A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MÁV. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MÁV. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. július 4., hétfő

Bicikli és vasút kombinálva

A legnagyobb közösségi oldalon tettem egy hozzászólást a tőlem megszokott, dagályos stílusban arról, hogy a vonatokon a bicikli szállítást egy nem éppen oda illő képpel próbálják reklámozni. Ha ott esetleg törölnék, akkor itt megmarad. Íme:
Én azért srácok, így ebben a 38 fokos melegben nem egy ilyen képpel illusztrálnám a dolgot.

Mi a baj a képpel?
Látunk rajta egy szép kocsit. Értem ez alatt, hogy szépen le lett festve.
És ezzel minden jót el is mondtam róla.
Persze a rozsdára van ráfestve és pár hónap múlva pereg lefelé, de ettől tekintsünk el nagyvonalúan.
Viszont mit látunk még a képen? A teljesség igénye nélkül:
1. A kocsi egy olyan peron mellett áll, amelyiken a legalsó lépcsőfokig 40 centit kell leküzdeni. Attól függően, milyen biciklivel mész és milyen kondiban vagy, ez mindig más és más, de egyformán szép kihívás. Ahogyan az is, hogy a további egy métert és a három lépcsőfokot hogyan teszed meg.
2. A kocsi oldalára felfestett bicikli szimbólumtól kicsit jobbra és kicsit feljebb látjuk, hogy másodosztály, alatta, hogy kamerával megfigyelnek, alatta pedig a vagon szolgáltatásait. Tekintsünk el attól, hogy a jelenlegi adatkezelési előírások értelmében (lásd a divatos GDPR fogalomkört), ugyanitt kellene minimálisan arról kapni tájékoztatást, hogy a megfigyelést ki követi el, hol tárolja a felvett videót és milyen célra teszi ezt.... ésatöbbi. Majd utoléri a MÁV ezt az előírást is, csak hát késéssel. Ne akadjunk ezen fel, mert vannak további csemegék a képen. Még mindig a felfestett jelekről pár gondolat:
2.1. Ezek között fontos, hogy nem dohányzó (jelenleg a MÁV-Start egyetlen járatán sem lehet sehol sem dohányozni, de még a vasútállomások utasforgalom számára megnyitott egyéb helyein sem). Ennek ellenére ha kicsit bal oldalon alulra nézel a sárga csík mellett látsz egy kis fehér valamit. Na, az kérem egy csikk. Hogyan is került oda, ha már a vasútállomáson sem lehet(-ne) dohányozni?
2.2. Ott van még a szolgáltatások között, hogy kerékpárt lehet rajta szállítani, erre amúgy talán tök egyedül is rájöttünk. De ami a lényeg, hogy sajnos van ott még kettő darab üres négyzet. Mi hiányzik ezekből? Nos, az egyikből egy hópihe, ami a légkondicionálást jelentené. Mert az ugyebár nincs. A másik lenne a wifi jele, mert az sincs. Légkondi helyett van az 50 fok, nameg a tökig lehúzott ablak és a vele járó huzat és wifizni meg menj a másik kocsiba, otthagyva a bringádat az ebek harmincadjára.
3. A képen láthatjuk, hogy a kocsi a napon áll. A MÁV-Start nem jutott el odáig, hogy a légkondis vonatokat állítsa ki a napra, a légkondi nélkülieket meg be a csarnokba, az árnyékba. Fel sem merül bennük.
4. A képre a MÁV-Start büszke. Sőt, nagyon sok utas (lásd a kommenteket) örülne neki, ha ilyen kocsik közlekednének feléjük. Ezért aztán én magam el is szégyellem magamat ilyenkor kicsit, amiért nem tudom értékelni, hogy nekem valójában mennyire is jó dolgom van. Főleg itt a Dunakanyarban, ahol ugyan minden évben elviszi a síneket a sárlavina, és idén például 3 hónapig tart ellapátolni ezt a háromszor 10 méternyi sarat és addig pótlóbuszokkal a menetidő nagyjából a kétszeresére növekszik és a pótlóbuszra nem lehet felvinni a kerékpárt... de akárhogy is van,a köztes időben légkondis és emeletes vonatokkal utazhatunk, amikre alig kellett az ígérettől számítva 10 évet várnunk.
Szóval számos nyomós érvünk van amellett, hogy miért járunk mégis biciklivel és azt miért kombináljuk a vonatozással, de a MÁV és főként ezek a felújított vacak kocsik nincsenek ezek között.
Persze én nem értek hozzá, elvégre nem vagyok vasutas, csak egy utas...

2019. november 12., kedd

Milliós károkat okoz egy vasúti átkelőben nem működő sorompó


Ha az ember nem számol utána, nem is érti, miért probléma 20 perc késés. Íme a levelem a MÁV-Start ügyfélszolgálatának a témában:


Tisztelt Hölgyem/Uram!


Többször jeleztem Önöknek, hogy Gödön nem működik a vasúti kereszteződést biztosító lámpa. Önök többször válaszolták, hogy a hibát kijavították.
Ezzel szemben ma reggel is álló sorompó mellett kellett lépésben áthaladnia a Z70-es vonatnak, amellyel Szobról indultunk 05.55-kor és amelynek 06.54-re kellene beérkeznie a Nyugatiba.
A hiba miatt a vonat megint 20 percet késett!!!
Felhívom figyelmüket, hogy ez a vonat maximális kihasználtság mellett közlekedik. Minden ülésen ülnek utasok és az ülések között is tömött sorokban állunk.
Ez azt jelenti, hogy körülbelül 500 ember mai reggelébe csempésztek 20 perc késést. Ez azt jelenti, hogy csak ez a vonat 10000 percet vett el az utasok életéből. Ez 166 óra, azaz 7 nap. 8 órás munkanappal számolva ez 21 munkanap. Ami az átlagos munkahónapokat tekintve pontosan egy hónap.
A Budapesti átlagkeresettel számolva ez 240.000,- forint
Ez a vonat ennyi kárt okozott ma a gazdaságnak.
Feltételezem, hogy a mai napon minden egyes vonat, amely ebből az irányból fog érkezni hasonló késéseket szed össze.
Azaz, egy vacak lámpa miatt ÉVEK ÓTA naponta milliós károkat okoznak nekünk, utasoknak közvetlenül. És közvetve Magyarországnak.

