A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. december 26., csütörtök

A 2,4 GHz az nem 5 GHz - avagy két órányi szívás a routerrel

Én azt hittem, értek a routerekhez. Legalábbis annyira, hogy egy egyszerű wifi beállítást meg tudjak csinálni. Mégis szívtam két órát vele és most leírom, hogy Te majd ne szívj.

Adott egy D-Link DIR-825-ös wifis router. Azért ez, mert egyrészt jó sok antennája van és ezért remélhetőleg (és valóban is) átnyomja a jelet a szüleim vastag falú parasztházának méteres falain. Másrészt azért ez, mert olcsó és mégis jó. Természetesen gigabites a vezetékes része és úgy általában a D-Link cuccokban ezidáig még nem csalódtam.
A wifi beállítása amúgy nem nagy ördöngösség, pár dolgot kell csak tudni hozzá. Az ember csinál egy SSID-t, azaz megadja, hogy a készülékek milyen néven lássák majd a routert, majd megváltoztatja a wifi jelszót egy olyanra, amit meg tud jegyezni. A készülék, ahogy szinte minden router a 192.168.0.1 IP-n kommunikál, az alapbeállítás a belépéshez felhasználó:
admin és jelszó:admin. És ennyi, amit tudni kell az átlagembernek.
Ahogy kell, be is állítottam mindent, sőt az SSID-t a régi routerével megegyezőre állítottam, ahogy a jelszót is, így a készülékek amik már fel voltak lépve egyszer a régi wifire, nem kértek új jelszót, hanem az új wifivel is kommunikáltak megfelelően. Így nem kellett anyukám tabletjét sem átállítani, sem a mi okostelefonjainkat. Mindenki hepi, sikerült is minden nagyjából 3 perc alatt.
Aszitted?
Merthogy egyszer csak a Húgom telefonját kezdte ledobálni a router, majd az én telefonomat, majd a laptopomat... szóval valami mégsem kerek.
De mi???
Merthogy azt írta a telefonokon és a laptopokon a rendszer, hogy helytelen a jelszó. Megnéztem a beállításokat a routerben, megnéztem a beállításokat a készülékekben és egyeztek. Akkor mi van? És miért csak néha csinálja és miért csak egyik-másik készülékkel?
Soha nem jössz rá, ha nem írom le.
Mindenesetre reseteltem a routert, mindent beállítottam újra. Nem lett jó, pedig most adtam meg a jelszót. Ezerszer visszaellenőriztem, tuti jó.
De akkor miért nem jó. Már ott tartottam, hogy előkeresem a gari papírokat és visszaviszem a boltba, mert rossz.
Két óra szopacs után azért feltűnt, hogy a 2,4 GHz mellett van egy szürke 5 GHz-es fül is (a képen látszik).
Miért csak most tűnt fel?
Mert a számítástechnikában a szürke szín a NEM KATTINTHATÓ jelzésére szolgál. Szerintem a szemem (az agyam) magától kisatírozta.
Rákattintok, mégis kattintható.
És vazze, alapbeállításokon van.
Mert hiába állítottam be a router beállításait, csak a 2,4 GHz-et állította be, az 5 GHz-et nem. Azt külön be kell állítani. Miután erre véletlenül rájöttem és beállítottam azt is, soha többet nem dobott el semmilyen készüléket.
Az történt valószínűleg, hogy ha a nappaliban, a méteres falon kívül neteztünk, a készülékeink a 2,4 GHz-et használták, amikor meg a routerhez közelebb, akkor az 5 GHz-et. Merthogy a 2,4 GHz jobban áthatol a falakon, de az 5 GHz gyorsabb. Az okos készülékek ezt tudják. Amikor szerencsétlenek próbáltak átállni 5 GHz-re, nem volt jó a jelszó. Merthogy az maradt gyári beállításokon, valami 876272816 jellegű zagyvaságon. Naná, hogy az nem volt jó nekik.
Anyukám tabletje még korábbi, egyszerűbb szerzet, csak 2,4 GHz-en kommunikál, azt ezért nem dobálta le a router.
Ennyi.
Végül is hepiend van.
A tanulság: mindig állítsd be mindkét frekvenciát!
Azért persze cseszteti a csőrömet a dolog, ezért a kérdéseim főleg az IT területen jártasaknak:
1. Kattintanál a szürkével jelölt menüre és csak én vagyok a hülye, amiért azt inaktívnak gondoltam?
2. Ha beállítok egy SSID-t és egy jelszót, azt miért csak az egyik körre alkalmazza?
3. El tudsz képzelni olyan helyzetet, hogy 2,4 GHz-en más jelszót akarsz használni mint 5 GHz-en?
3+1. Hány perc után tapostad volna laposra a routert? (Én mostanában szedek magnéziumot, csak annak köszönhető, hogy nem akadtam ki.)

