2014. december 25., csütörtök

Hogyan nem lett Samsung telefonunk karácsonyra

Elöljáróban annyit, hogy a karácsonyi ajándékozáskor egyetlen alapelvet követek: csak olyan ajándékot veszek, aminek én magam is örülnék. Ez a hozzáállás azért működik, mert karácsonykor olyan ajándékokat veszek, amikhez értek és így nem nagyon fogok mellé.
Mielőtt bárki megkiabálna, hogy könnyen dumálok sok pénzből: a zseniális az volt az idei karácsonyomban, hogy mindenki drága ajándékot kapott de mégsem kellett sokat költeni és így senki nem érzi magát kellemetlenül.
Az előzetes után a lényegre térnék.
Valamikor 4-5 éve kezdődött a dolog. A feleségemnek korábban hagyományos telefonja volt (szétnyithatós butafon), amely ráadásul az én lerúgott készülékem volt. Azaz egy a vásárlásakor csúcstelefont kapott meg egy évesen, ami neki még akkor is csúcs volt. Sőt, még 4 évig élvezte, de aztán tényleg felmondta a szolgálatot.
Ekkor kapott a szerelmem először érintőképernyős okostelefont.
Mivel akkoriban azt mondogatta, hogy neki nem kell érintőképernyős telefon és okostelefon meg végképp nem kell, egy Samsung Galaxy Ace lett a választás, mint köztes megoldás.
Az Ace azért volt jó, mert a szolgáltató (T-Mobile) olcsón adta, azaz hűségnyilatkozatra ingyen el lehetett hozni. Azaz ha mégsem tetszik, kicsit bukunk rajta.
Kis idegenkedés volt ugyan eleinte, de aztán meg a szemem sarkából egyre gyakrabban láttam azt, hogy életem nője megint a mobilt bújja és vonaton, autóban, erre-arra. Egyre gyakrabban nyomogatja a "nemkellnekem" okostelefonját.
Aztán jött a döbbenet, amikor a veszprémi körgyűrűn megszólalt, hogy menjek már be az egyik áruházba, mert akciós a valami. És hozzátette, hogy nyitva van és van a cuccból raktáron. Amikor megkérdeztem, hogy mindezt honnan tudja, csak annyit mondott, hogy megnézte a telefonján.
Ekkor éreztem, hogy valami megindult és a szerelmem áttört egy falat.
Rájött, hogy az okostelefon nem ördögtől való, félni sem kell tőle.
Egyszóval: jó.
Az Ace persze egyre lassabb lett neki, így amikor volt alkalmam, cafcaráztam neki egy jó állapotú Samsung Galaxy S2-est, amely szerintem minden idők legjobb okostelefonja volt. Nekem is volt ilyenem, amíg rá nem kattantam a nagyképernyős telefonokra.
Szóval az S2-est nagy boldogsággal vette birtokba a csajszi, mert az Ace-hez képest rakéta sebességre gyorsult általa.
Az S2-es ráadásul egy nagyon eltalált méretű cucc, éppen elég nagy, de még éppen nem túl nagy.
Ezt nyúzta egészen idén karácsonyig.
Sajnos az idő vasfoga mindent kikezd és bár nagyon vigyázott a készülékre - jobban, mint én szoktam - belülről kezdett el romolgatni a telefon. Egy akksi csere után még fél évig új erőre éledt, de az utóbbi időkben egyre gyakrabban fagyogatott és a kamerája is rendetlenkedni kezdett.
Apropó kamera: egyre gyakrabban fotózgatott is a feleségem a telefonnal. Valahogy megszerette azt is, hogy egy jó kamera van a gépben, amivel lehet szép fotókat csinálni, amelyeket aztán nagyon hamar el lehet küldeni.
És a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy amióta vonatozunk, az alap üzemmód az, hogy a vonatra felülve a kabát levétele után már megy is be a fülbe a füles és indul is a rádió. Nálam is, de én nem bírom elviselni, ha beledumálnak a zenékbe és a reklámokat sem szeretem, így én főleg online hallgatok zenét.
A feleségem viszont külön élvezi a reggeli műsorokat, így neki az FM-rádió fontos rész egy telefonnál.
És meg is érkeztünk a mai bejegyzésem apropójához.
Amikor elkezdett rendetlenkedni a telefonja, arra gondoltam, hogy a szolgáltatótól, hűségnyilatkozatra nézek neki valami jó kis telefont.
A Telekomnak nem akarok reklámot csinálni, de az idei karácsonyi felhozataluk nagyon ütősre sikerült és vagy 7-8 olyan készüléket ajánlottak be nekem, amelyikek tökéletesen megfeleltek volna az én igényeimnek is. Azaz nyugodtan adtam volna ezeket ajándékba is.
A hab a tortán az volt, amikor fekete pénteken a Galaxy S4-est féláron adták, hűségnyilatkozatra havi 2100 forintos kamatmentes kölcsönre, kezdőrészlet befizetése nélkül.
Bár akadt kissé a weboldal, de vagy a harmincadik próbálkozásra azért sikerült belépni és venni egyet. A következő kedden el is mentünk érte, így a karácsony megoldódni látszott.
A Galaxy S4 ugyanis egy nagyon jó telefon. Ahogy a tesztprogramok mutatják, ez a változat ráadásul még ütősebb is, lenyomja például a háromszor ennyiért forgalmazott Galaxy S5-öst is.

Nagyon boldog voltam, mert így a feleségemnek 2 évre megint egy ütős kis telefont sikerült venni.
Be is laktam helyette, azaz feltelepítettem neki mindent, ami az S2-esén is fenn volt. Sőt, egy furmányos manőverrel sikerült meggyőznöm arról is, hogy a jelenlegi telefonjában lévő régi SIM-et cseréljük le kitörhetős microSIM-re, merthogy "azért akadozik a telefonod, mert régi benne a SIM".
Valójában azért volt erre szükség, hogy karácsony este át lehessen tenni a telefonba az új SIM-kártyát és ne kelljen a boltba menni a cseréért.
Majdnem sikerült is minden...
De ahogy nézegetem a telefon menüjét, csak nem találom az FM-rádiót.
Volt ám nekem valahol az emlékeim között olyasmi, mintha kihagyták volna az S4-ből a rádiót, de mivel ez nem érintett, nem is maradt meg. Mostanáig.
Ugyanis a feleségem telefonhasználati szokásai között igen csak nagy arányban szerepelt a rádióhallgatás, így a tökéletes telefon nem lett volna tökéletes.
Próbáltam azt, hogy feltelepítettem neki az internetrádiót azzal a dumával, hogy ez nem sistereg, de sajnos a Dunakanyarban a mobilinternet-lefedettség nem tökéletes, így Vácig ötször szakadt meg neki az adás, ezért visszaváltott a hagyományos rádióra.
Nekem meg főtt a fejem, hogy mi lesz...
Egyik nap Hugimmal beszélgettem, akinek pedig szintén S2-ese volt korábban, csak az teljesen kinyiffant és ekkor egy Sony Xperia SP-t vettünk neki szolgáltatótól. A Sony Xperia SP egy jó telefon, de a Hugi nagyon megszokta a Samsungot és sehogy nem tudott átszokni a Sonyra. Egyszóval: utálta.