Kérdésem, hogy nem kellene végre megjavítani ezt a nyamvadt lámpát?

Meddig akarják még rabolni az utasok idejét?

Tisztelettel:

Molnár-Soós Sándor István

2018. február 5., hétfő

MÁV a csúcson, avagy hogyan tegyünk meg mindent a hűséges ügyfél elvesztéséért...

Minden változtatás nélkül ideszúrnám a mai levelemet, amelyet a mávnak írtam. (Igen, máv, csupa kisbetűvel!). A neveket szedtem ki, mert vigyázok a személyiségi jogokra. Tehát a levél:

Hölgyek és Urak!
(P**p F****n és P****i V*****a, Kimenő Számla Könyvelés)

A Mai napon kaptam egy levelet Önöktől, miszerint számlák kiegyenlítése esedékességet követően történt, ezért a megadott bankszámlára átutalni szíveskedjek 5.547,- forintot, mint késedelmi kamatot.

A megkapott levélen ügyszám nincs így arra hivatkozni sem tudok. Ezért a levelet bescanneltem,  mellékelem "New Doc 2018-02-05.pdf néven.

A levéllel kapcsolatban az alábbi észrevételeim vannak:

1. A MÁV-Start Klub kártyám árát 2017.03.07-én utaltam át. Az erről szóló bizonylatot az OTP Direkt szolgáltatásából kikértem, egy képernyőmentést ezen levelemhez szintén csatolok, MAVStartKlubUtalas.jpg néven.
Láthatják belőle, hogy az utalás megtörtént és az utalás egyéb adatait is megnézhetik benne. Visszaellenőrizhető, bizonyítható.

Amit a levelükben állítanak (legalábbis, ha a hozzá csatolt sajtpapírból jól következtetek), miszerint az utalás 2017.03.31-ig lett volna esedékes és én csak 2017.06.30-án utaltam NEM IGAZ, VALÓTLAN, TÉVEDÉS, vagy HAZUGSÁG! Válasszák ki maguknak a megfelelőt!
2. Kifejezetten nehezményezem, hogy ideküldenek nekem egy levelet MINDEN AJÁNLÁS NÉLKÜL, ezért KÖVETHETETLENÜL, rábízva a magukhoz hasonló hatékonysággal, azaz trehányul működő Magyar Posta Zrt-re, miközben ezen levélben pénzügyi terhelések szerepelnek. Kérdezem, hogy NINCS PÉNZÜK AJÁNLOTT LEVÉLRE?!?!????
3. Kifejezetten nehezményezem, hogy ideküldenek egy levelet, amelyben SEMMI KONKRÉTUM NEM SZEREPEL a nevemen, a címemen és a vevőazonosítómon kívül, majd ezen levélhez hozzácsatolnak egy fecnit (ezt is bescanneltem, lásd a pdf második oldalát), amelyen egy odavetett táblázat egy sorából kell nekem kitotóznom, hogy mit is akarnak valójában!!!! Kérdezem, hogy ha lenne a családomban mondjuk mindenkinek egy-egy ilyen kártyája, akkor HONNAN TUDNÁM MEG AZT, hogy melyikről van éppen szó?
4. Ha nem tudnák, akkor tájékoztatom Önöket, hogy a MÁV-Start Klub Bónusz kártyát mindaddig NEM KÉSZÍTIK EL (meg sem kezdik az elkészítését) és NEM ADJÁK ÁT, ameddig az utalás meg nem érkezett a számlájukra. Még akkor sem, ha az ügyfél (ez lennék én) több éve megbízható ügyfelük. Személyesen az ügyintézőjük (**** *****) szokta nyomon követni, hogy az utalás megérkezett-e és csak azután kezd neki bármilyen folyamatnak. Ezért amit levelükben leírnak, egyszerűen NEM IS TÖRTÉNHET MEG. Ezt tudniuk illene, de ha nem, akkor illene megkérdezniük valakit, aki tudja. Nem szégyen ám, ha nem értenek ahhoz, amit csinálnak.
5. Kifejezetten nehezményezem, hogy egy olyan ügyben leveleznek velem, ami EGY ÉVE TÖRTÉNT!!! Talán arra számítanak, hátha nem emlékszem? Hát melléfogtak...
6. Kérdezem, hogy bölcs cselekedet-e az Önök részéről, hogy most, amikor éppen lejár a Start-Klub Bónusz kártyám (2018. március 17-én) és éppen meg kellene vásárolnom az ideit... szóval pont most idegesítenek egy ilyen adminisztrációs hibával? Mindenképpen szeretnének elveszíteni, mint ügyfelet? Nem kell a pénzem? Oldjam meg máshogy a közlekedésemet? Tájékoztatom Önöket, hogy erősen gondolkodom rajta, mert ott tartunk, hogy autózni olcsóbb, mint önökkel utazni. Szóval jó úton haladnak, hogy elbúcsúzzunk egymástól, örökre...
7. Levelük kapcsán az utánjárással és ezen levél megírásával eltöltöttem 2 azaz kettő órát. Mint kiemelt mérnöknek, a Mérnöki Kamara ajánlása alapján egy mérnöknapom 188.000,- HUF azaz száznyolcvannyolc-ezer forint. Ennél én kicsit drágábban dolgozom, de Önöknek adok kedvezményt. Kérdezem, hogy a trehányságuk miatt elvesztegetett 2 mérnöki óráért járó díjazásom 47.000,- HUF + ÁFA díját kinek számlázhatom ki? Kinek állítsam ki a számlát?

Amit elvárok:

1. Kérjenek elnézést!
2. Derítsék ki és nevezzék meg, kinek a trehánysága miatt keletkezett nekem kellemetlenségem! Tudni akarom, ki az egyszemélyi felelős, mi a beosztása, mert panaszt kívánok ellene tenni!
3. Gondolkozzanak el azon, hogy miként nyerhetnék vissza a bizalmamat! Gondolok itt arra, hogy a nekem okozott kárhoz hasonló értékben milyen szolgáltatást biztosítsanak a számomra. Szívesen vennék mondjuk a Start Klub Bónusz kártyám áráért egy Start Klub VIP kártyát...
4. Minderre két hetet kapnak, azaz határidőként 2018. február 19-ét jelölöm meg. Ez ugyanis az utolsó határideje annak, hogy az új kártya igénylését elindítsam és azt megkapjam, mielőtt a mostani lejár. Amennyiben ezt a kellemetlenséget nem rendezik számomra megnyugtató módon, elválnak útjaink! Értem ez alatt, hogy az új kártyát nem rendelem meg és ezzel egy időben minden jogi eszközt meg fogok ragadni, hogy igazamnak érvényt szerezzek. Természetesen a sajtót sem fogom kihagyni, hogy reklámozzam is a minőségi szolgáltatásukat.

aláírás

(A fejleményekről természetesen még írok majd...)