2016. február 1., hétfő

Reflexshop rossz reflexszel

Mivel egy hónapja nincs válasz, bemásolom ide, hogy okuljatok:
*****************
Tisztelt Hölgyem/Uram!

Kézhez kaptam levelüket, mely szerint teljesítették a rendelésemet.

Sajnálattal közlöm, hogy EZ NEM IGAZ!

Ha nem tartom fel Önöket, hadd osszam meg az élményemet, ami az Önök szolgáltatását igénybe véve ért!

Előzetesen annyit, hogy sokáig elégedett voltam az Önök szolgáltatásával és ez a negatív élmény egyrészt a fekete péntek miatt, másrészt a karácsonyi őrület miatt ért engem.
Azt is előre leszögezem, hogy eddig direkt nem írtam Önöknek. Hagytam, hogy a dolgok leülepedjenek és a harag elszálljon. Nameg kivártam, hogy a nagy karácsonyi hajtás végeztével legyen Önöknek is idejük elolvasni és reményeim szerint megszívelni a soraimat.

Tehát:

Korábban számos alkalommal vásároltam már Önöktől, így amikor láttam, hogy csatlakoztak a fekete péntek akcióhoz, nagyon örültem, hogy valamelyik kedvencemet esetleg olcsóbban kaphatom meg.
Az első csalódás az volt, hogy a fekete péntek akcióban alig találtam valami érdekeset. Nem volt egy igazán jó termék sem. Remélem, hogy csak én láttam úgy, hogy fekete pénteken azokat a termékeket akciózták le, amelyek nem nagyon akartak fogyni. Azért persze találtam olyasmit, ami tetszett és bár nem volt nagyon szükségem egyikre sem, akciós áron mégis megrendeltem ezeket.
Gondoltam, karácsonyra jó lesz majd.
És itt ért a második csalódás. A weboldalukon a vásárlás során az szerepelt, hogy a termékek amelyeket megrendeltem, MIND raktáron vannak. Így például a hangyafarm is (amely jelenleg is így szerepel (http://reflexshop.hu/gyereksarok/ismeretterjeszto_jatekok/world-alive-jungle-ants-hangyafarm)

A rendelésemről napokig nem kaptam visszaigazolást. A rendelésemet 2015.11.27-én 09.22.32 időpontban adtam le, november 30-án kaptam egyáltalán valami életjelet, hogy a rendelés egyáltalán beérkezett Önökhöz. Azaz 3 nap múlva...
Aztán december 04-én kaptam egy olyan levelet, miszerint "rendelésed átvehető". A levél tárgya ez. Tehát nem az, hogy "rendelésed bizonyos elemei átvehetőek", vagy hogy "rendelésed egy része átvehető", hanem hogy a rendelésem átvehető.
A levél szép hosszú. Tájékoztatnak róla, hogy a rendelést mikor és hol vehetem át és hogy milyen linkeken ellenőrizhetem azt. Aztán az alján el is köszönnek tőlem, miszerint "Üdvözlettel a Reflex csapata"

