A 2,4 GHz az nem 5 GHz - avagy két órányi szívás a routerrel

Én azt hittem, értek a routerekhez. Legalábbis annyira, hogy egy egyszerű wifi beállítást meg tudjak csinálni. Mégis szívtam két órát vele és most leírom, hogy Te majd ne szívj.

Adott egy D-Link DIR-825-ös wifis router. Azért ez, mert egyrészt jó sok antennája van és ezért remélhetőleg (és valóban is) átnyomja a jelet a szüleim vastag falú parasztházának méteres falain. Másrészt azért ez, mert olcsó és mégis jó. Természetesen gigabites a vezetékes része és úgy általában a D-Link cuccokban ezidáig még nem csalódtam.
A wifi beállítása amúgy nem nagy ördöngösség, pár dolgot kell csak tudni hozzá. Az ember csinál egy SSID-t, azaz megadja, hogy a készülékek milyen néven lássák majd a routert, majd megváltoztatja a wifi jelszót egy olyanra, amit meg tud jegyezni. A készülék, ahogy szinte minden router a 192.168.0.1 IP-n kommunikál, az alapbeállítás a belépéshez felhasználó:admin és jelszó:admin. És ennyi, amit tudni kell az átlagembernek.

Ahogy kell, be is állítottam mindent, sőt az SSID-t a régi routerével megegyezőre állítottam, ahogy a jelszót is, így a készülékek amik már fel voltak lépve egyszer a régi wifire, nem kértek új jelszót, hanem az új wifivel is kommunikáltak megfelelően. Így nem kellett anyukám tabletjét sem átállítani, sem a mi okostelefonjainkat. Mindenki hepi, sikerült is minden nagyjából 3 perc alatt.
Aszitted?

Merthogy egyszer csak a Húgom telefonját kezdte ledobálni a router, majd az én telefonomat, majd a laptopomat... szóval valami mégsem kerek.

De mi???

Merthogy azt írta a telefonokon és a laptopokon a rendszer, hogy helytelen a jelszó. Megnéztem a beállításokat a routerben, megnéztem a beállításokat a készülékekben és egyeztek. Akkor mi van? És miért csak néha csinálja és miért csak egyik-másik készülékkel?
Soha nem jössz rá, ha nem írom le.
Mindenesetre reseteltem a routert, mindent beállítottam újra. Nem lett jó, pedig most adtam meg a jelszót. Ezerszer visszaellenőriztem, tuti jó.
De akkor miért nem jó. Már ott tartottam, hogy előkeresem a gari papírokat és visszaviszem a boltba, mert rossz.

Két óra szopacs után azért feltűnt, hogy a 2,4 GHz mellett van egy szürke 5 GHz-es fül is (a képen látszik).
Miért csak most tűnt fel?
Mert a számítástechnikában a szürke szín a NEM KATTINTHATÓ jelzésére szolgál. Szerintem a szemem (az agyam) magától kisatírozta.

Rákattintok, mégis kattintható.
És vazze, alapbeállításokon van.
Mert hiába állítottam be a router beállításait, csak a 2,4 GHz-et állította be, az 5 GHz-et nem. Azt külön be kell állítani. Miután erre véletlenül rájöttem és beállítottam azt is, soha többet nem dobott el semmilyen készüléket.
Az történt valószínűleg, hogy ha a nappaliban, a méteres falon kívül neteztünk, a készülékeink a 2,4 GHz-et használták, amikor meg a routerhez közelebb, akkor az 5 GHz-et. Merthogy a 2,4 GHz jobban áthatol a falakon, de az 5 GHz gyorsabb. Az okos készülékek ezt tudják. Amikor szerencsétlenek próbáltak átállni 5 GHz-re, nem volt jó a jelszó. Merthogy az maradt gyári beállításokon, valami 876272816 jellegű zagyvaságon. Naná, hogy az nem volt jó nekik.

Anyukám tabletje még korábbi, egyszerűbb szerzet, csak 2,4 GHz-en kommunikál, azt ezért nem dobálta le a router.
Ennyi.

Végül is hepiend van.

A tanulság: mindig állítsd be mindkét frekvenciát!

