Amikor házat vettünk, úgy érzem, elég körültekintően jártunk el. Nem okoskodtam, nem játszottam a hozzáértőt, hanem mint mindig, nálam okosabb embereket kérdeztem meg mindenről. Mert az okosabbtól tanulni nem szégyen. Eléggé körüljártam azt is, hogy egy ilyen ház vásárlásánál milyen buktatókra kell odafigyelni.
Sokan mondták azt is, hogy aki házat vesz, az gondot vesz, tudomásul vettem ezt is. Mert az köztudott amúgy is, hogy egy családi háznál mindig van mit javítgatni.
A tetővel kapcsolatban is vizsgálódtunk, mert "Tető nélkül apró házad mondd, mit ér!", szól a nóta is. A költészetet félretéve a tető - szakmai tanácsadás alapján - a ház értékének jó nagy részét teszi ki. Ha nincs rendben, a ház akár lakhatatlanná is válhat nagyon hamar.
Ezért volt az, hogy az értékbecslővel a tetőt is megnézettük. Mármint a saját értékbecslőnkkel. Mert a banké mellett - aki hivatalból kijön kölcsön vagy lízing esetén - mi magunk is fogadtunk egyet. Meg is nézte, a padlásra is felmászott. A padlásról nézve pedig a tető jónak látszott.
Az első gyanúnk akkor támadt a tetővel kapcsolatosan, amikor egy szép téli hajnalon guruló hangokra lettünk figyelmesek. A tetőről valami gurult lefelé és a csatornában megakadt jó nagy dübörgéssel. Mivel több reggelen is hallottuk, felmásztam az ereszig és ott azt láttam, hogy tele van cserépdarabokkal. A tetőn lévő cserép ugyanis szépen szétfagyott és kisebb-nagyobb darabok elkezdtek leválni róla. És ez nem megnyugtató.
Mivel nagyon sok barátom van, az egyiket - akinek van egy építkezési vállalkozása - megkértem, jöjjön már el és nézze meg, mit lehet ezzel csinálni. Eljött, megnézte és azt javasolta, hogy a cserepet azelőtt cseréljük le, mielőtt elkezdene beázni és tönkretenné a tartószerkezetet is. Mert cserepet cserélni viszonylag olcsó, a tetőszerkezet cseréje viszont milliós tétel.
Hallgattunk rá és elkezdtünk gyűjtögetni. Közben a március 15-i hóviharban a porhó a cserepek között behatolt a padlásra és a csillár lukja mellett elkezdett befolyni a víz. Felmásztam a padlásra és két vödör havat lapátoltam össze. Itt határoztuk el, hogy nem csak cserepet cserélünk, de alá is fóliázunk. Ehhez már tetőfedő kell.
A nyár során volt egy-két olyan zivatar, amikor a nyugati oldalon konkrét beázások is megjelentek, az ágyakon például vizes volt a párna. Az óra tehát ketyegett. A nyarat nem szabadsággal, hanem heveny munkával töltöttem, de összekerestem másod-harmad-negyedállásban a csere árát.
Ekkor feküdt ki az autóban a vezérműtengely, amire ez a pénz szépen el is ment. A szüleink segítettek és vettünk fel némi kölcsönt is, így az elmúlt hétvégén ha nem is készpénzből, de hitelből sikerült lecseréltetni a tetőt. Majd a telet is másod-harmad-negyed-ötöd állásban töltöm, de tavaszra a kölcsönt visszafizetem szépen.
Természetesen a biztosító - mert a házra van biztosításunk - simán lerúgta a kérelmünket, mondván, hogy ez se nem rejtett hiba, se nem illik bele egyik káreseménybe sem. Én persze megkérdőjelezem azt, hogy egy nem látható hiba, amit nemhogy mi, de két értékbecslő sem vett észre, miért nem rejtett hiba, de többen mondták, hogy a biztosítók már csak ilyenek. Egyet lehet(ne) tenni: eljönni és átmenni másikhoz. Márcsak elvből is. De ezzel kapcsolatban annyit, hogy van olyan biztosító, amelyik mind egyforma. Úgyhogy le van tojva. Megcsináltattuk kész.
A tető szép és jó lett. A héjazat megbontásakor azt láttuk, hogy a szigetelés jól össze van csúszva, méteres hézagok vannak, ahol csak a lambéria és egy réteg fólia választ el minket a külvilágtól. Építész barátaim ezt meg is jósolták előre, így a szigetelést is kicseréltük és vadiúj paplan került a vadiúj fólia alá. A kiszedett kőzeggyapotot a padlásra fektettük, ahol így az eddigi vastagság megdulázódott. A tetőtérben jelenleg - ugyanolyan fűtés mellett - 5-7 fokkal van melegebb, így a radiátorokat lejjebb lehet majd csavarni, ami a gázszámlán meg is fog látszani. Ahogy Jancsi bácsi - a fűtésszerelőnk - mondta: azt a meleget kell kifizetni, ami elszökik. Hát nálunk mostantól kevesebb szökik el.
Néhány érdekesség a technikai részletekről: a tágulási tartály kivezető csövéhez a csőátvezető cserép 43 ezres, úgyhogy ilyet nem vettünk. Helyette vettünk plusz egy szellőzőcserepet 1700 forintért (illetve megmaradt) és ezen vezettük ki a csövet a tetőre. Tökéletes így is. A kúpcserepek rögzítéséhez a gyár kétféle megoldást javasol. Én a drótosat választottam, a tetőfedő a csavarozást. Az utóbbi egyszerűbb, olcsóbb és megbízhatóbb. Érdekesség, hogy a kiszállításhoz szükséges raklapok betétesek és ezeket vissza lehet váltani, ez lejön a végső árból.
A tetőfedők eredetileg két napra jöttek, de eddig hármat voltak itt és még mindig maradt némi burkolás, ami miatt hétfőn délelőttre még visszajönnek. A házhoz tartozó féltetőt most - az autó meghibásodása és az arra elköltött 521.514,- HUF extra kiadás miatt - nem csináltattuk meg, de a ház tetejéből megmaradt cuccok egy része arra majd rámegy, így az kevesebbe fog kerülni, mint az előzetes kalkuláció.
Mindent összevetve a tetőcsere egészen jól zajlott és nagyon megnyugtató, hogy mostantól számítva 50 éven keresztül nem lesz a cseréppel gondunk, mert ennyi garanciát vállalt a gyártó erre a típusra. És még szép is.
Mi a techshit? Hát az, hogy a minap összefutottam az előző tulajdonossal, akinek elmeséltem a guruló hangot. Merthogy a vásárlásnál megkérdeztük tőle, hogy a tetővel minden rendben van-e és természetesen azt válaszolta, hogy igen. Ezzel szemben most elmondta, hogy ő is hallott guruló hangokat, de azt hitte, hogy az égből esett le valami... Ehhez pedig inkább nem fűznék hozzá semmit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése