Elöljáróban annyit, hogy a karácsonyi ajándékozáskor egyetlen alapelvet követek: csak olyan ajándékot veszek, aminek én magam is örülnék. Ez a hozzáállás azért működik, mert karácsonykor olyan ajándékokat veszek, amikhez értek és így nem nagyon fogok mellé.
Mielőtt bárki megkiabálna, hogy könnyen dumálok sok pénzből: a zseniális az volt az idei karácsonyomban, hogy mindenki drága ajándékot kapott de mégsem kellett sokat költeni és így senki nem érzi magát kellemetlenül.
Az előzetes után a lényegre térnék.
Valamikor 4-5 éve kezdődött a dolog. A feleségemnek korábban hagyományos telefonja volt (szétnyithatós butafon), amely ráadásul az én lerúgott készülékem volt. Azaz egy a vásárlásakor csúcstelefont kapott meg egy évesen, ami neki még akkor is csúcs volt. Sőt, még 4 évig élvezte, de aztán tényleg felmondta a szolgálatot.
Ekkor kapott a szerelmem először érintőképernyős okostelefont.
Mivel akkoriban azt mondogatta, hogy neki nem kell érintőképernyős telefon és okostelefon meg végképp nem kell, egy Samsung Galaxy Ace lett a választás, mint köztes megoldás.
Az Ace azért volt jó, mert a szolgáltató (T-Mobile) olcsón adta, azaz hűségnyilatkozatra ingyen el lehetett hozni. Azaz ha mégsem tetszik, kicsit bukunk rajta.
Kis idegenkedés volt ugyan eleinte, de aztán meg a szemem sarkából egyre gyakrabban láttam azt, hogy életem nője megint a mobilt bújja és vonaton, autóban, erre-arra. Egyre gyakrabban nyomogatja a "nemkellnekem" okostelefonját.
Aztán jött a döbbenet, amikor a veszprémi körgyűrűn megszólalt, hogy menjek már be az egyik áruházba, mert akciós a valami. És hozzátette, hogy nyitva van és van a cuccból raktáron. Amikor megkérdeztem, hogy mindezt honnan tudja, csak annyit mondott, hogy megnézte a telefonján.
Ekkor éreztem, hogy valami megindult és a szerelmem áttört egy falat.
Rájött, hogy az okostelefon nem ördögtől való, félni sem kell tőle.
Egyszóval: jó.
Az Ace persze egyre lassabb lett neki, így amikor volt alkalmam, cafcaráztam neki egy jó állapotú Samsung Galaxy S2-est, amely szerintem minden idők legjobb okostelefonja volt. Nekem is volt ilyenem, amíg rá nem kattantam a nagyképernyős telefonokra.
Szóval az S2-est nagy boldogsággal vette birtokba a csajszi, mert az Ace-hez képest rakéta sebességre gyorsult általa.
Az S2-es ráadásul egy nagyon eltalált méretű cucc, éppen elég nagy, de még éppen nem túl nagy.
Ezt nyúzta egészen idén karácsonyig.
Sajnos az idő vasfoga mindent kikezd és bár nagyon vigyázott a készülékre - jobban, mint én szoktam - belülről kezdett el romolgatni a telefon. Egy akksi csere után még fél évig új erőre éledt, de az utóbbi időkben egyre gyakrabban fagyogatott és a kamerája is rendetlenkedni kezdett.
Apropó kamera: egyre gyakrabban fotózgatott is a feleségem a telefonnal. Valahogy megszerette azt is, hogy egy jó kamera van a gépben, amivel lehet szép fotókat csinálni, amelyeket aztán nagyon hamar el lehet küldeni.
És a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy amióta vonatozunk, az alap üzemmód az, hogy a vonatra felülve a kabát levétele után már megy is be a fülbe a füles és indul is a rádió. Nálam is, de én nem bírom elviselni, ha beledumálnak a zenékbe és a reklámokat sem szeretem, így én főleg online hallgatok zenét.
A feleségem viszont külön élvezi a reggeli műsorokat, így neki az FM-rádió fontos rész egy telefonnál.
És meg is érkeztünk a mai bejegyzésem apropójához.
Amikor elkezdett rendetlenkedni a telefonja, arra gondoltam, hogy a szolgáltatótól, hűségnyilatkozatra nézek neki valami jó kis telefont.
A Telekomnak nem akarok reklámot csinálni, de az idei karácsonyi felhozataluk nagyon ütősre sikerült és vagy 7-8 olyan készüléket ajánlottak be nekem, amelyikek tökéletesen megfeleltek volna az én igényeimnek is. Azaz nyugodtan adtam volna ezeket ajándékba is.
A hab a tortán az volt, amikor fekete pénteken a Galaxy S4-est féláron adták, hűségnyilatkozatra havi 2100 forintos kamatmentes kölcsönre, kezdőrészlet befizetése nélkül.
Bár akadt kissé a weboldal, de vagy a harmincadik próbálkozásra azért sikerült belépni és venni egyet. A következő kedden el is mentünk érte, így a karácsony megoldódni látszott.
A Galaxy S4 ugyanis egy nagyon jó telefon. Ahogy a tesztprogramok mutatják, ez a változat ráadásul még ütősebb is, lenyomja például a háromszor ennyiért forgalmazott Galaxy S5-öst is.
Nagyon boldog voltam, mert így a feleségemnek 2 évre megint egy ütős kis telefont sikerült venni.