2016. március 16., szerda

Megbízhatóság és állandóság: MÁV?

Beidézem a MÁV-nak írt levelemet, komment nélkül. Íme:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Ma reggel, 2016. március 16-án munkába jövet a szokásos 2127. számú zónázó vonattal utaztunk.
Engedje meg, hogy segítő szándékkal rávilágítsak néhány dologra a mai reggellel kapcsolatban, ami talán magyarázatot ad arra is, hogy miért érezzük néha a vonatozást élhető életforma helyett nyűgnek és kiszúrásnak.

Nos, a reggel úgy kezdődött, hogy a szobi vasútállomásra érve azt láttam, hogy a II. vágányon nem a megszokott szerelvény áll benn. 
A történet megértéséhez tudnia kell, hogy Szobon van egy kisebb számozási anomália a vágányoknál. 
A számozás szerinti IV. vágány valójában az ötödik, de a vasútállomás épületétől, azaz az utasok szemével nézve a harmadik. 
Ha nem érti, az nem véletlen.
A vasútállomáson van ugyanis egy harmadiknak számozott vágány, amely valójában a negyedik, ráadásul ez az utasok számára már láthatatlan helyen van, de ezt mégis beleszámolják a vágányok jelölésénél. Ezért van az, hogy a számozás a peronoknál - az utasokat megzavarva - II. után IV-re vált.
A további szépséghiba az a dologban, hogy a harmadikként számozott vágány mellett valójában három másik vágány van, ezért ha elkezdi számolni a vágányokat arra jut, hogy ez a vágány valójában a negyedik. Sajnos ebből a három vágányból egyet, a legszélsőt nem számolják bele a vágányok jelölésénél.
Ha még mindig nem érti, az sem véletlen.
(Az érthetőség kedvéért egy műholdképre berajzoltam, miről van szó. Pirossal jelöltem a valós állapotot és arab számokkal a vágányok valós sorrendjét, míg zölddel és római számokkal a MÁV által használt számozást. A képet csatolom.)

De miért írtam ezeket le?
Azért, mert így érthető, hogy ha reggel egy vonat nem a megszokott vágányon áll, az az utast megzavarhatja.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vágányok számozása a peronoknál lévő oszlopokon egy helyen el van helyezve, így az utasnak nincs más dolga, mint ezt a jelölést megkeresni és a megfelelő vágányon lévő vonatra felszállni.
Ha tudja az utas, hogy melyik a megfelelő vonat.
Ezt a forgalmi iroda ajtajánál elhelyezett, ősrégi tábla jelzi, amelyen 2016-ban még akasztgatós módszerrel a kollégáik kiakasztják, hogy az adott vágányról hová megy a vonat és a mellette lévő óra mutatóit a megfelelő időpontra tekerik. Egy végállomáson, amely egyben határátkelő, nemzetközi vonatok megállóhelye és járási központ, valamint nagy forgalmú átszállást is biztosít a buszokkal érkezőknek vagy buszokkal továbbutazóknak... szóval egy ilyen állomáson ez a módszer talán vicces, de semmiképpen nem korszerű.
De elfogadom, hogy a korszerűsítés nem érkezett még el ide és bízom benne, hogy majd egyszer...
Addig is azt javaslom, hogy a hangosbemondón érdemes lenne néhányszor bemondani, hogy az adott vonat melyik vágányról indul. A mai reggelen én 06.27-kor érkeztem ki az állomásra, 06.55-ig, azaz a vonat indulásáig egyszer sem mondták be.

Mindez és az én figyelmetlenségem (amit nem tagadok) azt eredményezte, hogy én felültem az első vágányon lévő vonatra, mert azt hittem, hogy az a második vágány. El kellett volna olvassam a peronon a kiírást és nem a vágányokat kellett volna számolgassam.
Mentségemre szolgáljon, hogy a második vágányon álló vonat egy Fecske volt, nem ilyen szokott reggel közlekedni, mert zónázónak ez a szerelvény alkalmatlan. De erről később.
Közben az első vágányon az a vonat (szerelvény-összeállítás) állt, amelyikkel mi szoktunk közlekedni.
Hozzáteszem még, hogy kollégáik kinn álltak az állomás épülete előtt négyen és az ő orruk előtt két méterrel battyogtam el a rossz vágányra és ültem fel egy olyan vonatra, amelyik fél órával később indul csak (2137-es számmal). Persze gondolhatták azt, hogy én mondjuk Gödre megyek és ezért szállok a személyre. Mondjuk az azért lehetett volna furcsa nekik, hogy miért ülök fel egy vonatra, amelyik egy óra múlva indul csak, de gondolom másra figyeltek.
Főként úgy, hogy minden reggel ugyanezzel a vonattal utazom, és elég jellegzetes jelenség vagyok a kerékpárommal.
Mindenesetre senki nem szólt, a hangosbemondó sem mondta be a vonatot és az én szerencsém annyi volt, hogy kibámulva az ablakon azt láttam, hogy azok az utasok, akik velem szoktak utazni, a másik vonatra szállnak fel.
A feleségem, aki gyalog jön ki az állomásra ekkor hívott fel, hogy merre vagyok, mert nem talál a vonaton. És ez volt a szerencsém, mert így gyorsan, a vonat indulása előtt 2 perccel még volt időm átugrani a megfelelő vonatra.
Természetesen eddigre a busszal érkezők ellepték a vonatot és hiába jöttem ki előbb - mint minden reggel - már csak dupla ülések voltak szabadon.
Az én hibám volt, megérdemeltem a büntetést!
Megtanultam a leckét, soha többet nem fogok rossz vonatra szállni, mert ami ezután következett, az méltó büntetés volt számomra.
És itt el is érkeztünk oda, miért utáljuk a Fecskét és miért alkalmatlan zónázó vonatnak.

