria és egy réteg fólia választ el minket a külvilágtól. Építész barátaim ezt meg is jósolták előre, így a szigetelést is kicseréltük és vadiúj paplan került a vadiúj fólia alá. A kiszedett kőzeggyapotot a padlásra fektettük, ahol így az eddigi vastagság megdulázódott. A tetőtérben jelenleg - ugyanolyan fűtés mellett - 5-7 fokkal van melegebb, így a radiátorokat lejjebb lehet majd csavarni, ami a gázszámlán meg is fog látszani. Ahogy Jancsi bácsi - a fűtésszerelőnk - mondta: azt a meleget kell kifizetni, ami elszökik. Hát nálunk mostantól kevesebb szökik el.

Néhány érdekesség a technikai részletekről: a tágulási tartály kivezető csövéhez a csőátvezető cserép 43 ezres, úgyhogy ilyet nem vettünk. Helyette vettünk plusz egy szellőzőcserepet 1700 forintért (illetve megmaradt) és ezen vezettük ki a csövet a tetőre. Tökéletes így is. A kúpcserepek rögzítéséhez a gyár kétféle megoldást javasol. Én a drótosat választottam, a tetőfedő a csavarozást. Az utóbbi egyszerűbb, olcsóbb és megbízhatóbb. Érdekesség, hogy a kiszállításhoz szükséges raklapok betétesek és ezeket vissza lehet váltani, ez lejön a végső árból.

A tetőfedők eredetileg két napra jöttek, de eddig hármat voltak itt és még mindig maradt némi burkolás, ami miatt hétfőn délelőttre még visszajönnek. A házhoz tartozó féltetőt most - az autó meghibásodása és az arra elköltött 521.514,- HUF extra kiadás miatt - nem csináltattuk meg, de a ház tetejéből megmaradt cuccok egy része arra majd rámegy, így az kevesebbe fog kerülni, mint az előzetes kalkuláció.

Mindent összevetve a tetőcsere egészen jól zajlott és nagyon megnyugtató, hogy mostantól számítva 50 éven keresztül nem lesz a cseréppel gondunk, mert ennyi garanciát vállalt a gyártó erre a típusra. És még szép is.

Mi a techshit? Hát az, hogy a minap összefutottam az előző tulajdonossal, akinek elmeséltem a guruló hangot. Merthogy a vásárlásnál megkérdeztük tőle, hogy a tetővel minden rendben van-e és természetesen azt válaszolta, hogy igen. Ezzel szemben most elmondta, hogy ő is hallott guruló hangokat, de azt hitte, hogy az égből esett le valami... Ehhez pedig inkább nem fűznék hozzá semmit!

Miért ne mérd GPS-szel az edzést?

A válasz egyszerű: mert csal. Hogyrohaggyommeg!

Mivel nem akartam túlterhelni a térdeimet, kihagytam egy hetet és két napot az elmúlt futás óta. Ma végül futottam kicsit és szokásomhoz híven a kezembe vettem a GPS-t és azzal mértem a távot.

El is voltam keseredve, hogy milyen szar is vagyok, milyen rossz átlagot futottam. Íme, amit a GPS mutat, azaz a 7,95 km/h-s eredmény. Hervasztó:

Az tűnt fel, hogy múltkor is hajszál ugyanezen az útvonalon futottam és akkor 3100 métert mértem. Aztán az is furcsa volt, hogy valahogy nem az úton van a jel, azaz nem azt mutatja, amit valójában futottam. Így aztán a Sportypal keveset is számol, azt mondja, hogy 2,66 km-t futottam, ami 20.02 idővel számolva gyengus. 
Szerk: Mivel a Sportypalban van lehetőség utólag korrigálni, kézzel áttettem az útpontokat. Milyen érdekes, hogy így tényleg 3000 méterre jött ki a futásom. Íme:

Ha már van a Google Maps-nek egy olyan funkciója, hogy távolságmérés, szépen végigkattintottam azt az útvonalat, amit valójában lefutottam. Így a Google Térképen ez jött ki:

Ez így 3,02 kilométer, ami 20.02 alatt nem gyengus, hanem az én jelenlegi szintem. Azaz nem is romlottam, hanem ugyanúgy, illetve kicsit jobban futok, mint a múlt héten. 9,05 km/h-val. Azaz a GPS 3000 méteren csalt majdnem 400 métert. Ami nem mindegy ám...

Úgyhogy ezentúl otthon hagyom a GPS-t és simán, élvezetből futok.

Ennyi.

Reneszánsz

Ha jól emlékszem, reneszánsznak hívjuk azt, amikor egy elfeledett dolgot újra felfedezünk. Nálam reneszánszát éli mostanság több dolog is. Hogy miért a techshit blogomba írom ezt? Mert megvizsgálva a dolgok eredetét, igencsak innen indul ki minden. Egy elkefélt technológiai megoldásból, aminek következtében az életünk megint kényszerpályán mozog. Szerencsére ez a kényszerpálya most nagyon kellemes.

Kezdjük talán ott, hogy nagyjából 22 évnyi pesti élet után annyira megtelítődtem ezzel a kedves várossal és a benne élő kedves emberekkel, hogy elköltöztünk. Akik olvasták korábbi blogjaimat, azok tudják, hogy hosszú szenvedés előzte meg a döntést, amit egyébként - a nehézségek ellenére - nem bántam meg.