Mivel neki nem volt fontos az FM-rádió, viszont a Samsungot meg szerette, kézenfekvő volt, hogy az S4-es nála fog landolni.
Így idén karácsonykor a Hugi is végre visszacserélhette a telefonját Samsungra. A Telekom által forgalmazott S4-esek ráadásul tényleg nagyon ütősek, leesett az állam, amikor a nyúzóprogramokon eszetlen magas értékeket sikerült kinyerni ettől a szolgáltatófüggő készüléktől, gyári ROM-mal (buherálás nélkül).
Úgyhogy a Hugi most boldog.
Az SP-nek pedig valaki nagyon örülni fog, mert a Hugi mindenkinél jobban vigyáz a telefonjaira, így egy gyári állapotú SP-vel lesz valaki gazdagabb.

De mi lesz a feleségemmel?
Neki milyen telefonja lesz?
Néhány álmatlan éjszaka után a Telekom webáruházát böngészve akadtam rá a Sony Xperia Z3 Compactra.
Alapvető volt tehát, hogy olyan készüléket nézzünk, amelyikben van FM-rádió és ez bizonyult a legnehezebb feladatnak.
A Samsung EGYETLEN készülékében sincs ugyanis...
Így aztán bármennyire is samsungos volt a feleségem, Samsungot nem vehettem neki.
Én már régen átszoktam a Sonyra, csúnyán kibabrált velem a Samsung anno, így én akkoriban megfogadtam, hogy nekem többet Samsung készülékem nem lesz. Persze azóta rájöttem már, hogy Magyarországon MINDEGYIK gyártó letojja az ügyfelet, és a Sony ügyfélszolgálata ugyanúgy lepattint, ahogyan a Samsung is tette a hibás Note 2-esemmel. A Sonynál a Z Ultrám hibájával szívattak úgy 2 hónapig, aztán csak megjavították. De arra rájöttem, hogy nem csak a Samsung hivatalos szervize egy buherakáefté, hanem a Sonyé is...
Közben viszont megszerettem a Sony telefonokat és én magam el sem tudnám képzelni, hogy újra "Szappantartózni" kezdjek (utalva ezzel a Samsung által követett dizájnra).
Most is Sonym van és a következő kinézett készülékem is Sony.
Ezért néztem körül a Sonyk között a feleségemnek vásárolandó telefon keresése közben.
A Z3 Compactban van FM-rádió és a kisméretű telefonok között jelenleg a legütősebb.

Nem kellett sokat gondolkodni, mivel a nekem díjcsomag alapján beajánlott részletfizetés is nagyon kedvező volt.
Na, így lett a feleségemnek Sony Xperia Z3 Compact telefonja idén karácsonyra, amely egy nagyon brutális kis telefon. Szuper fényképezőgéppel, villámgyors (4G) mobilinternettel és három napig működős akksival (mármint egy töltéssel). Kaptunk hozzá ingyen egy külső akksit is, erre nem lesz szükség.

Így idén karácsonykor mindenkinek jobb telefonja lett (rajtam kívül, de az enyém meg eleve jó volt).
És miért Techshit ez a bejegyzés?
Nos, amikor a Samsung szakemberei úgy döntöttek, hogy egy nagyjából 2 dolláros áramkört (az FM-rádióét) kihagyják a telefonjaikból, maguk zártak ki egy jó csomó leendő ügyfelet.
Köztünk minket is.
A mi pénzünk idén nem a Samsungot gyarapítja és ahogy elnézem a feleségemet, nem is nagyon kell majd neki soha többet Samsung.
Ennyit arról, hogy kell-e egy telefonba FM-rádió... 

2014. november 25., kedd

Mea culpázás egy gyorsan meghozott ítéletért.

Egy korábbi blogomban azon dühöngtem, hogy a Garmin futóórám, azaz a Forerunner 15-ös mekkora egy fos és hogy mennyit hibázik.
Itt és most kérek elnézést ettől a csodás kis szerkezettől, amelyet az elmúlt pár napban nagyon megszerettem.
Teljes felelősségem tudatában - amely felelősséget a blogjaimat olvasók és így a véleményemre adók iránt érzek - ezennel kijelentem, hogy a Garmin Forerunner 15 egy speciális feladatra kitalált céleszköz, amely erre a feladatra - a futásaink megfigyelésére - tökéletesen alkalmas.
Az első és legfontosabb tanulság, hogy amikor egy ilyen eszközt kiveszünk a dobozból, akkor kezdjük azonnal a frissítésével a tevékenységünket. Mert a gyárban beletették a dobozba és azóta eltelt egy kis idő, ami alatt a gyártó nem üldögélt a babérjain, hanem fejlesztett. A Forerunner 15 esetében ez annyit tesz, hogy a frissítés óta pontos, néhány métert hibázik mindössze.
A második fontos tanulság, hogy ha nekikezdünk valaminek, akkor előtte olvassunk utána. Így van ez a sportokkal is. A futásnál például TELJESEN MINDEGY az edzések során, hogy mekkora távolságot futunk le. De tényleg! A fejlődéshez - márpedig az edzés során ez a cél - két dolog a fontos: az edzés hossza és az edzés intenzitása. Nem kell tehát figyelni a távolságokat, hanem azt kell figyelni, milyen hosszú ideig és milyen pulzusszámokkal mozgunk.
Minden edzőprogram erről szól és akik ilyeneket összeállítanak, azok tudják, hogy mit csinálnak.
Így aztán a pulzusmérés mellett az időmérés kell csak, a GPS már csak kiegészítő funkció. Úgy is mondhatnám, hogy abban a szakaszban, amelyikben én jelenleg vagyok, felesleges is.
A GPS arra jó, hogy az ember nagyjából lássa, hogyan is áll éppen. Nem önmagához képest, mert azt az edzések intenzitásából és az eltöltött időből is látjuk. Hanem úgy általában.
De semmiképpen nem javaslom, hogy egy GPS-es mérésből bármilyen messzemenő következtetést levonjunk, mert becsapjuk magunkat.
Azt kell csinálni, hogy a pulzustartományokban meghatározott időket le kell futni szorgalmasan, mégpedig arra, amerre nekünk tetszik. Én a Duna-partot szeretem, meg az erdőket, de ha valaki pályán szeret futni, akkor ott.
Aztán amikor kíváncsiak vagyunk, akkor egy futópályán, körökben mérve szépen le kell futni azt a távot, amelyre kíváncsiak vagyunk és ennyi.
De nem akarom osztani az észt, csak annyit akartam ezzel, hogy számomra több szerénység, megfontoltság, türelem és akarat a javallott éppen.
De mindenképpen akartam jelezni nektek, hogy rájöttem, mekkora segg vagyok néha.
Bocs!
Hajrá!!!