A Fecske egyébként egy szépen és igényesen felújított vonat, aki csinálta az jó szándékkal csinálta, de sajnos ehhez a szándékhoz kevés figyelem és kevés szakismeret társult. Első ránézésre egy szép vonat, még dróton ülő fecskéket is festettek rá. Sajnos a kinézet nem minden.

A Fecskét ugyanis úgy alakították át, hogy fogtak egy régi kocsit, az üléseket megfordították úgy, hogy a kocsi egyik oldaán mindegyik menetirányba, a másik oldalán mindegyik háttal került elhelyezésre. Érthetőbben: a hagyományos ablakonként 4-4 ülés egymással szemben felosztást változtatták meg úgy, hogy az ember azóta a másik ülés hátulját nézi.
Ezzel még nem is lenne baj. De - és ezért írtam, hogy kevés szaktudás párosult az átalakításhoz - sajnos betettek még egy ( vagy talán kettő) sort, nyertek ezzel 4 (vagy 8) ülőhelyet, az összes többit viszont elrontották. Mert nemhogy egy magas ember, de egy átlagos magasságú férfi (amilyen például én vagyok a magam 182 centijével) is csak úgy tud ülni, hogy a térde eléri a következő ülés háttámláját. Amellett, hogy az egész utaztás alatt az ember orra előtt egy koszos ülés hátulja van, gyakorlatilag vigyázzban kell ülni. A lábunkat nem tudjuk kinyújtani, és mivel beszúrtak egy sort, az ember könnyen kerül olyan helyre, ahol nincs ablak.
Én magam nem vagyok nagy darab, de a vállam sem fér el a másik utas mellett, így a kartámaszt felhajtva, fél fenékkel ülök ezeken az üléseken, akadályozva ezzel a közlekedést.
A Fecske ilyen, az ember egy óra utazás után úgy érkezik meg, mint akit agyonvertek.
Persze mindig van rosszabb, mert nekem - a vágállomáson felszállva - még volt ülőhelyem.
Nem ilyen szerencsések a nagymarosiak, kismarosiak, verőceiek és a váciak.
A váci utasok - és itt egy következő probléma - az első kocsiba szállnak fel. Ugyanis azért utaznak zónázóval, hogy hamar beérjenek Budapestre és ott gyorsan átszálljanak a tömegközlekedésre. Ezért szállnak az első kocsiba.
Nameg azért, mert a vonat MINDIG késik. Ha csak 5 percet is, de MINDIG.
Mi lassan három éve zónázunk vele és eddig SOHA nem ért be időre.
Az egészben az a szép, hogy a Fecskén az első kocsi a vezérlőkocsi. Azaz, a mozdony hátul van, és mint a nótábol tudjuk, "elöl ül a masiniszta". A vezérlő kocsiban a vezető fülkéje mögött kerékpárkocsi és az azzal együtt kialakított vécé van. Ez azért is problémás, mert például én, aki kerékpárral utazom, kénytelen lennék a vécészagban utazni. Ugyanis vécészag van. Úgy is mondhatnám, hogy büdös. Ezt a bűzt nem nyomja el a tisztítószer szaga sem. Beivódik a ruhába. Ezért ha tehetem, nem utazom itt. Ehelyett összecsukom a kerékpáromat, minden mozdítható alkatrészt leveszek és a kerekeket és a vázat összelakatolom. Így nem kell a kerékpáromnál legyek, nem tudnak róla lelponi semmit. Persze így is kellemetlen, hogy Budapesthez közelítve vagy kénytelen vagyok a nagy számban álló tömegen átmászni, vagy kivárni, míg mindenki leszáll, hogy a biciklimhez jussak. Ez minden reggel konfliktusforrás lehetne, de szerencsére az emberek rendesek és előreengednek. Ezzel együtt elég elszántnak kell lenni ahhoz, hogy az ember kerékpárral utazzon az ilyen vonatokon (is), de én elszánt és eltántoríthatatlan vagyok. 
A kocsi kialakítása miatt ráadásul kiesik nagyjából 50 ülőhely. Így aztán a váciak, akik megszokták a normál kocsikat és most is ebbe a kocsiba nyomulnak fel, állnak gyakorlatilag a Nyugatiig. Mert ülőhely ilyenkor már nincs.
Mi pedig, a "szerencsések" azt vagyunk kénytelenek elviselni, hogy az arcunkba nyomják a táskát, a kabátot, vagy a hasukat-feneküket. Semmi levegő nincs.
A Fecskén utazni ezért is kifejezetten kellemetlen és fenntartom azt a véleménymet, hogy ez a kocsitípus ezért alkalmatlan Zónázó vonatnak. Csúcsidőszakban mindenképpen!
A mai reggelen - és ez volt az utolsó gyomros ma - ráadásul a vonatunkat nem a szokásos 1-8 vágányokra hozták be, hanem a 10. vágányra a Nyugatiban, azaz a csarnokba. Ez azt jelenti, hogy a megszokottaktól eltérően az ember kénytelen volt a Körút felé elhagyni az épületet, majd - én biciklivel elég hamar, de mégis - kerülővel folytatni az utat.
Ez a pár perc reggel, munkába menet annyit jelent, hogy pont ezzel a pár perccel fogunk elkésni a munkából.
Azt már hozzá sem teszem, hogy a menetrend szerint 07.54-es érkezésű vonat 08.01-re állt be. Az én munkaidőm 08.00-kor kezdődik, így ma (is) elkéstem. Én szerencsés vagyok, mert a munkahelyemen elnézik nekem ezeket a pár perces késéseket (tovább maradok benn délután), de aki nem ilyen szerencsés, az kénytelen korábbi vonattal járni. Az pedig esetemben a 06.27-es (2117-es) járat, amely egyébként 64 kilométert 70 perc alatt tesz meg, a munkába járásom idejét pedig 50%-kal növeli. És az a vonat ráadásul többnyire Fecske...

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Megint hosszúra sikerült az észrevételem, amelynek nagy részét volt időm a vonaton megírni.
A segítő szándék vezérelt. Nem is várok rá érdemi választ.
Annyit kérek, hogy a döntéshozók számára tegyék elérhetővé a gondolataimat.
És mivel konstruktív személyiség vagyok, nem vetek fel úgy problémákat, hogy azokra ne javasolnék megoldásokat. Következzenek ezek!