Nem tudom, hogy ebben az országban hány olyan ember van, aki ezek után tovább olvassa a levelet, de még az is lehet, hogy bennem van a hiba. Normál esetben a levelekben ezután már nincsenek lényeges részek, csak jogi dolgok, ilyesmi. Önöknél a levélben szereplő aláírás után jött a lényeg, mégpedig egy megjegyzés, miszerint "Rendelését a JungleAnts hangyafarm és a RocketWhistler kivételével átveheti 2015.12. 10-ig."
Tehát nem az egész rendelést, hanem egy részét.
Nos, az én személyes pechem valószínűleg, hogy pont a hangyafarm lett volna valakinek ajándékba. Mégpedig karácsonyra. Úgy is mondhatnám, hogy a többi cuccot csak azért rendeltem, mert már ott voltam és ha már elmegyek ezért, gondolta, hogy elhozom azokat is. Azokra nem volt igazán szükségem, a hangyafarmra viszont igen.
De ezzel természetesen nem szembesültem addig, amíg el nem mentem a boltba átvenni a termékeket.

Hadd meséljek most arról, hogy ez hogyan történt:

A boltjuk a belvárosban van, jó tömegközlekedésnél, így aki autóval megy, az meg is érdemli a sorsát. Én magam ha tehetem, kerékpárral közlekedem. Télen is. Így a boltba is biciklivel mentem. Azon a napon enyhe idő volt ugyan, de azért a biciklire fel kell öltözni. Fel is voltam. Ezért volt aztán szó szerint mellbevágó, hogy a boltba lépve nagyjából 25 fok fogadott.
Az Önök munkatársai mind rövid ujjú pólóban voltak, nekik ez a 25 fok biztosan kellemes volt.
De nekem és annak a 15-20 vevőnek aki éppen a boltba zsúfolódtunk nem volt kellemes várakozni egy fél órát bedunsztolva a kabátunkba.

Jó tanácsom az, hogy a kollégáik vegyenek fel egy pulcsit és a boltban vegyék le a fűtést 18-20 fokra. Az emberek nem feltétlenül azért idegesek, mert mind kiállhatatlan jellemű, hanem lehetséges, hogy azért, mert éppen folyik a hátukon a víz...
A kollégáik és kolléganőik egyébként nagyjából udvariasak voltak és le a kalappal, hogy a karácsonyi hajtásban a dög meleg miatt türelmetlen sok vevő ellenére is megőrizték a hidegvérüket.
Engem is megpróbáltak kiszolgálni és alig fél óráig keresték a rendelésem darabkáit. Ekkor derült ki, hogy azért nem találják, merthogy az elébb említett hangyafarm nem jött meg és januárig valószínűleg nem is fog (ezért is érdekes, hogy a mai napig miért szerepel "raktáron" megjelöléssel...).
Itt jegyzem meg, hogy diplomás környezetmérnökként (Szent István Egyetem, Gödöllő) jól ismerem a hangyák életét és nagyon jól tudom, hogy a magyarországi fajok közül télvíz idején nem nagyon lehet találni aktív bolyokat. Így aztán szerintem nagy önuralomról tettem tanúbizonyságot akkor, amikor nem szóltam semmit kolléganőjük kioktatására, miszerint idézem "Amúgy úgysem tud hangyát szerezni ilyenkor télen". Megjegyzem, hogy tudok. Persze ezt Önöknek nem kell tudnia.
Itt döntöttem úgy, hogy majd akkor veszem át a rendelésemet, ha annak minden eleme megérkezik. Erre várok a mai napig is, amikor azt közlik velem, hogy teljesítették a rendelésemet és hogy remélik, hogy elégedett vagyok.
Az már csak hab a tortán, hogy a boltban jól kiizadtam, majd mivel jól elhúzták az időmet, úgy kellett hajtsak a vasútállomásra, mint egy őrült, hogy le ne késsem a vonatomat. Talán ezért fáztam össze és lettem beteg...