2014. november 9., vasárnap

Azért eszednél légy, Garmin!

Szeretem a motiváló dolgokat. Szeretem, amikor valaki vagy valami segíti elérni a céljaimat.
Ezért aztán kifejezetten élvezem a számomra példát, követendő példát nyújtó emberek társaságát és nem sértődöm meg, ha a motiválásom érdekében néha akár keményebb szavakat is használnak, vagy - úgymond - csesztetnek engem. Sőt, hálás is vagyok ezért!
A számomra inspiráló emberek mellett kifejezetten tetszenek az olyan technikai megoldások, amelyekkel ugyancsak könnyebben elérem a céljaimat.
Így például semmi kifogásom az ellen, amikor a futóórám rám szól, hogy "Mozgás!"

Főleg, amikor és ha igaza van. Csak szóljon és emlékeztessen, hogy a mai napon nem mozogtam eleget és hogy ennél azért többet kellene!
De...
És sajnos megint ott az a fránya "De..."
Azt már elfogadtam - bár kifejezetten nem értek vele egyet - hogy ez a csúcstechnológiás óra nem veszi figyelembe, ha kerékpározom. Én ugyanis kerékpárral közlekedem Budapesten mindenhová. Neki ez mégsem jó. Még akkor sem fogadja el mozgásnak, ha történetesen rögzítettem az utat GPS-szel és esetlegesen még szívritmus-adó is volt rajtam. Hiába mentem el például hétfőn bringával 5 kilométert, égettem el 382 kcal-t, az nem mozgás. Az semmi...
Oké. Ha ennek a játéknak az a lényege, hogy csak a lépéseket számolja, ám legyen! Akkor számoljuk a lépéseket...
A fentebb látható képet ma fotóztam. Az óra ugyanis folyamatosan cseszeget, hogy mozgás, merthogy szerinte nem volt még elég lépés ma.
Nos, íme:

Kérdezem tisztelettel a hangomban, hogy 17129, azaz tizenhétezer-százhuszonkilenc lépés az NEM ELÉG?!?
Hova mozogjak még, miután ma 13,9 kilométert már lemozogtam és becsszó gyalog?!?!
Nagy részét ráadásul futva, hegynek felfelé...

Nasszóval megint egy igazi szutyokba sikerült beletenyerelnem.
Azért innen üzenem a fejlesztőknek, hogy gratulálok!

2014. november 5., szerda

Minden Garmin fostalicska?

Én azt hiszem, nem fukarkodom sosem, amikor kütyüt kell választani. Adott célra adott eszközt.
Amikor túrázni és Geocachingelni kezdtem, hamar rájöttem, hogy telefonnal azt nem lehet.
Ekkor vettem a Garmin Dakota 20-ast. Céleszköz és nem volt olcsó.
Amikor futni kezdtem, a Dakota 20-assal a kézben futottam és elég sokat anyáztam, mert a felvett útvonalnak köze sem volt a valósághoz. Azt hiszem, abban egyet érthetünk, hogy egy futásnál 10%-os tévedés nem elfogadható. Pedig a Dakota 20-as folyamatosan ekkorákat hibázott.
Persze mondták többen barátaim, hogy a Dakota 20 nem erre való, meg hogy elavult technológia és azóta már eltelt 5-6 év...
Szóval, hogy vegyek egy olyan órát, amely új, új technológia és futásra van kifejlesztve.
Jót akartak nekem, nem is hibáztatom őket ezért.
Így aztán vettem egy Garmin Forerunner 15-öst. Eladtam ezt-azt és így összejött rá az egy százas híján 50 darab magyar ezres. Igen, jól tetszik olvasni: ez az óra 49.900,- magyar forintba került. A szívritmusmérő mellkaspánt nélkül, mert az már volt nekem.

Sokan gondolhatják, hogy megérdemlem a sorsomat, ha egy órát veszek ennyiért és részben igazuk is van.
De mivel mostanság elég sokat futok és még tervezem is ezt növelni, gondoltam beleáldozok ebbe. Hogy ne csaljon a mérésnél és azt lássam, ami a valóság...

ASZITTED????!!!!!?????

Kezdem azzal, hogy az óra vásárlása óta 4-szer próbáltam meg belépni a Garmin Connect oldalra, hogy a futásaimat letöltsem az óráról és megnézzem, ebből 3-szor nem sikerült.
Ma nagy nehezen igen.
Erre mit látok?
Nem ragozom, íme.
Szerkesztve: kénytelen vagyok törölni a tevékenységet, mert a Connect összeakad tőle és ezt a rosszat mutatja, nem pedig a jót. A leírás lejjebb.

Mit kell nézni rajta? Nos, a "csúcstechnológiás" GPS-es óra, amely arra van, hogy azzal az ember fusson és a futásait utána elemezze, nagyvonalúan kikapcsolt egy időre és nem rögzített semmit. A Duna-parton, semmitől sem zavartatva tette ezt. Aztán amikor magához tért, az utolsó rögzített pontot összekötötte nagyvonalúan egy egyenessel. És a végén nagyvonalúan kiadta (behazudta) az eredményt.
Így aztán én szerinte 5,34 kilométert futottam, szerinte 8,55 perces kilométerekkel. Ami egyébként még nekem is nagy visszaesés és akár el is vehetné a kedvemet az egész futástól.
Elsőre még el is hittem, mert azért csak felfutottam a kálváriára, az meg egy elég nagy domb. Szóval azt gondoltam, hogy biztosan az emelkedő miatt ilyen rossz az időm és a tempóm.

Aztán hazaérve, lezuhanyozva, az adatokat az internetre feltöltve látom a tracklogban a szép egyenest.
Biztosan szárnyaim nőttek, így repültem át az Ötöshíd és a környékbeli házak felett...

Mivel a Garminnak van erre szoftvere, lementettem az óráról a futást, a szoftverben a helyére húzkodtam a pontokat. Már amennyire tudtam, mert ugyebár olyat nem tud, hogy a két valós pont közötti, általam kreált pontokat egyenletesen elossza, hanem ahogy én húzkodom, úgy változik a sebességem és ez látszik is a fájlban. Van például egy 0,4 perces kilométerem, azaz egy helyen 150 km/órával futottam. Flash Gordon vagyok, maga!!!

Pedig logikus ugye, hogy a két ismert pont között eltelt idő ismert, az a két pont biztosan akkor és ott volt, ahol a térképen szerepel? Nem kell mást csinálni, mint a közte javított pontokat - azaz a megtett valós távolságot - szépen elosztani és egy átlagsebességet számolva megjeleníteni. Sima osztás. Matematika, 2. osztály.
Szerintem.
Persze túl sokat várok egy ötvenezres órától...