0. (Talán nem is kellene leírnom). PONTOSSÁG az alap! Mindenáron! A vonat érjen be akkorra, amikorra írva vagyon. Érthető, hogy néha vannak késések és ezeket el is viseljük, de PONT az említett járat az, amelyik MINDEN NAP késik. És ez elfogadhatatlan. Ha kell, induljon a vonat 5 pereccel korábban (az említett járat esetében ezt javaslom, nem a későbbi érkeztetést), legyen a menetidő 5 perccel több, de a kiírt érkezést tartsák be! Ez mindennél fontosabb. Fontosabb a kényelemnél, fontosabb a légkondícionálásnál, fontosabb a tisztaságnál, fontosabb az udvariasságnál. Amíg ezt nem érik el, minden más mellékes és akármilyen erőfeszítéseket is tesznek, azoknak sok értelme nincs. Az utasok nem fogják sokra értékelni.
Ismétlem tehát: pontosság mindenek felett!
1. Javaslom, hogy a Fecske típusú kocsikat ne közlekedtessék zónázóként, de ha ez nem lehetséges, akkor reggel, a csúcsidőszakban semmiképpen. Talán szervezéssel ez megoldható.
2. Állandóságot javasolnék! Az emberek akkor szeretnek meg valamit, ha azt megszokhatják. Ilyenek vagyunk. Például ha bízhatunk benne, hogy mindig ugyanúgy fog közlekedni a járatunk, ahogy szokott. Ezért azt javasom, hogy az egész gondolkodásmódot ehhez alakítsák. A vonat mindig ugyanonnan induljon és mindig ugyanoda érkezzen! A vonat kiállítása, a szerelvény összeállítása NE változzon! SOHA és SEMMILYEN indokkal! Kezeljék ezt úgy, mintha kőve lenne vésve! 
3. A 2. ponthoz kapcsolódóan: a kerékpárkocsi mindig legyen UGYANOTT! Tudom, ez nem könnyű, mert a vonatok kialakítása ezt néha megnehezíti, de szervezéssel elérhető. Budapest esetében azt javaslom, hogy a kerékpárkocsi mindig a vonat Budapest felőli végén legyen. Ezzel csökkenthető például, hogy a kerékpárosok a peronon biciklizzenek (magam soha nem teszem, de megértem, ha ott van a bicikli és nem akar 300 métert gyalogolni a vonat túlsó végéig), hiszen ha a kerékpárkocsi van leghátul, csak addig kell eltolni a biciklit. Egyben elkerülhető az, hogy a kerékpárosoknak a köztes állomásokon keresgélnijük kelljen a kerékpárkocsit, ami szintén nagyon veszélyes dolog a rohangálás és kapkodás miatt.
Ezzel a megoldással akár az is elérhető, hogy a peronokon fel lehessen festeni a kerékpárkocsi várható helyét és ez már egészen hasonlít a nyugati színvonalhoz. Mindez szinte semmibe nem kerül, csak szemléletváltás kell hozzá.
4. Utastájékoztatás! Nem minden utas képes átlátni a bonyolult, néhol logikátlan rendszert. Ha valamit megjelölnek, azt nem elég egyszer megjelölni, a jelöléseket ismételni kell. Még a Nyugati pályaudvaron sincs elég jelzés, a peronok elején tökéletesek a jelek, de a végén már nincsenek megismételve. A vidéki mállomásokon és megállóhelyeken kifejezetten siralmas a helyzet.

Munkájukhoz kitartást kívánok és maradok hűséges, START Klub Bónuszos utasuk!

Tiszetlettel:   

2015. november 24., kedd

Egy rövid flört nem is flört igazán...

A MÁV-nak írt elevelemet változatlanul beollózom ide. Íme, okluljatok:
**************************
Tisztelt Hölgyem/Uram!


A mai reggelen (2015. november 24-én) örömmel vettük tudomásul, hogy a 06.55-kor induló 2127-es számú Z70-es zónázó járatuk, amely Szobról Budapest-Nyugati pályaudvarra közlekedik - és amellyel egyébként általában dolgozni járunk - az új, sárga-kék festésű FLIRT volt.


Régóta várunk már arra, hogy itt a Dunakanyarban is megjelenjenek végre az új FLIRT vonatok, ahogyan arra évek óta olvassuk minden nap kétszer az ígéretet a váci vasútállomáson elhelyezett óriásplakáton.
A plakáton a váci felújításokkal egyidőben arról tájékoztattak minket, hogy 42 darab ilyen motorvonatot szereztek be, részint uniós támogatásból. Ezért aztán úgy voltunk vele, hogy megéri a sok kellemetlenség, amely a vonal felújításával jár, ha a végén majd élvezhetjük ezeknek az új vonatoknak a minőségét.
Aztán teltek a hónapok...
A váci vasútállomás időközben kész lett és egyébként tényleg szép is lett. Remélem, hogy sikerül ilyen szép állapotban tartani még sokáig. Mindenesetre a munkájukhoz ezúton is gratulálok, igényes és szemet gyönyörködtető ez a pályaudvar.
A motorvonatok viszont sajnos nem nagyon érkeztek meg.
Persze gyanítottuk mi, hogy nem erre a vonalra szerezték be ezeket a vonatokat, hanem az egész ország területére és erről meg is győződhettünk egy nyári közleményükből.
Itt jegyzem meg, hogy úgy lekomunikálni a beszerzést, mintha a váci vonalra történt volna az összes, szerintem nem etikus. A váci plakátokat látva ugyanis több tízezer ember nem érti, hogy ha beszereztek 42 új vonatot, akkor azok miért nem jelennek meg a forgalomban és  miért kell nekünk még mindig a vizeletszagú, mocskos Fecskékkel utazni.
A választ megkaptuk: hiába van vácon plakátolva, a vonatok Pusztaszabolcson, Székesfehérváron és Veresegyházon közlekednek. Ide már nem nagyon jut belőlük. Így már érthető is...


Ezért volt a mai reggelen annál nagyobb öröm, hogy mégis egy FLIRT állt azon a vágányon, ahonnan a mi vonatunk indulni szokott. Nem is nagyon hittünk a szemünknek és többször megnéztük a kiírást, hogy tényleg így van-e. És tényleg úgy volt...