Száz szónak is egy a vége: a rendelésemmel kapcsolatban tehát az alábbi élmények értek:

1. Nem igazolták vissza a rendelést, csak napok múlva;
2. Nem készítették össze, csak egy hét múlva;
3. Hibásan odabolondítottak a boltba azzal, hogy a rendelésem átvehető, miközben egy része (pontosabban a lényeges része) nem volt átvehető;
4. A boltban káosz fogadott, ideges vevőkkel és trópusi hőmérséklettel;
5. A boltban egyszer sem hangzott el, hogy sajnáljuk, ehelyett kioktattak, hogy miért nem olvastam el figyelmesebben a levelüket, amely bénán van megszerkesztve. És felvilágosítottak, hogy nem ismerem a hangyák életét...
6. Összefáztam és betegeskedtem egy hétig;
7. A rendelést máig nem kaptam meg;
8. Értesítettek róla, hogy pedig de...

Önök elégedettek lennének a szolgáltatásukkal a helyemben?
Önök jó szívvel ajánlanák bárkinek magukat ezek után?
(Mindkét kérdés költői.)


Tisztelettel:

Aláírás
****************************
Kár értük. Valamikor jó kis bolt volt ez.

2014. december 25., csütörtök

Hogyan nem lett Samsung telefonunk karácsonyra

Elöljáróban annyit, hogy a karácsonyi ajándékozáskor egyetlen alapelvet követek: csak olyan ajándékot veszek, aminek én magam is örülnék. Ez a hozzáállás azért működik, mert karácsonykor olyan ajándékokat veszek, amikhez értek és így nem nagyon fogok mellé.
Mielőtt bárki megkiabálna, hogy könnyen dumálok sok pénzből: a zseniális az volt az idei karácsonyomban, hogy mindenki drága ajándékot kapott de mégsem kellett sokat költeni és így senki nem érzi magát kellemetlenül.
Az előzetes után a lényegre térnék.
Valamikor 4-5 éve kezdődött a dolog. A feleségemnek korábban hagyományos telefonja volt (szétnyithatós butafon), amely ráadásul az én lerúgott készülékem volt. Azaz egy a vásárlásakor csúcstelefont kapott meg egy évesen, ami neki még akkor is csúcs volt. Sőt, még 4 évig élvezte, de aztán tényleg felmondta a szolgálatot.
Ekkor kapott a szerelmem először érintőképernyős okostelefont.
Mivel akkoriban azt mondogatta, hogy neki nem kell érintőképernyős telefon és okostelefon meg végképp nem kell, egy Samsung Galaxy Ace lett a választás, mint köztes megoldás.
Az Ace azért volt jó, mert a szolgáltató (T-Mobile) olcsón adta, azaz hűségnyilatkozatra ingyen el lehetett hozni. Azaz ha mégsem tetszik, kicsit bukunk rajta.
Kis idegenkedés volt ugyan eleinte, de aztán meg a szemem sarkából egyre gyakrabban láttam azt, hogy életem nője megint a mobilt bújja és vonaton, autóban, erre-arra. Egyre gyakrabban nyomogatja a "nemkellnekem" okostelefonját.
Aztán jött a döbbenet, amikor a veszprémi körgyűrűn megszólalt, hogy menjek már be az egyik áruházba, mert akciós a valami. És hozzátette, hogy nyitva van és van a cuccból raktáron. Amikor megkérdeztem, hogy mindezt honnan tudja, csak annyit mondott, hogy megnézte a telefonján.
Ekkor éreztem, hogy valami megindult és a szerelmem áttört egy falat.
Rájött, hogy az okostelefon nem ördögtől való, félni sem kell tőle.
Egyszóval: jó.
Az Ace persze egyre lassabb lett neki, így amikor volt alkalmam, cafcaráztam neki egy jó állapotú Samsung Galaxy S2-est, amely szerintem minden idők legjobb okostelefonja volt. Nekem is volt ilyenem, amíg rá nem kattantam a nagyképernyős telefonokra.
Szóval az S2-est nagy boldogsággal vette birtokba a csajszi, mert az Ace-hez képest rakéta sebességre gyorsult általa.
Az S2-es ráadásul egy nagyon eltalált méretű cucc, éppen elég nagy, de még éppen nem túl nagy.
Ezt nyúzta egészen idén karácsonyig.
Sajnos az idő vasfoga mindent kikezd és bár nagyon vigyázott a készülékre - jobban, mint én szoktam - belülről kezdett el romolgatni a telefon. Egy akksi csere után még fél évig új erőre éledt, de az utóbbi időkben egyre gyakrabban fagyogatott és a kamerája is rendetlenkedni kezdett.
Apropó kamera: egyre gyakrabban fotózgatott is a feleségem a telefonnal. Valahogy megszerette azt is, hogy egy jó kamera van a gépben, amivel lehet szép fotókat csinálni, amelyeket aztán nagyon hamar el lehet küldeni.
És a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy amióta vonatozunk, az alap üzemmód az, hogy a vonatra felülve a kabát levétele után már megy is be a fülbe a füles és indul is a rádió. Nálam is, de én nem bírom elviselni, ha beledumálnak a zenékbe és a reklámokat sem szeretem, így én főleg online hallgatok zenét.
A feleségem viszont külön élvezi a reggeli műsorokat, így neki az FM-rádió fontos rész egy telefonnál.
És meg is érkeztünk a mai bejegyzésem apropójához.
Amikor elkezdett rendetlenkedni a telefonja, arra gondoltam, hogy a szolgáltatótól, hűségnyilatkozatra nézek neki valami jó kis telefont.
A Telekomnak nem akarok reklámot csinálni, de az idei karácsonyi felhozataluk nagyon ütősre sikerült és vagy 7-8 olyan készüléket ajánlottak be nekem, amelyikek tökéletesen megfeleltek volna az én igényeimnek is. Azaz nyugodtan adtam volna ezeket ajándékba is.
A hab a tortán az volt, amikor fekete pénteken a Galaxy S4-est féláron adták, hűségnyilatkozatra havi 2100 forintos kamatmentes kölcsönre, kezdőrészlet befizetése nélkül.
Bár akadt kissé a weboldal, de vagy a harmincadik próbálkozásra azért sikerült belépni és venni egyet. A következő kedden el is mentünk érte, így a karácsony megoldódni látszott.
A Galaxy S4 ugyanis egy nagyon jó telefon. Ahogy a tesztprogramok mutatják, ez a változat ráadásul még ütősebb is, lenyomja például a háromszor ennyiért forgalmazott Galaxy S5-öst is.