Tehát a  helyére húzkodtam a pontokat a térképen, azaz arra, amerre ténylegesen futottam.
Így legalább a megtett út valós, ha a közben felvett adatokkal ki is törölhetem a seggemet...

Mi az eredmény? Íme:

http://connect.garmin.com/activity/627162190

Azaz 6,41 kilométer és 7,26 perces kilométerek. Ez a valóság.
Versus 5,34 kilométer és 8,55 perces kilométerek. Ez a Garmin szerinti valóság.

Lehetne részletezni, de talán nem nagyon kell.
Ismétlem, hogy nem fedett terepen futottam, még csak felhők sem voltak az égen, mert a teliholdat tökéletesen láttam végig. Az óra a kezemen volt, semmi nem takarta ki, még a pulóverem sem csúszott rá.

Ilyen ideális körülmények között sem képes ez a futásra tervezett, méregdrága óra normálisan mérni.
Tovább megyek: 20,0374531835206%-os hibát csinál? Azaz 21%-osat. Egy ötödével kevesebbet mér, mint a valóság?

Nos, ennél még az is pontosabb, ha fogok egy sima stoppert, lemérem a futásom idejét, majd a térképen MADZAGGAL kimérem a távolságokat!
És mennyivel olcsóbb is...

Így aztán meg kell állapítsam, hogy ez a Garmin eszköz is egy nagy FOS és ez is teljesen alkalmatlan arra, amire nekem jó pénzért eladták.

Szerkesztve:
Közben kicsit lehiggadtam és egy szoftverfrissítést megpróbálok a készüléken és meglátjuk, hogy mi lesz belőle...

2014. október 9., csütörtök

Nem jó, ha feláll!

A férfi ember élete már csak ilyen. Jobban szereti, ha áll, aminek állnia kell. Na de mi van, ha amit állva szeretünk, az fekve a jobb? Sőt, csak úgy jó igazán?
A történet egyszerű. Újra előfizettem a Google Play Zene szolgáltatásra, amelynek ugyebár az a lényege, hogy az ember az interneten fellelhető zenék között korlátlanul böngészhet. Van sok ilyen, de most egy darabig a Spotify-t próbálgattam, nameg volt egy gyenge próbálkozásom a Deezerrel, de ezt inkább hagyjuk is. Röviden annyit a Deezerről, hogy si-ral-mas.
A Spotify viszont nem lenne rossz, ha nem lenne a mobilos alkalmazásban annyi bug. Például az, hogy az EDGE kapcsolatnál kiírja, hogy offline vagyok. Neki tehát az EDGE nem internetkapcsolat. Igaz, hogy minden megy, közben levelezgetek és Facebookon simán csetelek, de szerinte offline vagyok...
Anyád az offline, az a betárcsázós, az!
Azt még el-elviselem, hogy alig van fenn pár olyan zene, ami nekem kellene, merthogy lehetséges, hogy az én zenei ízlésemmel van a baj. Azt is elviselem valahogy, hogy Uhrin Benedek minőségben jópár faszfej feltette az ismert számok satnya változatát és amikor rákeresel például arra, hogy "Life is life", akkor nem az Opus jön fel találatra, hanem valami szutyok. Merthogy fenn van a "Life is life" a Spotify-on? Fenn! Hogyrohaggyommegazösszestetü! És az a szép, hogy egész nagy meghallgatási számok szerepelnek ezek mellett a szutykok mellett. Lehet, hogy velem van a baj, hogy ha a "lájfiszlájt" szeretném meghallgatni, akkor nem arra vagyok kíváncsi, ahogyan Uhrin Benedek elénekli, hanem arra, ahogyan az Opus? Ezexerint igen, mert az Anni 80 nevű fos mellett százezres nagyságrendben vannak a meghallgatások. Tömegpusztító fegyvernek is alkalmas.
És ezeket a fosokat még csak ki sem lehet szűrni, ez az Anni 80 például MINDEN 80-as évek béli számot felénekelt - ha lehet éneklésnek nevezni - és ha nem figyelsz, véletlenül azt indítod el az eredeti helyett. Na kössssssz! Nemmmmmmmm!
De ezért még nem hagynám ott a Spotify-t. Az utolsó csepp a betelt pohár falán az volt, amit elébb írtam, hogy vidáman netezgetek, erre azt írja ki, hogy offline vagyok. Úgyhogy visszatérek a Google Play Zenéhez. Azon legalább a saját zenéimből is fenn van vagy 20.000 azaz húszezer track, így ha valami nincs meg a Google-nek, az megvan nekem. ;)
Nade min vagyok akkor kiakadva és miért is nem áll fel?
Szóval lépnék be a Google Play Zene fiókomba a telefonról és ezt látom:
Azon már meg sem lepődök, hogy a lenti menüsor kitakarja a fél gombot, úgyhogy nyomok rá a fiók hozzáadása gombra. Bejön egy belépő képernyő, amin bekéri a gmail címemet és a jelszavamat. Megadom neki, erre "Hiba a szerverrel való kommunikációban, próbálja később!" Várok vagy egy órát, újra próbálom. Ugyanez.
Na, ekkor eszembe jut, hogy külön alkalmazás-jelszavaim vannak mindenhez, lehet, hogy ez a baja. Csinálok egy jelszót a Google Play Zenének és próbálkozom azzal. Tudjátok, ilyen könnyen megjegeyzhető qqtr ztrt hutz ferts jellegű jelszó. Na, ezzel is hiba van a kommunikációban, próbáljam újra. Megint várok, ugyanez. Eltelik egy fél nap és mégis hiba van a kommunikációban.
Belépek a laptopról, simán megy. Telefonon meg hiba a kommunikációban.
Az első kva anyád itt csúszott ki...
Aztán valahogy véletlenül elfordítom a telefont és elfordul a képernyő és íme:

Abüdösk.....dat! Ahogy rányomok a mailcímemre, máris megy a zene, megvannak a saját számaim.
Gratulálok a Google programozóinak, akiknek még az is problémát okoz, hogy az álló képernyőn meglegyenek ugyanazok a gombok, mint a fekvőképernyőn...