A hidegzuhany akkor jött, amikor a peronon a vonat felé közelítve azt láttuk, hogy egy rövid, egy motorvonatból álló szerelvénnyel képzelték el a mai szállításunkat.


Előzményként annyit, hogy ezen a vonalon a hagyományos kocsikból általában 8 azaz nyolc közlekedik és még ezekkel is előfordul, hogy az utasok nagy része áll. Hogy nem jut mindenkinek ülőhely. És pár hónapja azt tapasztaljuk, hogy a 8 kocsit először 7-re plusz egy marhavagonra cserélték (önök kerékpárkocsinak hívják, de a jellege mégis inkább marhavagonra hasonlít). Aztán ezt a marhavagont is elhagyták, és helyette először 7, majd 6 kocsiból álló szerelvény közlekedett. Már itt is voltak bajok az ülőhelyekkel, de ezt még sikerült azzal tetézni, hogy néha a 6 kocsiból 3 darab olyan kerékpárkocsi volt, amit önök többcélú térrel ellátott kocsinak hívnak. Mindez azért is érdekes számomra, mert korábbi kérdéseimre - miszerint miért nincs kerékpárkocsi a kerékpárkocsival hirdetett járatokon - önök azt válaszolták, hogy azért, mert nincs elég kerékpárkocsijuk. Ezen válaszukat figyelembe véve kevésbé érthető számomra, hogy ha nincs elég kerékpárkocsi, akkor hogyan lehetséges mégis olyan járat, aminél a 6 kocsiból 3, azaz a fele kerékpárkocsi. Azt nem feltételezem önökről, hogy az adott válaszukkal le akartak rázni, vagy esetleg hazudtak volna, így azt kell feltételeznem, hogy fogalmuk sincs arról, hány kerékpárkocsijuk van és azok merre járnak éppen. Vagy ha van fogalmuk, akkor egyszerűen nem érdekli önöket a dolog és nem érdekli önöket az, hogy a Dunakanyarban, főként tavasztól őszig, de azért még most, télen is nagy számú kerékpáros közlekedik és ezek nagy része igénybe is venné a maguk szolgáltatását a kerékpárszállításra. De egy ilyen hányavetin működő szolgáltatásra nem lehet alapozni és nem kell csodálkozni azon, hogy ha valaki egyszer megveszi a kerékpárjegyet, majd a meghirdetett és kiválasztott járaton NINCS kerékpárkocsi, akkor a következő alkalommal NEM FOG önökre alapozni. Nem fog megbízni önökben. De ez egy másik történet... 
Visszetérve az eredeti témához, a többcélú térrel ellátott kocsikban van 16 ülőhely és nagyjából ugyanennyi lehajtható ülés a kerékpártároló részben is. Azaz egyszerű matematika kell csak hozzá, hogy kiszámoljuk: ha egy szerelvényen 3 olyan kocsi van, amiben 32 ülőhellyel kevesebb van, mint az ugyanilyen méretű, de normál kocsikban, akkor 106 ember állni fog. Ha valaki még kerékpárt is szállít ezekben a kopcsikban, akkor a felakasztott kerékpár mögé nem lehet leülni és ezért egy-egy ilyen kocsiban nagyjából 40 ember tud leülni. A többiek állnak.
 
És ahhoz sem kell közlekedésmérnöki diploma, hogy ha egy vonalon FLIRT-öt közlekedtetnek, amelyben (elővárosi vonat lévén) eleve kevesebb ülőhely van, akkor azon is többen fognak állni.


Ezt lehet még (és szokták is) azzal tetézni - amit a mai reggelen is csináltak - hogy egy fele olyan hosszú FLIRT-öt közlekdtetnek, mint amilyet szoktak.


És itt érkeztünk meg a levelem igazi mondandójához.


Ezúton szeretném tudomásukra hozni, hogy a Szobról közlekedő vonat már Zebegényben MEGTELT, és már Zebegénytől voltak utasok, akiknek állni kellett. Nagymaroson az állóhelyek is elfogytak, Nagymaros-Visegrádon pedig már perceket kellett állni, hogy az utasok egyáltalán be tudjanak nyomakodni - mint a heringek - a maradék helyekre. Kismaroson már veszekedés szintjére fajult a dolog és Verőcén pedig már japán vonatokon látható jelenetek alakultak ki, azaz az emberek egymást passzírozták be az ajtókon.
Mindez azzal járt, hogy Vácra már 10 perces késéssel érkeztünk. Ezután Vácon a diákok nagy része leszállt és helyettük felszállt ugyanennyi felnőtt. Majd ezután további 10 percet álltunk az állomáson. Végül 20 perces késéssel indultunk tovább. Erre természetesen rárakódott a Nyugatiba való behaladás előtt szokásos tötymörgés. Ezt persze már megszoktuk, hiszen minden reggel legalább 5 percet állunk 200 méterrel a Nyugati előtt, és kevés idegesítőbb dolgot tudok elképzelni annál, mint amikor az ember tudja, hogy el fog késni, ezért igyekszik felöltözni, majd kabátban kell aszalódni pár méterrel az uiticél előtt...
Mindennek következtében mai is sikerült egy modern vonattal, állítólag felújított vonalon egy 59 perces úton végül 25 percet késni.
Azaz a menetidő 50%-kal megnövekedett és nem mellesleg a 07.54-re írt vonat 08.19-kor ékezett be. Ezért aztán mi, akik dolgozni járunk (azért ezzel a vonattal, mert ha nem késne, pont beérnénk a munkaheléyünkre)  MIND elkéstünk. MA IS...
Egyébként a késés nem meglepő. A feleségemmel már fogadásokat kötöttünk arra, hogy mikor fogunk egyszer beérni időben. Itt jelzem, hogy lassan 3 éve EGYSZER SEM FORDULT ELŐ az, hogy a vonat a meghirdetett időben ért volna be. Ehelyett minimálisan 5 percet mindig késünk, de a jellemző inkább a 10 perc. Egy 59 perces úton... Szóval már meg sem lepődünk.


Summa summarum: tisztelettel kérnénk önöket, hogy ne keserítsék meg az életünket! Legynek szívesek jobban odafigyelni és ekkora szakmai hibákat nem elkövetni!
Imádjuk a FLIRT vonatot, de egy fél szerelvény ide NEM ELÉG.