Nagyon boldog voltam, mert így a feleségemnek 2 évre megint egy ütős kis telefont sikerült venni.
Be is laktam helyette, azaz feltelepítettem neki mindent, ami az S2-esén is fenn volt. Sőt, egy furmányos manőverrel sikerült meggyőznöm arról is, hogy a jelenlegi telefonjában lévő régi SIM-et cseréljük le kitörhetős microSIM-re, merthogy "azért akadozik a telefonod, mert régi benne a SIM".
Valójában azért volt erre szükség, hogy karácsony este át lehessen tenni a telefonba az új SIM-kártyát és ne kelljen a boltba menni a cseréért.
Majdnem sikerült is minden...
De ahogy nézegetem a telefon menüjét, csak nem találom az FM-rádiót.
Volt ám nekem valahol az emlékeim között olyasmi, mintha kihagyták volna az S4-ből a rádiót, de mivel ez nem érintett, nem is maradt meg. Mostanáig.
Ugyanis a feleségem telefonhasználati szokásai között igen csak nagy arányban szerepelt a rádióhallgatás, így a tökéletes telefon nem lett volna tökéletes.
Próbáltam azt, hogy feltelepítettem neki az internetrádiót azzal a dumával, hogy ez nem sistereg, de sajnos a Dunakanyarban a mobilinternet-lefedettség nem tökéletes, így Vácig ötször szakadt meg neki az adás, ezért visszaváltott a hagyományos rádióra.
Nekem meg főtt a fejem, hogy mi lesz...
Egyik nap Hugimmal beszélgettem, akinek pedig szintén S2-ese volt korábban, csak az teljesen kinyiffant és ekkor egy Sony Xperia SP-t vettünk neki szolgáltatótól. A Sony Xperia SP egy jó telefon, de a Hugi nagyon megszokta a Samsungot és sehogy nem tudott átszokni a Sonyra. Egyszóval: utálta.