2014. október 6., hétfő

NATO futás 2014 avagy hogyan NE szervezz futóversenyt

Ma, azaz 2014.10.05-én lefutottuk a 10 kilométert a NATO futáson. Nagyon jól éreztük magunkat és nagyon köszönjük a rendezőknek a munkát!
Ezt a két mondatot mindenképpen az írás elejére szerettem volna tenni, hiszen tényleg jól éreztük magunkat, így a következő sorok nem kritikaként, hanem segítő szándékkal íródnak. Tehát (felhasználva egyik futótársam sorait, aki elég jól összefoglalta a nyűgöket, így azokat én csak kiegészítem):

1. A ruhatárban a leadott dolgokat nejlonzsákokba rakták. Ezek a zsákok sok esetben azonnal elszakadtak, de a legrosszabb az volt, hogy a végére már csak kis méretű zsákok maradtak amikbe a nagyobb táskák nem fértek be. A zsákolás úgy történt, hogy kiálltad a 200 méteres sort alig 20-30 perc alatt, majd a busz ajtajánál egy asztalon próbálták beletuszkolni a cuccodat a zsákokba.
Javaslat: az egyik kolléga nyugodtan osztogathatja a zsákokat a sorban állóknak, így az asztalhoz érve már csak rá kell ragasztani a ruhatári számot és az egész nagyjából 4-szer gyorsabban megy. Ezt ott a helyszínen el is mondtam, meg is indult a sor azonnal.
2. A 10 km-es futás 20 perccel később indult, mert amikor indulnia kellett volna, az előnevezzetek(!) rajtcsomag átvételénél még kb. 30 méteres sor állt.
Javaslat: ha látjuk az előnevezések alapján, hogy ezrek nem vették még át a startcsomagot, akkor nem egy, nem kettő, hanem 4-5 helyet kell csinálni erre.
3. A befutásnál volt olyan időszak, amikor célvonal után annyira feltorlódtak az emberek, hogy a befutók nem tudtak átfutni a célvonalon, mert a tömeg már a célvonal előtt állt. (Ennyit a chip-es időmérésről).
Javaslat: a befutónál NE EGY ember osztogassa az érmeket, a befutókat több sorra kell osztani és legalább 4-5 ember ossza nekik az érmeket. Nameg a firissítőt...
4. A befutás után kb. fél óra kellet, mire a befutó el tudta hagyni a célterületet. Addig semmilyen frissítésre nem volt lehetőség (többen rosszul is lettek).
Javaslat: a befutó utáni területet nagyjából a mainak a négyszeresére kell méretezni. Akkor van hely frissítőt kialakítani. Frissítésnek sima víz is elég, csak LEGYEN! A verseny során valahol 3 kilométernél volt frissítő, ami TELJESEN FELESLEGES. Ezt a frissítő állomást át lehetett volna helyezni a befutóhoz.
5. Az utolsó párszáz embernek nem jutott a befutóknak osztogatott fél literes üdítőből, ők semmilyen frissítőt nem kaptak.
Javaslat: ha nincs elég frissítő ital, akkor pohárban kell adni vizet, esetleg ezeket az italokat kiönteni 3 decis pohárba. Ehhez elég egy asztal és 2-3 ember. Például a 3 kilométernél elhelyezett felesleges frissítőpont személyzete.
6. Nem jutott mindenkinek befutóérem (ez milyen már?)! Van, aki ezért az éremért jött. Mert gyűjti.
Javaslat: töb érmet kell csináltatni. Ha ez nem lehetséges, a rajtszámon jelölni kell az előnevezés tényét és az kapjon érmet, aki előnevezett. Vagy előre kell szólni, hogy az első x befutó kap csak érmet. Gondolom, azt azért tudták a szervezők, hogy hány érmet készíttettek...
7. Semmilyen frissítési lehetőség nem volt a célban. Sem a célterületen, sem azon kívül. Nem volt SEHOL EGY HELY SEM,  ahol akár csak egy pohár vizet lehetett volna kérni. Még pénzért sem lehetett venni sehol innivalót (pedig volt egy pár sátor kiállítókkal).
Javaslat: a felállított sátrak között legalább egy frissítő italos legyen, ha elfogyott a versenyszervezők által osztogatott ital, akkor legalább venni lehessen. Nagyon örülünk a futócipős standoknak is, de nem valószínű, hogy bárki pont a verseny után vesz majd futócipőt magának. Persze értem, hogy szponzor, de lehet frissítőitalos cég is a szponzor...
8. A ruhatár a céltól 300 méterre volt eldugva, az öltöző 30 méterre az ellenkező irányban. A szervezők sem tudták megmondani, hol vannak a ruhatári buszok, többeket elküldtek a Szépművészeti Múzeum irányába. Végül egy olyan embertől kérdeztük meg, akinél megláttuk, hogy nála van a csomag. Át kellett mászni a kordonon, mert azt megkerülni sem lehetett.
Javaslat: a ruhatári buszok LÁTHATÓ helyen, mégpedig a befutótól szabad szemmel is láthatóan kerüljenek elhelyezésre. Például az öltözősátrak mellé. NE KELLJEN átmászni a kordonon ahhoz, hogy az ember eljusson a buszokhoz, majd ÚJRA ÁTMÁSZNI ahhoz, hogy visszajusson az öltözősátrakhoz. 
9. A ruhatárnál sorbanállókat többször is majdnem elütötték az ott elhaladó, munkagépeket szállító teherautók, mivel a ruhatár egy építkezés területén volt. A teherautók vezetői dudálással (kürtöléssel) tessékelték odébb a ruhatárra várakozókat. C
sak a szerencsén múlt, hogy nem lett tragédia. Egy barom sofőr többször visszatolatott, mert nem tudott felmenni a rámpán. Ilyenkor oldalt néhány centire, hátul pedig egy méterre közelítette meg a ruháikra várakozókat.
Javaslat: ha verseny van, akkor verseny van. Nincs behajtás SENKINEK. A befutónál még turistabuszok is behajtottak (megszokásból), senki nem volt ott, hogy megakadályozza ezt. RENDŐRI jelenlét szükséges, nem biztonsági őrökre kell ezt bízni, mert nincs megfelelő intézkedési jogkörük.
10. Nem szervezési baki, de említést érdemel, hogy az ott lévők szórakoztatására összeállított műsor fő attrakciója egy Michael Jackson imitátor volt. Arról volt szó ugyebár, hogy ez egy NATO futás, ami alkalmas a partnerség reklámozására. Ha ez így van, akkor több katonai programot. A NATO futást lehetne tenni a Magyar Honvédség napjára is...

Röviden talán ennyi.
Ismétlem, hogy ezekkel együtt is jól éreztük magunkat, de ha ezek a kellemetlenségek nem lettek volna, még jobb lett volna ez a rendezvény. És az a lényeg, hogy ezen kellemetlenségek megszüntetésen nem került volna pénzbe. Csupán szervezéssel mindegyik orvosolható lett volna...