Köszönettel és tisztelettel állandó utasuk:

********************************************

2015. március 23., hétfő

7 év rabszolgaság

Van ez a film, a 12 év rabszolgaság... ennek kapcsán írnám le az én 7 év rabszolgaságomat, röviden.
2008-ban kifizettem az előző autómat és visszanézve azt kellett lássam, hogy svájci frank lízinget felvenni megéri, hiszen az autó kezdeti 43 ezres havi részlete többnyire bőven 30 ezres alatt volt, sőt a végefelé már 20 ezres alatti csekket is kaptam.
Így aztán gondoltam, hogy ha így megy ez, akkor vegyünk egy nagyobb kocsit ugyanígy. A recessziónak ekkor még jele sem volt és senki nem is sejtette, hogy a svájci frank majd így elszáll.
Úgyhogy eladtam a 206-os Peugeot-mat és vettem helyette egy 407-est. 2,7 milliót vettem fel svájci frank alapú lízingre, a havi részlet 54 ezres körül volt a kötelező CASCO-val együtt.
Ezt szépen fizetgettem is.
Nyugodt voltam, mert a szerződésben volt egy olyan pont, miszerint a lízinget adó Lombard figyeli a svájci frank árfolyamát és ha 3 hónapot meghaladó időszakban az túl magas, azaz láthatóan a lízing sosem fog végetérni, akkor felszólítanak majd a forintosításra, vagy a havi részlet megemelésére.
Nos, a Lombard cseszett szólni, sőt a recesszió és a magas CHF árfolyam ellenére tartották a törlesztőrészletet nagyjából 4, majdnem 5 évig.
Na, ekkor szóltak először, mégpedig, hogy egyben fizessek ki 1,4 millió forintot, majd forintosítsam a lízinget és emeljük meg a havi törlesztőrészletet 93 ezresre.
Így tettem.
Kénytelen voltam, mert az autó kevesebbet ért, mint amennyivel tartoztam rá így ha kiszállok, a semmiért kellett volna fizetni a megemelt részletet.
Azóta, azaz majdnem 3 éve fizettük hát a magasabb részletet, de a mai napon végül kézbekaptuk a kocsi törzskönyvét. Az autó az én nevemre került.

Brutális volt az egész, de a legbrutálisabb ez az utolsó három év volt...
Egy kicsit számolgattam, íme:
Az autóra 2,7 millió forintot vettem fel 7 évre havi 54 ezres részletre, majd 5 év után közölték, hogy fizessek be egyben 1,4 millió forintot és ezzel egyidejűleg felemelték a részletet 93 ezres havi összegre. Ha kiszámolom, a 2,7 millió felvett összegre kifizettem 6,4 milliót azaz hatmillió-négyszázezer forintot... Jól tetszik látni!
Mivel az autó most nagyjából 1 millió forintot ér, lényegében én 7 évig béreltem egy autót 5,4 millió forintért. Azaz havi 65 ezresért béreltem egy olyan használt autót, amelynek a javíttatását is én intéztem. Mivel a kocsi elhanyagolt volt (mondhatnám: átvertek vele), a javíttatásra elég sokat kellett költsünk.
Visszaszámolva a javítások átlagosan havi 50 ezresbe kerültek, azaz összesen ez a kocsi nekem havonta 115 ezres magyar forintomban volt és ebben nincs benne az üzemanyag és egyéb díjak.
Balek vagyok, na! Ez nem vitás.
Persze sokan mondhatják azt, hogy mit ugatok én, mert aki ki tud fizetni havi 93 ezrest lízingre és 50 ezrest javításokra, az csak ne ugasson.
Az észrevétel jogos!
Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ezt a pénzt nem loptam és nem kaptam. Megdolgoztam érte, mégpedig keményen.
Mibe került nekem ez a kaland?
Nos, 2010. tavasza óta másodállásban dolgozom, tanítok. Az egyik iskolában kedden és csütörtökön esténként, a másik iskolában hétfőn és szerdán esténként, a harmadik iskolában pénteken és szombaton, a negyedik iskolában szombatonként. Persze próbáltam úgy intézni, hogy amikor hétfő-szerdás vagyok emitt, akkor ne legyek kedd-csütörtökös amott és amikor péntek-szombatos vagyok amott, akkor ne legyek szombatos amott.
De minden ügyeskedésem ellenére jellemzően hetente azért letanítottam minimum 16 órát, de volt olyan hetem, amikor 4+4+4+4+6+8 órám volt, azaz összesen 30. Mindez úgy, hogy délelőtt a munkahelyemen helyt kellett álljak, rendes napi 8 órában. Azaz volt olyan hetem, amikor heti 70 órát nyomtam le.
Aki tanít az tudja, hogy agyban ott kell lenni és hogy azért kivesz ám az emberből rendesen. Szerencsére a tanítás az agyam másik részét veszi igénybe, mint a délelőtti melóm, így a másik része tudott pihenni. Az viszont biztos, hogy volt és lesz is böjtje ennek a nagy pörgésnek, ha nem vigyázok.
Sokan kérdezték tőlem, hogy bírtam én ezt egyáltalán?
Hát elmondom.
Egyrészt van egy szenzációs feleségem, aki mindenben segít és hihetetlenül türelmes.
Őrajta csattant az ostor mindig, mert az elmúlt években bizony kissé túlhajtottam magamat és bármennyire is szeretek tanítani, kifejezetten idegbeteg voltam számos alkalommal.
Kész csoda, hogy a feleségem még mindig szeret, hiszen volt olyan időszak, amikor csak este látott. Sőt, egyszer összetalálkoztunk a metrón és azon gondolkodtam, hogy azon a héten akkor láttam először felöltözve. Mert reggel még aludt, amikor eljöttem otthonról és amikor este hazaértem, már megint ágyban volt.
Szóval szerencsés vagyok, hogy a mi kapcsolatunkat ez a rabszolgaság csak megerősítette.
Másrészt vannak a barátaim? Sokan kikoptak mellőlem és ez is érthető. Hiszen szinte minden szombaton foglalt voltam, így együtt elmenni akárhová szinte lehetetlen volt. Ha hívtak telefonon, lenyomtam, mert éppen tanítottam, vagy vizsgáztattam, vagy mentem az egyik helyről a másikra. Sokszor elfelejtettem visszahívni őket, vagy ha szükségük lett volna rám, nem tudtam segíteni, mert dolgoztam. Számos névnapot és születésnapot elfelejtettem és úgy általában is egy idegbeteg barom voltam. Nem mentegetőzök, ezek csak a tények.
Persze páran megmaradtak mellettem és Ők az igazi barátok.
Értük is hálás vagyok a sorsnak.
Aztán hálás vagyok a sorsnak az erős akaratomért. Azért, hogy valahogy belém több akarat szorult, mint azt magam is reméltem volna. Az akaratnak köszönhetem, hogy nem adtam fel soha. Ahogy az életemben sem adtam fel semmit soha.
Hálás vagyok a sorsnak az agyamért, amely bírta ezt a hajszát és hogy nem mondta fel a szolgálatot.
Összegezve tehát kibírtam ezt a 7 év rabszolgaságot, aminek ezennel vége.
Az már szinte mellékes, hogy mindezt egy darab vasért (lásd még így is: autó), amire egyébként semmi szükségem nincsen.
De az autó a miénk és ha a pozitív oldalát nézem a dolgoknak, most sem ér annyit, amennyiért érdemes lenne eladni. Így aztán marad, amíg szét nem esik. Az autózási szokásainkat úgyis átalakítottuk már, csak akkor mozog a kocsi, ha feltétlenül szükséges. Minden másra ott a bringa, nameg a (nem túl) jó minőségű magyar tömegközlekedés (főként a MÁV), amit minden hibája ellenére én szeretek.
Mivel a rablánc lehullt, most éppen a lepörgetési időszak van. A hétközbeni óráim egyre ritkábbak, mert nem vállalok újakat. A szombatiakat is szanáltam, de meghagytam párat, mert tanítani szeretek és azt kibírom némi zsebpénzért, ha két-három hetente egy-egy szombat délelőttöt végigtanítok.
Mostantól lesz életem olyan extrákkal, mint család, barátok, könyvek, zene, sport és SZABADSÁG.
Asszem ez jó végszó. 