Azért persze cseszteti a csőrömet a dolog, ezért a kérdéseim főleg az IT területen jártasaknak:

1. Kattintanál a szürkével jelölt menüre és csak én vagyok a hülye, amiért azt inaktívnak gondoltam?

2. Ha beállítok egy SSID-t és egy jelszót, azt miért csak az egyik körre alkalmazza?

3. El tudsz képzelni olyan helyzetet, hogy 2,4 GHz-en más jelszót akarsz használni mint 5 GHz-en?

3+1. Hány perc után tapostad volna laposra a routert? (Én mostanában szedek magnéziumot, csak annak köszönhető, hogy nem akadtam ki.)

Tönkretett karácsony

Megint egy levél, változtatások nélkül. Íme:

Hölgyem/Uram!

A tegnapi napon az egyik "minőségi" szolgáltatást nyújtó csapatukkal hozott balszerencsémre össze a sors, akik "minőségi" munkájukkal tönkretették a karácsonyunkat. Írom a részleteket:

Szerződött partnerüktől, a Telekomtól lett volna egy kiszállításom egy termékre, amelyet karácsonyra szántam ajándékba.

A terméket megrendeltem a Telekomnál, a megrendelést visszaigazolták XXXXXXXX számon azzal, hogy 20-án kiszállítják.

Másnap felhívott az Önök futárja és közölte velem, hogy a terméket csak én és csak a rendelésben megadott személyi igazolvány felmutatásával vehetem át, csak a házunk előtt és csak az adott napon és csak 09-17 óra között. A kiszállítás napja természetesen hétköznapra esett. Amikor mondtam a futárnak, hogy hétköznap én dolgozom, akkor arrogáns stílusban (ami egyébként végig jellemezte a kommunikációját) közölte, hogy ha nem tetszik, akkor majd valamikor januárban megkapom a terméket. Én kérdeztem, hogy nem lehet-e Budapest határában találkoznunk, de erre azt mondta, hogy őt kirúgják, ha eltér a megadottaktól.

Így aztán hajnalban bementem a munkahelyemre (75 kilométerre van Budapesten), és a szerencsémre korábban beérkező főnökömtől kértem egy nap szabadságot és hazajöttem (újabb 75 kilométer) 9.00 órára. 

A futár 10.00 körül hívott, hogy nemsokára érkezik és végül 11.00 órakor meg is állt a házunk előtt egy szakadt küllemű, bérelt teherautó két antipatikus emberrel.

Miután bekiabáltak a kerítésen, én kimentem. A teherautó hátulja nyitva volt, éppen próbálták kiszabadítani a terméket az elé pakolt más cuccok közül.

A kollégájuk telefonnal leolvasta a termékre ragasztott címkét, majd megpróbálta beadni a személyi igazolványom számát.

A rendszerük nem fogadta el, többszöri próbálkozásra sem.

Mint kiderült, a Telekom nem vezette át a változást, így hiába jelentettem be májusban, egyes előfizetéseimnél még mindig a régi igazolvány szerepel.

Ez nem ez önök hibája.

Ezek után viszont a kollégáik fogták a karácsonyra szánt terméket és visszatették a teherautóra, majd sietve távoztak.

Esélyt nem adtak arra, hogy a Telekommal a dolgot tisztázzam.

Nem érdekelte őket, hogy kezemben a megrendelés, amit meg tudok mutatni.

Nem érdekelte őket, hogy van igazolásom a kormányablakból arról, hogy az előző igazolványom száma az volt, ami tévesen a megrendelésen szerepel (ez az igazolás ugyanolyan hivatalos irat, mint maga a személyi igazolvány, még a rendőrség is elfogadja).

Kollégáik csak azt hajtogatták, hogy őket kirúgják, ha átadják a terméket.

Nem érdekelte őket, hogy a megrendelésen szereplő személy vagyok és hogy a megrendelésen szereplő ház előtt állunk és az sem érdekelte őket, hogy a kommunikációnk során kétszer is felvettem a telefont, ami a megrendelésben szerepel.

Azaz, nem érdekelte őket, hogy ÉN VAGYOK EGYÉRTELMŰEN a megrendelő.

Őket csak a személyi igazolványom száma érdekelte.

Itt jegyzem meg, hogy engem azonosítani számos adatommal lehet, ezek közül sem anyukám neve, sem a születési helyem, sem a születési dátumom, de a kiszállítás alatt még a címem sem fog változni. Az egyetlen adatom, ami változhat, az PONT a személyi igazolványom száma. És PONT ezt kell használni az azonosításomhoz?