2014. szeptember 17., szerda

Telenor Hipernet : hiperlassú ügyintézéssel

Vettem tegnap egy Telenor Hipernet előfizetést. Van náluk ez az egy hónapos próba, gondoltam, hogy kipróbálom a dupla SIM-es telefonomban, hátha jobban működik, mint a Telekom-féle (ami Budapesten is több helyen csak EDGE és az esetek legtöbbjében csak váltogat a telefon 3G és HSDPA között, de nem történik semmi) és minálunk Szobon SEMMILYEN net nincs rajta (a szlovákiai Helembán meg full HSDPA net van), a vonaton utazva pedig gyakorlatilag az út nagy részén csak EDGE van, szóval számomra használhatatlan.
Tehát azt gondoltam, hogy veszek most egy ilyen Telenor Hypernetet, aztán megnézzük, hátha azzal jobb a helyzet.
Pénteken rendeltem meg, most ugyebár szerda van és még mindig nincs netem.
Kezdődött ott, hogy ha interneten rendelem meg, csak akkor 30 nap a kipróbálási idő, amúgy csak 5 nap...
Ha interneten megrendelem, de átveszem valami Telenor üzletben, akkor szintén csak 5 nap a kipróbálási idő.
Csak akkor 30 nap, ha a postán keresztül szállítják ki.
De a posta nálunk csak 8-16-ig van nyitva én meg 6.50-kor megyek el a vonattal és 18.10-kor érek haza.
Pénteken érnék haza hamarabb, ha nem lenne pénteken órám...
Sakk-matt.
Emiatt egyébként a szomszédomnak, teljes felhatalmazást adtam a csomagjaim és leveleim átvételére, de ez nem jó, mert ezúttal a szerződés minden oldalát nekem kell aláírni.
Úgyhogy elkéretzkedtem a munkahelyemről és reggel 08.00-kor átvettem a csomagot, aláírtam az összes oldalt.
Megjegyzem, hogy más szolgáltatóknál a telefonos ügyfélszolgálaton felveszik a hangomat és ez alapján már indítják is a szolgáltatást...

Tovább megyek: azért nincs a mai napig internet az amúgy nagyon szép kék SIM-kártyán és a hozzá tartozó nagyon szép fekete 4G modemen, mert addig nem aktiválják a kártyát, ameddig nem érkezik vissza a szerződés aláírt eredeti példánya (!?!?!?!).
Kérdeztem, hogy ez mennyi idő, erre az ügyfélszolgálat aszongya, hogy maximum 15 nap (!!!!!!).
Természetesen sehol nincs erről információ, azaz a magamfajta hülye buherálja egy fél napot a telefont, hogy miért nem megy az a kva internet, mire végül felhívja az ügyfélszolgálatot és ott közlik, hogy ezé' ...
A Telenor 1220-as ügyfélszolgálatán végignyomkodod az összes menüt és sehol nem találsz emberre, az automata küldözget össze-vissza.
Végül a Telenor weboldalán megtalálod a +36 20 200 0000 telefonszámot, amit felhívva egy másik telefonról (jópénzért, mert ugyebár ez a telefonszám még nem él és erről amúgy sem lehet telefonálni), megkapod az információt, miszerint:
"Tessék próbálhatni, az elkövetkező két hétben valamikor egyszer csak majd működni fog..."
Megjegyzem, hogy a dupla SIM-es Sony Xperia T2 Ultrából a SIM-et kiműteni egy agyműtéttel megegyező egyszerűséggel megy, csak itt az agyműtét végbélen keresztül történik. Így a próbálgatás úgy néz ki, hogy kiműtöm a SIM-et, beműtöm a másik SIM-et, nem megy, kiműtöm a SIM-et, visszaműtöm a másik SIM-et.
És ezt kell naponta ismételgetni szorgalmasan.
Még el sem kezdődött a szolgáltatás, de egy kérdés már megfogalmazódott bennem:

Akarok én Telenoros internetet egyáltalán?

2014. szeptember 7., vasárnap

Igényes munka - DMRV Zrt

Álljon itt a megírt levelem másolata komment nélkül:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Panasszal szeretnék fordulni Önökhöz a házunk előtt lévő közkút javításával kapcsolatosan.

A problémám a következő:

2014. július 15-én jeleztem telefonos ügyfélszolgálatukon, hogy a házunk előtti csap folyat, naponta több száz liter folyik el.
2014. július 22-én (egy hét múlva) újra telefonálnom kellett, mert bejelentésemre addig nem jöttek ki, közben a csap folyamatosan folyatta el a vizet és több köbméter víz folyt el, emellett éjjelente a csobogástól nem lehetett aludni.
Második bejelentésemre aztán kijöttek megcsinálni a csapot, de hiába cseréltek tömítést, már aznap este ugyanúgy folyatott a csap.
Ekkor újra telefonáltam.
Gondolom, ekkor döntöttek úgy, hogy az egész kutat kicserélik, azaz kiássák.
Néhány nap múlva fel is vonultak és mivel éppen szabadságon voltunk, megfigyeltük, hogy a kollégáik egy fél délelőttöt üldögéltek el a fák alatt a hűvösben, mert az árokásó (markoló) gépre vártak.
Ez alatt a 3-4 óra alatt bőven lett volna idejük arra, hogy a műveletet előkészítsék, de ezt nem tették meg.
Ezért aztán, amikor megjött a markológép, az a kút körbeásásakor kiemelt földet a házunk előtti (általam gondozott, kifogástalan minőségű) fűre tette le, emellett a kút előtti bokrot tönkre is tette, annak ágait letörte.
A munka végeztével a ház előtti füves területről a saras földet amúgy tessék-lássék visszatették a gödörbe, majd mint akik jól végezték dolgukat, eltávoztak.

A földet nem tömörítették és a kutat sem ásták be rendesen, a kút körüli állapotokat meg sem próbálták rendezni.

Gondolván, hogy majd visszajönnek, nagyjából másfél hónapot vártunk, majd látván, hogy maguktól nem nagyon kívánnak többet tenni a terület rendezéséért, újra telefonáltam.

Becsületükre legyen mondva, ezt követően azonnal kijöttek és valamit csináltak is.

DE!!!

A kút körüli állapot jelenleg is olyan, hogy egy ötéves gyerek különb munkát végez egy homokozólapáttal.

A problémák:

1. A kút félig fekete, félig zöld, itt-ott kék. Igénytelen, randa. Festése szükséges.
2. A kút körüli kövezet nem lett egyenletes, igénytelen, randa. Kiegyengetése és pótlása szükséges.
3. A kút nem függőleges, igénytelen, randa. Kiegyenesítése szükséges.
4. A kút elzárásához használatos altalaji csak fedele világoskék, igénytelen, randa. Festése szükséges.
5. A kút lefolyóját nem hozták szintbe, ferde és mellette a víz az altalaji csap elzárójába folyik, és emellett a földbe, így a mi házunk alá is. A járda más most süllyed miatta. Kiegyenlítése és szintbe hozása szükséges.
6. A kút körüli területről a füvet sikerült teljes mértékben kiirtani, jelenleg sáros, igénytelen, randa. Újra telepítése szükséges.
7. A letört bokrok látványától sírni lenne kedvem, mert ezeket a bokrokat én ültettem és metszegettem. Önök pedig tönkre tették. Pótlásuk szükséges.
8. A ház előtti füves területen a fű több helyen nem élte túl a rápakolt sár miatti sokkot, kipusztult. Ezt a füvet én gondoztam, több tízezer forintot költöttem fűmagra, trágyára, fűnyíróra, szegélynyíróra. Szép volt, de Önök tönkre tették! Újra telepítése szükséges.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Értem én azt, hogy egy ilyen munka bontással jár, de egy kis odafigyeléssel a káros hatások mérsékelhetőek. Ha erre kollégáik nem képesek, akkor a tönkre tett dolgok visszaállítása a MINIMUM, amit elvárnék a saját házam előtt.
Lehet, hogy a kollégáiknak ez csak egy munka volt, de mi itt élünk, nekünk ezt a szutykot kell néznünk minden nap, amit maguk mögött hagytak.