2013. október 29., kedd

E-mailezni is lehet a MÁV-nak, ingyen.

Semmibe nem kerül az, ha az észrevételeinket jelezzük a MÁV-nak, mert az ügyfélszolgálatnak van e-mail címe is. Ugyanúgy kötelesek válaszolni, mint a levelekre és a telefonokra. Nos, én meg is tettem a mai észrevételemet, íme:
--------------------------------------------------------------
A mai reggelen, a Szob-Budapest Nyugati között közlekedő, 6.28-as indulású vonaton nem volt kerékpárkocsi. A 2179-es számú járat nem jelöletlen járat, hanem mind a nyomtatott, mind az elektronimus menetrendben kerékpár szimbólummal van jelölve. A MÁV-Start tájékoztatója szerint
(
http://www.elvira.hu/kerekparszallitas/utazas_elott.php ) idézem:
"Ezzel a piktogrammal vannak jelölve azok a vonatok, amelyekben olyan kerékpárszállító kocsi közlekedik, ahol kevesebb a rendelkezésre álló férőhely, illetve ahol a vasúti jármű többcélú terében (ezt a részt a babakocsival utazók, és mozgásukban korlátozottak is igénybe vehetik, ezért kerékpárkampók nincsenek felszerelve,) szállíthatóak a bringák."
Az említett vonaton MINDEN REGGEL nagyjából 15 kerékpáros próbál utazni, és a jelölés alapján JOGGAL várjuk el, hogy a vonat a meghirdetettek szerint közlekedjen. De nem így közlekedik.
Én magam azért vásároltam kerékpár bérletet, mert az általam használt járatok MIND ezzel a jelöléssel közlekednek. Úgy érzem, be vagyok csapva és amennyiben a dolog nem változik, a jövő hónaptól nem vásárolok kerékpár bérletet, hanem a 20 col alatti kerékpárommal fogok utazni, ingyen. Ez éves szinten Önöknek 12x11200 forint kiesés, azaz összesen 134.400,- HUF.
Kérésem: vagy közlekedjen az említett vonat kerékpárkocsival, vagy VEGYÉK LE a jelölést a menetrendekben.
Itt jegyzem meg, hogy tegnap reggel, azaz 2013.10.28-án a 2169-es járaton (fél órával korábbi) KETTŐ kerékpárkocsi is volt, így az sem indok, hogy nincs elég kerékpárkocsi. Csak át kellett volna csatolni Szobon a másik vonat végére az egyiket és ennyi. És ide tartozik az is, hogy a kettő kerékpárkocsiban összesen ketten szállítottunk kerékpárt, míg ismétlem, a fél órával későbbi járaton 15-en akartak volna. Ők így a vonatra mindenfelé kénytelenek voltak felszálni, szabálytalanul és balesetveszélyesen. A köztes állomásokon, a peronon állva vadászniuk kell arra, hol lesz a kerékpárkocsi és lesz-e egyáltalán. Miután látják, hogy nincs, rohannak a vonat elejére, vagy végére, de ott már 2-3 bicikli van addigra, mire a vonat például Gödre érkezik. Ilyenkor ugyebár az lenne a helyes magatartás, hogy a kerékpáros a vonatra nem száll fel, dehát DOLGOZNI mennek ezek az emberek és nem mehetnek fél órával későbbi vonattal (amin persze könnyen lehet, hogy ugyanígy nem lesz kerékpárkocsi). Ezért aztán teljesen szabálytalanul, köztes peronokra szállnak fel, akadályozva ezzel a többi utas mozgását, folyamatos balesetveszélyt erdeményezve. Mindez addig fog így történni, amíg valaki a vonat mellett rohangálva (biciklizve) alá nem esik, vagy alá nem lök véletlenül valaki mást.
Abból pedig per lesz, ami sokba fog Önöknek kerülni, nem beszélve a sajtó-visszhangot.
Mindezen észrevételeket én úgy teszem, hogy hangsúlyozom: ÖNÖKKEL szeretnék utazni továbbra is. Kérem, ne tegyék ezt lehetetlenné!
Köszönöm!
-----------------------------------------------------------------
Nekem van időm a vonaton (átlagban 20 percet késünk), én nem fogom megúnni, ezt ígérem. Még az is lehet, hogy külön blogot nyitok a MÁV-nak.