Kollégáik nagy röhögve azt azért közölték a távozásuk előtt, hogy ez nem egyedi eset, hogy nagy számban ez van és ők keringetik a termékeket, mert a rendszer ilyen. Majd ha kijavíttatom a személyi igazolványom számát, visszahozzák a terméket.

Ezután bevágták az orrom előtt a teherautó ajtaját és távoztak.

El tudják képzelni, milyen idegesítő, hogy miután az ember hajnalban felkel, bemegy a munkahelyére, szívességet kér a főnökétől, elpocsékol egy szabadnapot, hazarohan, üldögél egy fél délelőttöt majd végül mégsem kapja meg amiért mindezt megtette?

Azért írok Önöknek, hogy lehetőséget adjak a hibák javítására.

Ugyanis Önökön kívül MINDEGYIK MÁSIK kiszállítással foglalkozó cég, akikkel eddig dolgom volt, rugalmasan meg tudta oldani az ilyen ügyeket.

MINDEGYIK. Még a sokat szidott Magyar Posta is, nem beszélve a profi kiszállító cégekről. Amilyennek önöknek is lenni kellene.

Nem gondolom, hogy ez a fajta hozzáállás célravezető. 

Nem gondolom, hogy az ügyfélnek kell önökhöz igazodni és például szabadnapot kérni, mert önök semennyire nem rugalmasak. 

Nem gondolom, hogy ez az arrogáns stílus elfogadható. 

Nem gondolom, hogy a kollégáikat ilyen szinten fenyegetni kell és ezért ilyen szinten rettegniük kellene. 

Nem gondolom, hogy jót tesz egy műszaki cikknek, ha fűtetlen teherautóban áll éjszakákon át és kilométerek százait utazza be ugyanebben a lepukkadt teherautóban. 

Nem gondolom, hogy jót tesz sem az önök és sem a Telekom imázsának, ha az ügyfél ilyen dolgokkal találkozik.

ÉS SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM TUDOM AZT ELFOGADNI, HOGY AZ ÜGYFÉL NEM KAPJA MEG A TERMÉKET EGY ILYEN APRÓ HIBA MIATT.

Ugyanis az önök dolga, hogy a megrendelt terméket MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉS ELLENÉRE, az ígért időben, hibátlan állapotban leszállítsák.

Minden más mellékes.

Javaslom, hogy vizsgálják felül az alkalmazott módszert, mert ilyen stílussal nem csak a kollégáik lesznek kirúgva, hanem az egész cégük elveszti a Telekommal kötött szerződést. Az ügyet a Telekomnak megírtam, ahogyan gondolom a számos többi csalódott ügyfelük is, így ez csak idő kérdése.

Remélem, hogy az eset tanulságait levonják és másoknak nem teszik tönkre a karácsonyát!

Milliós károkat okoz egy vasúti átkelőben nem működő sorompó

Ha az ember nem számol utána, nem is érti, miért probléma 20 perc késés. Íme a levelem a MÁV-Start ügyfélszolgálatának a témában:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Többször jeleztem Önöknek, hogy Gödön nem működik a vasúti kereszteződést biztosító lámpa. Önök többször válaszolták, hogy a hibát kijavították.

Ezzel szemben ma reggel is álló sorompó mellett kellett lépésben áthaladnia a Z70-es vonatnak, amellyel Szobról indultunk 05.55-kor és amelynek 06.54-re kellene beérkeznie a Nyugatiba.

A hiba miatt a vonat megint 20 percet késett!!!

Felhívom figyelmüket, hogy ez a vonat maximális kihasználtság mellett közlekedik. Minden ülésen ülnek utasok és az ülések között is tömött sorokban állunk.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 500 ember mai reggelébe csempésztek 20 perc késést. Ez azt jelenti, hogy csak ez a vonat 10000 percet vett el az utasok életéből. Ez 166 óra, azaz 7 nap. 8 órás munkanappal számolva ez 21 munkanap. Ami az átlagos munkahónapokat tekintve pontosan egy hónap.

A Budapesti átlagkeresettel számolva ez 240.000,- forint

Ez a vonat ennyi kárt okozott ma a gazdaságnak.

Feltételezem, hogy a mai napon minden egyes vonat, amely ebből az irányból fog érkezni hasonló késéseket szed össze.

Azaz, egy vacak lámpa miatt ÉVEK ÓTA naponta milliós károkat okoznak nekünk, utasoknak közvetlenül. És közvetve Magyarországnak.