Be is laktam helyette, azaz feltelepítettem neki mindent, ami az S2-esén is fenn volt. Sőt, egy furmányos manőverrel sikerült meggyőznöm arról is, hogy a jelenlegi telefonjában lévő régi SIM-et cseréljük le kitörhetős microSIM-re, merthogy "azért akadozik a telefonod, mert régi benne a SIM".
Valójában azért volt erre szükség, hogy karácsony este át lehessen tenni a telefonba az új SIM-kártyát és ne kelljen a boltba menni a cseréért.
Majdnem sikerült is minden...
De ahogy nézegetem a telefon menüjét, csak nem találom az FM-rádiót.
Volt ám nekem valahol az emlékeim között olyasmi, mintha kihagyták volna az S4-ből a rádiót, de mivel ez nem érintett, nem is maradt meg. Mostanáig.
Ugyanis a feleségem telefonhasználati szokásai között igen csak nagy arányban szerepelt a rádióhallgatás, így a tökéletes telefon nem lett volna tökéletes.
Próbáltam azt, hogy feltelepítettem neki az internetrádiót azzal a dumával, hogy ez nem sistereg, de sajnos a Dunakanyarban a mobilinternet-lefedettség nem tökéletes, így Vácig ötször szakadt meg neki az adás, ezért visszaváltott a hagyományos rádióra.
Nekem meg főtt a fejem, hogy mi lesz...
Egyik nap Hugimmal beszélgettem, akinek pedig szintén S2-ese volt korábban, csak az teljesen kinyiffant és ekkor egy Sony Xperia SP-t vettünk neki szolgáltatótól. A Sony Xperia SP egy jó telefon, de a Hugi nagyon megszokta a Samsungot és sehogy nem tudott átszokni a Sonyra. Egyszóval: utálta.
Mivel neki nem volt fontos az FM-rádió, viszont a Samsungot meg szerette, kézenfekvő volt, hogy az S4-es nála fog landolni.
Így idén karácsonykor a Hugi is végre visszacserélhette a telefonját Samsungra. A Telekom által forgalmazott S4-esek ráadásul tényleg nagyon ütősek, leesett az állam, amikor a nyúzóprogramokon eszetlen magas értékeket sikerült kinyerni ettől a szolgáltatófüggő készüléktől, gyári ROM-mal (buherálás nélkül).
Úgyhogy a Hugi most boldog.
Az SP-nek pedig valaki nagyon örülni fog, mert a Hugi mindenkinél jobban vigyáz a telefonjaira, így egy gyári állapotú SP-vel lesz valaki gazdagabb.
De mi lesz a feleségemmel?
Neki milyen telefonja lesz?
Néhány álmatlan éjszaka után a Telekom webáruházát böngészve akadtam rá a Sony Xperia Z3 Compactra.
Alapvető volt tehát, hogy olyan készüléket nézzünk, amelyikben van FM-rádió és ez bizonyult a legnehezebb feladatnak.
A Samsung EGYETLEN készülékében sincs ugyanis...
Így aztán bármennyire is samsungos volt a feleségem, Samsungot nem vehettem neki.
Én már régen átszoktam a Sonyra, csúnyán kibabrált velem a Samsung anno, így én akkoriban megfogadtam, hogy nekem többet Samsung készülékem nem lesz. Persze azóta rájöttem már, hogy Magyarországon MINDEGYIK gyártó letojja az ügyfelet, és a Sony ügyfélszolgálata ugyanúgy lepattint, ahogyan a Samsung is tette a hibás Note 2-esemmel. A Sonynál a Z Ultrám hibájával szívattak úgy 2 hónapig, aztán csak megjavították. De arra rájöttem, hogy nem csak a Samsung hivatalos szervize egy buherakáefté, hanem a Sonyé is...
Közben viszont megszerettem a Sony telefonokat és én magam el sem tudnám képzelni, hogy újra "Szappantartózni" kezdjek (utalva ezzel a Samsung által követett dizájnra).
Most is Sonym van és a következő kinézett készülékem is Sony.
Ezért néztem körül a Sonyk között a feleségemnek vásárolandó telefon keresése közben.
A Z3 Compactban van FM-rádió és a kisméretű telefonok között jelenleg a legütősebb.
Nem kellett sokat gondolkodni, mivel a nekem díjcsomag alapján beajánlott részletfizetés is nagyon kedvező volt.
Na, így lett a feleségemnek Sony Xperia Z3 Compact telefonja idén karácsonyra, amely egy nagyon brutális kis telefon. Szuper fényképezőgéppel, villámgyors (4G) mobilinternettel és három napig működős akksival (mármint egy töltéssel). Kaptunk hozzá ingyen egy külső akksit is, erre nem lesz szükség.
Így idén karácsonykor mindenkinek jobb telefonja lett (rajtam kívül, de az enyém meg eleve jó volt).
És miért Techshit ez a bejegyzés?
Nos, amikor a Samsung szakemberei úgy döntöttek, hogy egy nagyjából 2 dolláros áramkört (az FM-rádióét) kihagyják a telefonjaikból, maguk zártak ki egy jó csomó leendő ügyfelet.
Köztünk minket is.
A mi pénzünk idén nem a Samsungot gyarapítja és ahogy elnézem a feleségemet, nem is nagyon kell majd neki soha többet Samsung.
Ennyit arról, hogy kell-e egy telefonba FM-rádió...