Fentiek alapján kérem szíves intézkedését a kút cseréje közben elkövetett rongálás hatásainak mérséklésére így:

1. Kérem a kút csiszolását, majd feketére festését!
2. Kérem a kövezet igényes helyreállítását, az eltört és eltűnt részek pótlását!
3. Kérem a kút függőlegesbe állítását!
4. Kérem az altalaji elzáró szintbe hozását és festését!
5. Kérem a lefolyó szintbe hozását és az elfolyás megakadályozását!
6. Kérem a kút körül, a felásott területen a fű újra telepítését!
7. Kérem a letört bokrok kezelését, szükség esetén újra telepítését!
8. Kérem a ház előtti, tönkretett füves területen a fű pótlását!

Abban a reményben, hogy kéréseimnek eleget tesznek, ezennel zárom soraimat és őszintén remélem, hogy nem kell valamelyik tévének írnom és egy kis reklámot csinálnom Önöknek!
*********************************************************
Szerk: többen kértetek fotókat. Íme:



2014. május 13., kedd

Hogyan fogyassz le 5 GB mobilnetet 10 nap alatt

A történet rövid, velős, tanulságos.
Mint "rendesen", a mobilinternetem 5 GB-ja a múlt hónapban is elfogyott huszonixedikén. Konkrétan most 2 nap miatt kellett vegyek újabb 1 GB-ot, hogy a hosszúhétvégére ne maradjak mobilnet nélkül.

Fel is hívtam a Telekomot és kértem, hogy ahogyan "szokták" tegyenek rá a netemre 1 GB-ot. Megígérték, meg is tették.
Igaz, nem azonnal, mert valahogy csak akadozott a net továbbra is. Két nap után meguntam és újra felhívtam őket, mire sajnálattal közölték, hogy valahogy "nem ment át a rendszeren" a művelet, hanem beragadt, de akkor mostantól tessék parancsoljak és megvan a +1GB, azaz PLUSZ EGY GIGABÁJT. Ilyen előfordul, persze kompenzáció semmi.
A nagy betűvel kiemelt résznek viszont jelentősége lesz.
Ugyanis ma reggel, azaz 13-án kapok egy SMS-t, hogy a mobilinternet keretemet túlléptem, ezért mostantól lassítanak.
Na, elindult bennem a méreg, mert az elmúlt hetekben ugyebár a telefonom el van törve és kölcsöntelefonokon csövezek, így összesen egyszer hallgattam online rádiót nagyjából 20 percig, nem néztem egyszer sem videót - mármint YouTube-ot - és nem is osztottam meg a telefonomról a netet.
Akkor HOVÁ LETT AZ 5 GB???
Felhívom az ügyfélszolgálatot és a hölgyike megígéri, hogy elküldi nekem, melyik napokon mennyit fogyasztottam. Megköszönöm és mondom neki, hogy tegyen már akkor megint +1GB-ot, azaz PLUSZ EGY GIGABÁJTOT rá az adatforgalmamra.
Erre mondja nekem - úgy MELLESLEG -, hogy tudom-e, hogy a jelenlegi adatforgalmam havi 1 GB?
Kérdezem én, hogy hogyan?
Erre ő, hogy az 5 GB-ra nem lehet rátenni 1 GB-ot, hanem - persze jópénzért - átváltották 1 GB-osra, ami akkor elindult és 2-ikáig így volt 1 GB-om.
ÉN EZT NEM KÉRTEM!!!
És mivel nem kértem, nem is tudtam róla, hogy 2-a óta 1 GB-os csomagban maradtam.
Nem tudom, miből gondolja azt a Telekom, hogy akinek nem elég az 5 GB, annak majd elég lesz az 1 GB?
Hol ebben a logika?
És milyen ügyintézés ez, hogy se szó, se beszéd, áttesznek egy másik csomagba? Ami az EGYÖTÖDE annak, ami eleve nem volt elég...
És mi az, hogy nem lehet pluszban 1 GB-okat vásárolni?
MONDJÁK MEG MENNYI, KIFIZETEM ÉS ENNYI!!!
Olyan bonyolult ez? Vagy nem éri meg a Telekomnak, hogy 2000 forintért vásárolgatom az 1 GB-okat? Miközben meg lehetne akár korlátllan mobilnetem is hasonló összegért, csak egy másik kurva országban kellene éljek és németül beszéljek?
EHHHHHH!!!!!
Nagylevegő!!! Szúúúúúúszaaaaa!
Így aztán már értem is, hogy fogyott le a netem.
Naná, hogy az 1 GB lefogy 12-éig...
Úgyhogy végül megegyeztünk, hogy - természetesen jó pénzért - visszatesznek az 5 GB-os csomagba.
Majd kíváncsi leszek, mennyibe fog ez nekem kerülni a havi számlában.
Gyanítom, hogy kifizettetik az 1 GB-os csomag árát és az 5 GB-os csomag árát is.
Azaz 1 GB-ot vásároltam aranyáron.
És nem mellesleg hiába volt drága, egy ilyen balfaszság miatt összesen 3 napig voltam mobilinternet nélkül, azaz 3 napig ölték meg a digitális életemet. Az 10%-a ám a hónapnak.
Gratulálok hozzá!!!
Mit lehet tenni?
Ha már úgyis elromlott a szupertelefonom, itt az alkalom, hogy duplaSIM-es készüléket vásároljak. Az első SIM-foglalatba beleteszem a beszéd-kártyámat, a másikba egy mobilinternetes kártyát. A jelenlegi ár töredékéért, kétszer annyi nettel.
Valószínűleg NEM a Telekomét.
A telekomos mobilnetet meg lemondom szépen.
És most modom, hogy még egy dobásuk van és a telekomos beszédcsomagomat is lemondom a pitlibe és számhordozással átmegyek valami olyan szolgáltatóhoz, ahol megbecsülnek és amelyiknek van térereje a mi utcánkban is, meg Devecserben is, ahol 4 éve nem képesek az iszap által elsodort tornyot visszaállítani...