Kérdésem, hogy nem kellene végre megjavítani ezt a nyamvadt lámpát?

Meddig akarják még rabolni az utasok idejét?

Tisztelettel:

Molnár-Soós Sándor István

A 10000 forintos túl nagy bankjegy a CBA-nak

Bemásolom ide a CBA ügyfélszolgálatnak írt levelemet, okulásul:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A tegnapi napon 06.10 órakor vásároltam a CBA Extra Klasszis Csemege üzletben Budapesten a Falk Miksa utca és a Balaton utca sarkán.

A vásárlás során egy liter tejet kívántam kifizetni, de a pénztárnál vettem észre, hogy csak 10000 forintos bankjegy van nálam.

A pénztáros hölgy ekkor azt mondta, hogy adjak másikat, mert ebből nem tud visszaadni.

Én mondtam, hogy sajnos nincs nálam más pénz.

Azt mondta, hogy így már most reggel az összes 1000 forintosát ide kell adnia.

Én mondtam, hogy ha jól tudom, a 10000 forintos egy elfogadott fizetőeszköz, így legyen kedves elfogadni.

Ekkor azt mondta, hogy a 100 forintos is elfogadott fizetőeszköz és megfenyegetett, hogy abban fog visszaadni.

Ekkor nálam kissé elszakadt a cérna és hangomat kissé felemelve azt találtam mondani, hogy "Leszarom, csak csinálja már, mert sietnék".

Erre nem vagyok büszke, itt is elnézést kérek érte.

Ekkor a hátam mögött megjelent egy férfi kolléga és fenyegető hangsúllyal azt kérdezte, hogy "Van valami probléma?"

Én mondtam neki is, hogy az a probléma, hogy a kolléganő nem akar nekem visszaadni.

Ekkorra a kolléganőjük valahogy mégis visszaadott, 4 darab 1000 forintost, egy darab 5000 forintost egy 500 forintost és egy darab 200 forintost.

A kasszába nézve azt láttam, hogy bőven maradt még 1000 és 5000 forintos bankjegy is.

Ezután távoztam, de az utcára lépve eszembe jutott, hogy ez a kolléganőjük máskor is viselkedett így velem és miatta eddig is csak akkor jöttem ebbe a boltba, ha nagyon muszáj volt és ha csak tehettem, másik üzletet választottam. A stílusa ugyanis teljesen alkalmatlanná teszi a munkára, amit végez. Korábban például kioktatott arról, hogy miként kell használni a pay-pass kártyámat, mert első érintésre nem fogadta el a termináljuk. Egyébként az OTP egyes kártyáit a CBA terminálok nehezen, vagy nem fogadják el érintősnek, ezt megfigyeltem más boltokban is. Semmiképpen nem indokolt tehát az sem, hogy a vásárlót kioktató hangnemben utasítsák rendre, miközben a terminál a hibás...

Sorolhatnám még, de a lényeg annyi, hogy minden egyes alkalommal, amikor az üzletben jártam, ért valami atrocitás a kolléganő részéről, és ezt megelégelve az utcáról visszafordultam és kikértem a vásárlók könyvét.

A vásárlók könyvébe az esetet beírtam, de a rendelkezésre álló hely miatt azt nem tudtam kifejteni eléggé, illetve a kitöltés után azt láttam, hogy a másodpéldány, ami ott maradt az üzletben, alig olvasható.

Ezért gondoltam, hogy észrevételemet megteszem itt, ebben a formában is.

Amit javasolnék:

1. Ha reggel nincs elég váltópénz a kasszában, arra intézkedjenek. Semmiképpen nem a vevőnek kell megsínyleni azt, ha véletlenül nagyobb bankóval fizetne. Fizethettem volna 20000 forintossal is, akkor talán meg is lincselnek?

2. A kolléganő figyelmét hívják fel arra, amit magától tudnia kellene: Önök a vevőkből élnek, a kolléganő a fizetését is a bevételből kapja.

3. Kifejezetten javaslom, hogy a kolléganő viselkedését valamilyen módon szankcionálják és kérem, hogy erről engem értesítsenek. Azt gondolom, hogy a szép szóból nem ért, az eset után meg van győződve arról, hogy nem benne van a hiba, hanem "megint egy hülye vevővel találkozott". Mindaddig bennem marad a tüske, amíg nem tudom azt, hogy ezt a viselkedést Önök sem tartják elfogadhatónak.