És itt jön az első techshit komponens. Úgy is nevezhetném, hogy sakk-matt. Merthogy Budapesten élni nem lehet (normálisan), így az ember kiköltözni kényszerül. A kiköltözéssel együtt jön a bejárás, amit legtöbben - egy jó darabig mi is - autóval teszünk. Emiatt a forgalom Budapesten növekszik, így Budapesten élni egyre kevésbé lehet, így sokan kiköltöznek, a forgalom növekszik... ördögi kör. A kiköltöző pestiek helyére újabb vidékiek költöznek be, akik majd húsz év múlva jönnek rá arra, mekkora baromság is volt Pesten venni egy lukat tizenmillióért, miközben Pesthez közel családi házat kapsz ennyiből. Egy kétszobás panel árából 100 négyzetméteres családi házat. Nem ragozom...

Szóval a techshit első komponense az, hogy tegyük lehetetlenné egymás életét a lustaságunkkal. Azzal, hogy az életünket az autóra építjük, és nyugtassuk magunkat azzal, hogy "máshogy nem tudom megoldani"! Pedig dehogynem! Generációk - köztük az enyém is - nőttek fel úgy, hogy nem volt kocsi. Mégis oké volt minden. Szépen elmentünk az iskolába gyalog, útközben az óvodánál letettem a húgomat és hazafelé meg felvettem. Sima ügy volt. Amíg a szüleim hazaértek, vigyáztam rá, közben megcsináltam a házit és utána jöhetett a játék. Lakótelepen, úgy, hogy anyukám reggel hattól dolgozott és délután 3-4-re ért haza, apukám meg 8-tól Mikulásig. Nem volt kocsink... Szóval, aki arra hivatkozik, hogy autó nélkül nem megy, az simán lusta. Vagy szebb szó, hogy kényelmes. Ez nem baj, csak ne meséljük be másoknak is!

Közben meg vannak, helyesebben vagyunk páran, akik a kocsi nélkül is megvannak szépen. Nem vagyok szent és sem és PONT azért írom ezeket a sorokat, mert engem is sikerült becsapni és egészen augusztus 20-ig azt hittem, csak autóval lehet bejárni Budapestre. Aztán "szerencsémre" elromlott az autó és "szerencsémre" hetek óta ül rajta a szerviz. Így kénytelenek voltunk felülni a vonatra és ezért hálás vagyok a sorsnak. Mert megint megmutatta a helyes utat. A helyes út ugyanis a tömegközlekedés és a bringa.

Az persze más téma ám, hogy egy bérlet Budapestre 50 ezres és egy bringabérlet hozzá 11.400 HUF. Így a kettőnk bérlete, BKV bérletes kedvezménnyel és bringajeggyel (a párom BKV-zik, neki van bérlete, én meg inkább bringázom), éppen a képen látható 103.900 forintba kerül. Durva elsőre.

DE!!!

Mert mindig van de. Szóval autóval bejárni havonta 80 ezres és még Budapesten belül autózgatni egy 20-as volt nekem. Ebből a munkahelyem és a párom munkahelye térített valamennyit, de összességében az autózás kettőnknek, havonta egy 50-es volt. Ennyit kellett kifizetni saját zsebből.

ÉS!!!

Mert mindig van és is. Az elmúlt fél évben, hónapokra lebontva nagyjából további 50 ezresbe került a kocsi fenntartása. Hol defektünk volt, hol egy 33 ezres csapágy ment ki és legutóbb meg egy csendes pukkanással jelezte azt a kocsi, hogy a vezérműtengely és a himbák nagy része feladta a küzdelmet. Ezt majd egy másik bejegyzésben bővebben megírom, ha kész lesz a kocsi valaha. Elég az hozzá, hogy jelenleg, hónapokra lebontva gyakorlatilag az autózás egy 100-as saját zsebből.

Ezzel szemben a vonatra a bérlet 100 ezres kettőnknek, amiből 86%-ot fizet a munkáltató, azaz havonta 14 ezres a mi költségünk. A budapesti közlekedést egy bérlettel és egy bringabérlettel megoldjuk, így összesen a havi közlekedésünk 30 ezres. Ennyi.

Persze vonatozni "élmény", de van jó oldala is. Ha kocsival megyünk haza, akkor reggel nagyjából ugyanannyi idő beérni (reggeli csúcs az 2/A-n és az M3-ason) és délután 20 perccel érünk haza hamarabb. Azaz a kettő közlekedés között 20 perc a különbség. Nekem legalábbis, ehhez a páromnak hozzájön a pesti buszozás még 20-20 percben. Azaz, vonattal azért tovább tart.

DE!!!

Mert itt is van de. Szóval amíg a kocsiban az ember anyázik és az útra koncentrál, azaz a hazafelé tartó út elveszik, addig a vonaton az eltöltött idő kihasználható. Olvasni, filmet nézni, dolgozni is lehet. Csak egy könyv, okostelefon vagy laptop kell hozzá.

Nameg annyi, hogy üljön az ember.

Mivel reggel Szobról indul a vonat, mi ülünk és mivel délután 30 perccel a vonat indulása előtt kinn tudok lenni a Nyugatiban, szintén ülünk. Ülve-olvasva-filmet nézve-laptopon pötyögve pedig ez az egy óra a miénk. Nem veszik el.

Cserébe el kell viselni, hogy a vonat néha késik, néha büdös, néha nincs bringakocsi, néha melléd ül egy tuskó. Ez vele jár. De ezek a kellemetlenségek sehol nincsenek egy dugóban üldögéléshez képest.

Így aztán a vonatozás nálunk most reneszánszát éli. Hálás vagyok a sorsnak, hogy segített felfedezni újra és majd beszámolok róla, mennyire tetszik majd egy fél év múlva is...