2014. május 6., kedd

Az elrepedős Xperia kijelzők története

Egyelőre ne várj befejezett történetet, de a sztorit majd mindig frissítgetem, ahogy a fejlemények zajlanak. Egyelőre hol tartunk?
Pénteken reggel megyek a boltba és bejön egy hívásom. Venném fel, de a kijelző nem reagál. Ahogy a kijelzőt simogatom nagy bőszen, arra leszek figyelmes, hogy vékony hajszálrepedések figyelhetőek meg rajta keresztben. Ez azért érdekes, mert nem ejtettem le, nem ütöttem oda, nem érte semmilyen trauma.
Naná, hogy ideges lettem...
Mivel indulnom kellett a Balatonkörre, annyit tudtam gyorsan tenni, hogy átköltöztem egy nálam lévő teszttelefonra. Ez szerencsére gyorsan ment, a Sony Xperia Z ultrát pedig le sem tudtam kapcsolni, mert a bekapcsológomb folyamatos nyomva tartására nem kapcsol le.
Így a telefon azóta is bekapcsolva van, le sem merült...
A Balatonkörről hazaérkezve és kipihenve magamat utánaolvastam a dolognak és több helyen is azt látom, hogy a Sony ismeri a problémát és elvileg garanciában cseréli a kijelzőket, ha a telefonon sérülés nem látható. Kellemes meglepetés ez! És nem az utolsó az ügyben.
Persze erre ki leszek váncsi, mert azért az ilyen esetek mindig vitásak!
Emellett Te odaadnád úgy a telefonodat, hogy minden adatod rajta van, mert nem tudod a képernyőt használni és így nem tudsz vele semmit csinálni?
Én bizony nem!
Ahogy olvasgatok, a kereső a https://myxperia.sonymobile.com/ oldalra dob, ahol egy gyors Google bejelentkezés után 4 lehetőséget kínálnak fel nekem:


1. Megkeresni a telefonomat. Egy gombnyomás és mutatja is, hogy idehaza van Szobon, a házunkban.
2. Hang riasztás. Egy gombnyomásra elkezd csörögni, ha nem találnám.
3. Lezárás. Egy gombnyomásra lezárhatom.
4. Törlés. Ez kell nekem! Egy gombnyomásra töröl mindent a telefonról.
Megvan a gombnyomás és a telefon máris törölve.
És ez így azért nagyon ott is van a szeren.
Szóval van nekem most egy repedt kijelzős telefonom, amellyel megyek a boltba, ahol vásároltam. Nagyon remélem, hogy nem kekeckednek, hanem intézik nekem szépen a dolgot.
A fejleményekről pedig majd tudatlak benneteket.


Frissítés:
Közben egy ismerősöm ismerőse a Sony Márkaszervizben dolgozik és nem hivatalosan megerősítette, hogy igen, létezik az elrepedős probléma.
A telefont a boltban hagytam, ahonnan beküldik a Sony-hoz és reménykedünk benne, hogy kijavítják garanciában.
Persze mondták, hogy a Sony majd ki fogja nagyítani a törést és be fogja bizonyítani, hogy ez bizony ütés hatására történt, de én bízom benne, hogy ez nekik nem éri meg. Mármint nem éri meg csalódott ügyfelet hagyni, mert az esetleges javítás nekik nagyjából 30 ezresükbe kerül, míg ha én mint elégedett ügyfél maradok a Sony termékeinél, az nagyon soxor 30 ezrest fog nekik hozni még.
Reménykedjünk. 3-4 hét lesz az átfutási idő.

2014. március 13., csütörtök

Dohányzóhelyen dohányozni tilos!

Főként a munkavédelemben és a jogban jártas barátaimnak ajánlom figyelmébe a 30/2013. (II.4.) kormányrendeletet, annak is a 7. számú mellékletét.

Jó kormányunk ebben a rendeletben határozza meg (egyébként nagyon helyesen) a dohánytermékek előállítását, forgalomba hozatalát és ellenőrzését, valamint a kombinált figyelmeztetéseket és az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályait.
A dohányzás visszaszorítása nagyon dicséretes cselekedet, így minden ezzel kapcsolatos fejleménynek én magam nagyon örülök.
De, és sajnos megint ott az a "de".
A jogalkotók között nem volt egyetlen személy sem, aki ismerte volna az úgynevezett "piktogram rendeletet"?
Mert ha lett volna, akkor tudta volna azt is, hogy ezzel a táblával - amelyet a 7. számú melléklet tartalmaz - komoly gond van:

A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 6. §-a ugyanis előírja, hogy a vörös (piros) az a TILTÁS és a VESZÉLY színe (nameg a tűzvédelmi tárgyú tábláké). És ezt MINDENKI tudja, aki valaha egészségvédelemmel foglalkozott.
A veszélymentesség jele a zöld, így a dohányzóhelyek kijelölését is ezzel a színnel kell végrehajtani.
Az egészben az a szép, hogy vannak jogelvek. Ilyen jogelv a lex posterior derogat legi priori, amely azt jelenti, hogy a későbbi jogszabály (törvény) lerontja a korábbi jogszabályt (törvényt).
Azaz a rendelet 2013. március 1-i hatályba lépése óta minden veszélymentességet engedélyező tábla maradt zöld, egyedül a dohányzást engedélyező tábla lett piros.
Amúgy is vannak bajok a fejekben a munkavédelem és az egészségvédelem terén, amik ellen mi szakemberek küzdünk, de így meg...
Úgyhogy többet nem is tudok mondani, minthogy gratulálok!
Sikerült olyan dohányzóhelyeket kijelölni, ahol a dohányzás egyébként tilos.
(Ja, és az egyébként korábban helyesen, a piktogramrendeletnek megfelelően kihelyezett dohányzóhely táblákat most akkor lehet MINDET lecserélni. Milyen véletlen egybeesés...)

2014. január 6., hétfő

Samsung Galaxy Note III merülés

Egy barátom megvette a Galaxy Note III-ast és nagyon boldog volt vele. 30 órákat (minimum) bírt úgy is, hogy nagyon sokat volt nyomkodva és a kijelző is ment 6-8 órákat. 

Aztán egyszer csak elkezdett 8-10 óra alatt lemerülni.

Peti csinált képernyőmentéseket is, ezeket elküldte nekem. Íme a levele, képekkel:

Így működött két hétig. Teljes lemerítés 34 óra üzemidő alatt, amiből 6:41 a kijelző használat. Az utolsó képen látható, hogy IndexService nincs is a listában.



Ezt követően, két hét után most egy napot sem bír ki és megjelent az IndexService:



Egy fórumban találtam ezt a szöveget: 
Nézd meg a futó alkalmazásokat. Az aksinál meg lehet. Ha az index service aktiv akkor lődd ki, nem lesz baj. Nekem detto ez volt. Az a progi felel a fájlok sorbarendezéséért. Minden újrainditás után tedd meg. Nekem a rövid aksiidő mellett a hátlap is meleg volt. AZ index service nélkül tudni kell a 36-48 órát használatfüggően. És ne tarts sok pdf fájlt vagy doksit a memkarin.

De én nem tudom kilőni. A kényszerleállítás gomb inaktív. Gondolom rootolni kell hozzá:



Tehát nem jött semmi frissítés, egyszer csak elkezdett ez az IndexService dolgozni a háttérben és azóta van gáz.

Mit lehet ilyenkor tenni?
(Én mondjuk tudom a választ: nem kell Samsungot venni, de ez már nem megoldás neki.)

Szóval?