4. Kifejezetten gratulálok az üzletvezetőjük hozzáállásához, aki próbálta enyhíteni a légkört, többször elnézést kért. Én is elnézését kértem, hogy nem megfelelő szavakat találtam használni és végül is kevésbé idegesen távoztam. A Boltvezetőjük profi, az Ő hozzáállása példás. Kérte, hogy azért járjak majd még be a boltba, de mondtam neki is, hogy sajnos amíg a kifogásolt viselkedésű kolléganőt látom a kasszában, én más boltot fogok választani.

Elnézésüket kérem, hogy ilyesmivel zavarom az ügyfélszolgálatot, de azt gondolom, az esetből talán lehet levonni következtetéseket és jobbá lehet tenni a szolgáltatást. A történtek után vártam egy napot, hogy az ügy bennem leülepedjen és indulatmentesen tudjak rá visszanézni, de így egy nap távlatából is azt látom, hogy ez a hozzáállás így nem jó, tenniük kell valamit.

Nem gondolom, hogy mindenféle ügyekkel a fogyasztóvédelemhez kellene fordulni, talán Önök is meg tudják ezt oldani, ha van információjuk.

Csak azért írtam most.

Megértésüket és segítségüket megköszönve, tisztelettel:

Metropolitan Eurocity - ázsiai állapotok

A Máv-Start ügyfélszolgálatának küldött levelemet változtatások nélkül bemásolom ide.

Íme a tegnapi kaland:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

2019.09.30-án viharkárok miatt több Metropolitan Eurocity járat kimaradt a Nyugati pályaudvarról Prága felé.

Volt alkalmam átélni a káoszt, amelyet ez a kimaradás okozott és néhány gondolatomat hadd osszam meg Önökkel, segítő szándékkal.

A Nyugatiba érkezve a EC nem állt a szokásos vágányon 15.20 körül, ebből már azonnal gondoltam, hogy valami nincs rendben.

Aki viszont nem ismerős errefelé, mert mondjuk turista, az 15.20 órakor, a vonat indulása előtt 20 perccel semmilyen információt nem kapott.

Az 1-8 vágányok végén lévő kijelzőkről sem, sem pedig a nagy kijelzőkről. Sehol nem volt a beérkező vonatoknál látható az érkező vonat késése, amely ment volna vissza, sem az induló vonatoknál nem volt látható a késés.

15.25 órakor indul egy G70-es vonat a 6. vágányról, 15.20-kor még ez volt kiírva a vágány végén és a nagy kijelzőn is.

A vágányok mellett tanácstalan turisták lézengtek, a kalauzok és az egyéb földi személyzet nem tudott segítséget nyújtani a külföldi utasoknak.

Ennek a fő oka az volt, hogy SENKI nem beszél magyaron kívül egy nyelvet sem.

Néhány utas, köztük én is próbáltuk eligazítani a külföldieket, miután a kalauzoktól megtudtuk, hogy a 15.25-ös G70-est eltolták 15.40-re és azt ajánlják a turistáknak, hogy azzal menjenek ki Szobig, a határon fogja őket várni a vonat, amelyet a késés miatt visszafordítanak onnan és nem jön be a Nyugatiba.

Én ezt nagyjából 30 turistának lefordítottam angolra, akik fel is szálltak a G70-esre. Többen az első osztályt keresték. Megmondtuk nekik, hogy az nincs.

Hangsúlyoztam a turistáknak, hogy Szob az utolsó állomás, tehát ott szálljanak le, ahol a vonat végállomásra érkezik és nem megy tovább.

A hangosbemondón egy női hang közben többször bemondta, hogy a 15.25-ös G70 nemsokára indul, miközben ekkor már bőven 15.40 volt. Azt egyszer sem mondták be, még magyarul sem, hogy ezt a vonatot késve indítják, így még a magyarul tudók is találgattak, mi is a helyzet.

Ezután mi is, a feleségemmel felszálltunk a G70-esre és elutaztunk Szobig.

Szob alsón azt látom, hogy a turisták egy része (nagyjából 10 fő) leszáll a vonatról.

Mert a táblán azt olvasták, hogy Szob-valami és arra gondoltak, hogy megérkeztek.

A kalauzok nem figyelmeztettek senkit, én pedig mire észbe kaptam, a vonat már zárta is az ajtókat. Így ezek a turisták húzhatták a gurulós bőröndöt végig Szob alsóról Szob állomásig, ami nagyjából 1 kilométer és bőröndöt húzva 20 perc.