Mivel neki nem volt fontos az FM-rádió, viszont a Samsungot meg szerette, kézenfekvő volt, hogy az S4-es nála fog landolni.
Így idén karácsonykor a Hugi is végre visszacserélhette a telefonját Samsungra. A Telekom által forgalmazott S4-esek ráadásul tényleg nagyon ütősek, leesett az állam, amikor a nyúzóprogramokon eszetlen magas értékeket sikerült kinyerni ettől a szolgáltatófüggő készüléktől, gyári ROM-mal (buherálás nélkül).
Úgyhogy a Hugi most boldog.
Az SP-nek pedig valaki nagyon örülni fog, mert a Hugi mindenkinél jobban vigyáz a telefonjaira, így egy gyári állapotú SP-vel lesz valaki gazdagabb.

De mi lesz a feleségemmel?
Neki milyen telefonja lesz?
Néhány álmatlan éjszaka után a Telekom webáruházát böngészve akadtam rá a Sony Xperia Z3 Compactra.
Alapvető volt tehát, hogy olyan készüléket nézzünk, amelyikben van FM-rádió és ez bizonyult a legnehezebb feladatnak.
A Samsung EGYETLEN készülékében sincs ugyanis...
Így aztán bármennyire is samsungos volt a feleségem, Samsungot nem vehettem neki.
Én már régen átszoktam a Sonyra, csúnyán kibabrált velem a Samsung anno, így én akkoriban megfogadtam, hogy nekem többet Samsung készülékem nem lesz. Persze azóta rájöttem már, hogy Magyarországon MINDEGYIK gyártó letojja az ügyfelet, és a Sony ügyfélszolgálata ugyanúgy lepattint, ahogyan a Samsung is tette a hibás Note 2-esemmel. A Sonynál a Z Ultrám hibájával szívattak úgy 2 hónapig, aztán csak megjavították. De arra rájöttem, hogy nem csak a Samsung hivatalos szervize egy buherakáefté, hanem a Sonyé is...
Közben viszont megszerettem a Sony telefonokat és én magam el sem tudnám képzelni, hogy újra "Szappantartózni" kezdjek (utalva ezzel a Samsung által követett dizájnra).
Most is Sonym van és a következő kinézett készülékem is Sony.
Ezért néztem körül a Sonyk között a feleségemnek vásárolandó telefon keresése közben.
A Z3 Compactban van FM-rádió és a kisméretű telefonok között jelenleg a legütősebb.

Nem kellett sokat gondolkodni, mivel a nekem díjcsomag alapján beajánlott részletfizetés is nagyon kedvező volt.
Na, így lett a feleségemnek Sony Xperia Z3 Compact telefonja idén karácsonyra, amely egy nagyon brutális kis telefon. Szuper fényképezőgéppel, villámgyors (4G) mobilinternettel és három napig működős akksival (mármint egy töltéssel). Kaptunk hozzá ingyen egy külső akksit is, erre nem lesz szükség.

Így idén karácsonykor mindenkinek jobb telefonja lett (rajtam kívül, de az enyém meg eleve jó volt).
És miért Techshit ez a bejegyzés?
Nos, amikor a Samsung szakemberei úgy döntöttek, hogy egy nagyjából 2 dolláros áramkört (az FM-rádióét) kihagyják a telefonjaikból, maguk zártak ki egy jó csomó leendő ügyfelet.
Köztünk minket is.
A mi pénzünk idén nem a Samsungot gyarapítja és ahogy elnézem a feleségemet, nem is nagyon kell majd neki soha többet Samsung.
Ennyit arról, hogy kell-e egy telefonba FM-rádió...