Ha benn állt volna az EC Szobon, lekésték volna.

De nem állt benn.

A vonatunkat a 6. vágányra vitték be, ahol nincs magasított peron, így a nagy csomaggal érkező turisták alig tudtak leszállni a vonatról.

Valahogy mégis sikerült mindenkinek és a lábukat sem törték ki a kihívásokkal küszködő vékony peronon.

A vonat elejéhez érve azt láttuk, hogy a turisták egy része a benn álló Z70-esre száll fel, ami menne vissza Budapestre a 4. vágányról.

Azért tették ezt, mert a mi beérkező vonatunkon kívül a 4. vágányon állt egyedül vonat és Budapesten azt ígérték nekik, hogy megérkezve ott fogja őket várni az EC.

Nagy nehezen sikerült mindenkit lebeszélnem arról, hogy felszálljanak a Z70-esre.

A szobi HATÁRállomáson sem beszélt senki angolul.

Ekkor határoztam el, hogy ott maradok és segítek, így az ezt követő eseményekről is első kézből tudom leírni a tapasztalataimat.

Itt már úgy 17.00 körül járunk az időben.

A személyzettől próbáltam információt kérni arról, hogy mit lehet mondani a turistáknak, de a személyzetnek alig volt információja.

Annyit megtudtam és le is fordítottam, hogy vihar miatt valahol Szlovákiában vagy Csehországban járhatatlanok a sínek, ezért késik a vonat.

Ezután azt javasoltuk a turistáknak, hogy a váróteremben és annak környékén várjanak, ahol hallják a hangosbemondót.

Több turista kérdezte, hogy van-e Szobon hotel. Szobon nincs hotel.

Több turista kérdezte, hogy van-e Szobon taxiállomás. Szobon nincs taxiállomás.

Kérdezték, hogy van-e a közelben étterem. Szobon két étterem van, mindkettő 1 kilométerre a vasútállomástól.

Így a turisták nagy része a restiben várakozott.

Többen kérdezték, hogy a kihelyezett csapból ivóvíz folyik-e, lefordítottam nekik, hogy igen. CSAK magyarul van kiírva az ivóvíz, más nyelven nincs.

Keresték a WC-t, amely szintén nincs kitáblázva megfelelően.

A legtöbben próbáltak volna kommunikálni az állomásfőnökkel, ezért az ajtója előtt álltak meg, akadályozva ezzel a szabad közlekedést.

Ettől kolléganőjük kissé ideges volt és magyarul kiabált a turistákkal, hogy engedjenek neki utat. Ők ezt nem értették, lefordítottam nekik.

Ezután próbáltam többször információt kérni az állomás személyzetétől, de nem volt nekik.

Nem tudták, hogy mikor lesz az első vonat, ezért egyébként nem is hibásak, mert a szlovák fél nem küldött tájékoztatást.

Az első információ nagyjából 18.30 körül érkezett arról, hogy a szlovákok kiküldtek egy felderítő csapatot, hogy megnézzék, miért nincs áram a vezetékekben. Ekkor derült az ki, hogy a hiba viszonylag közel van, Párkány és Szob között.

Ezt elmondtam a turistáknak, akik azt kérdezték, hogy ez jó, vagy rossz?

Nem tudtam válaszolni nekik.

Az egyik szlovák hölgyet felhívta egy ismerőse, aki a szlovák vasútnál dolgozik és ő mondta először, hogy a hibát megtalálták, dolgoznak rajta. Ez már 19.00 körül volt.

Ez nem hivatalos info, így ezt fenntartással kezeltük.

Közben a vasútállomás hangosbemondója többször bemondta, hogy több Metropolitan EC érkezik és indul tovább.

A turisták már örültek ennek, de mint kiderült, ez az előre beprogramozott infó, amit NEM LEHET törölni a rendszerből, a gép bemondja, amikor eljön az ideje.

Ez nagyon megzavarta a turistákat, akik minden információmorzsának örültek volna.

A kijelző közben folyamatosan azt mutatta, hogy a vonat késik ugyan 50 percet, de jön.

Mint megtudtam, ezt is a forgalmi irodából vezénylik és semmi infójuk nincs a vonatról, így időnként rátesznek kézzel pár percet a késésre.

Ez is nagyon megzavarta a turistákat.

Aztán valamikor 20.00 körül kaptunk egy olyan információt, hogy a vonat (amelyik szlovák irányból jön) egy órán belül megérkezik, ez már biztos.

Ezt megkérték a kollégáik, hogy mondjam be a hangosbemondón angolul, ezt meg is tettem.

Ekkor a forgalmista kolléganő azt az infót kapta, hogy közben egy másik vonat is elindult a Keletiből, amely már Vácnál jár. Ezt nem telefonon közölték vele, hanem a rendszerből olvasta ki.

Végül ez a vonat érkezett meg hamarabb, az ekkor már elgyötört turisták erre szálltak fel.

De még ekkor is volt egy kisebb káosz, mert többen nem számítottak rá, hogy az ígért 1 óra helyett 35 perc múlva érkezik egy vonat, így majdnem lemaradtak, mert a restiben üldögéltek, ahová senki nem szólt be nekik. Én kiabáltam a peronról, ahol a többi turistának segítettem felszállni, így végül mindenki meghallotta és nem maradt le senki.

Arról, hogy ez a vonat meddig megy, semmilyen infó nem volt, azt ígérték, hogy a vonaton kapnak majd további felvilágosítást.

Nem sokkal 21 óra előtt a vonat kigördült az állomásról.

Összegezve:

1. Egy nemzetközi vonalon senki nem beszél angolul.

2. A Nyugati pályaudvaron az utastájékoztatás csapnivaló.

3. Az külföldi utasokat kiküldik Szobra úgy, hogy fogalmuk sincs arról, mikor indul újra a közlekedés.

4. Szobon nincs sem hotel, sem taxi, sem busz, amellyel legalább Párkányig vagy Esztergomig el tudnának jutni, ahonnan lett volna esély továbbhaladni.

5. Annak ellenére, hogy a probléma Párkány (Sturovo) és Szob között volt, senki nem intézkedett, hogy az utasokat vonatpótló buszokkal vigyék át Párkányba, ami 10 kilométerre van.

6. Az utasok ezért aztán a Szobi lepukkant állomáson üldögéltek nagyjából 4 órát egy 10 perces út miatt.

7. Egy határállomáson senki nem beszél angolul.

8. A határállomáson a hangosbemondó szoftver sem tud angolul, nem lehet vele angol tájékoztatót összeállítani.

9. A szlovák és a magyar vasutas szakemberek nem tartják a kapcsolatot, nem jön semmi infó.

10. A határállomáson nincsenek megfelelő feliratok, még az ivóvíz sincs feliratozva.

11. Az utastájékoztató rendszer hamis információkat ad, amivel még jobban összezavarják az amúgy is elveszett külföldit.

12. A személyzet idegesebb, mint a turisták és magyarul üvöltözik a külföldi utassal.

13. Az EC vonatokon a hangosbemondás pocsék, a pótló vonatokon EC-t pótló vonaton egyáltalán nem tájékoztatják az utasokat megfelelően, miközben a jegyükből látszani kell, hogy ők külföldre mennek.

13+1. Az ilyen, időjárás okozta események gyakorisága csak növekedni fog, hamarosan minden héten lesz ilyen eset, amire nincsenek felkészülve.

Mivel olyan ember vagyok, aki problémát csak akkor vet fel, ha arra megoldást is javasol, hadd osszam meg néhány ötletemet, megfontolásra, szintén pontokba szedve, amelyek számozása megegyezik a felvetett problémák számozásával. Tehát:

1. Értem és elfogadom, hogy kevés a munkaerő és annyi pénzért nem találnak angolul beszélő kalauzt. De minden kalauznál ott van az okostelefon, amelyben van Google fordító. Ha kiképzik a kalauzokat annak használatára, még fel is olvassa a világ összes nyelvén a fordítást. A megoldás tehát adott.

2. A Nyugati pályaudvaron az ilyen esetekre érdemes legalább egy angolul beszélő személyt szolgálatban tartani, aki gyorsan be tud avatkozni. Ezzel kiküszöbölhető az információhiány.

3. Ameddig a helyzet bizonytalan, NE küldjék ki az utasokat Szobra, ahonnan semmilyen lehetőségük nincs sem továbbutazni, sem megszállni, de még megvacsorázni sem.

4. Ugyanaz a javaslatom, mint a 3. pontnál.

5. Vonatpótlást buszokkal meg kell oldani. Vácról, de még akár Budapestről is kiérkezett volna elég busz ennyi idő alatt.

6. A szobi vasútállomás határállomáshoz méltatlan állapotban van és lejáratja az országot. Olvastam a hirdetést, hogy feljavítják még idén, ennek keretén belül a feliratok pótlását is javaslom.

7. A határállomásra legalább egy és legalább angolul alapfokon beszélő személyt javaslok kiképezni műszakonként. Ha ez nem lehetséges, szintén javaslom a Google fordító használatának oktatását.

8. Minimum, hogy a hangosbemondó angolul tudjon és lehessen vele kész panelekből tájékoztatást összeállítani.

9. Az információáramlást felül kell vizsgálni, az internet korában nem lehet ez túl nagy feladat. Főleg nem 10 kilométeres távolságból.

10. A felújításkor a feliratokat is pótolni kell. Minimum angol, német, francia, szlovák nyelven.

11. Az utastájékoztató rendszer rugalmasabbá tételét javaslom és bizonyos esetekben még a leállítása is jobb megoldás, mint a dezinformáció.

12. A személyzetből ki kell jelölni valakit, aki az utasokkal foglalkozik és tehermentesíti az állomásfőnököt, akinek millió dolga van enélkül is. Lehet ez a jegykiadó például.

13. Javaslom a hangosbemondásra a kalauzoknál lévő okostelefonokat használni. Ezek tökéletesen alkalmasak arra, hogy előre összeállított panelekből akár a hangszórójukat a mikrofonhoz tartva tökéletes angolsággal bemondják amit az utasnak tudni kell. Ezzel kikerülhető a "neszterhaltnesztap" jellegű valami, ami jelenleg folyik a vonatokon (kevés üdítő kivétellel).

13+1. A szobi állomás fejlesztésénél javaslom a vasutaslaktanyát is felújítani, amely vészhelyzetben alkalmas lehet utasok elszállásolására is. A klímaváltozás hatásait érezzük, csak 2019-ben kétszer mosta el a síneket Zebegénynél az eső, ez is egyre gyakoribb lesz. És várható, hogy olyan helyeken is problémák lesznek, ahol eddig nem voltak. Erre időben fel kell készülni.

Remélem levelemet olyan szemmel olvassák, amilyen szándékkal én azt írtam.

Tisztelettel, hű utasuk: Molnár-Soós Sándor István.

Suzuki Ház - ahol a garancia nem garancia

Olyan világot élünk, ahol ha nem figyelsz, becsapnak. Nem számít, hogy mennyit ártanak és kinek ezzel, még egészen elképesztő helyeken is kihasználják a tájékozatlanságodat. Ezúttal a Suzuki egyik márkaszervizével gyűlt meg a bajom.

Azt hiszem, elég minden további megjegyzés nélkül idetennem a levelet, amelyet a Suzukinak írtam.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Suzuki Ház Egressy úti szervizével kapcsolatban szeretnék reklamációt benyújtani a garanciális ügyintézés nem megfelelő volta és az ügyfél becsapása miatt.

A reklamációmat azért nyújtom be, mert a tegnapi napon egyértelművé vált, hogy az eset nem egyedi, hanem általános gyakorlat, amelyben az ügyfél figyelmetlenségét kihasználva indokolatlan fizetésre köteleznek, rombolva ezzel a Suzuki márka hírnevét is..

Két esetet írnék le, amelyik jól jellemzik a Suzuki Ház szervizének hozzáállását.

Az első esetben az történt, hogy az automata váltó furcsán váltott, 3-ik és 4-ik fokozatnál erős rántás volt érzékelhető.

Gépészmérnökként azonnal feltűnt, hogy ez a jelenség nem normális és ezért márkakereskedéshez fordultam. Mégpedig a Suzuki Ház Egressy úti szervizéhez.

Már az ügyintézés elején hangsúlyoztam, hogy garanciális vizsgálatot és javítást kérek, ennek fényében töltötték ki a munkalapot és vették fel az autót a megbeszélt időpontban.

Még aznap hívtak, hogy az autó kész, lehet érte jönni.

Amikor a helyszínre érkeztem azt közölték velem, hogy semmilyen hibát nem találtak, mindent kiolvastak a komputerből, megnézték a kenőanyag szinteket is.

Mivel hibát nem találtak, nem tudják garanciálisban elszámolni a vizsgálatot, ezért nagyjából 5000 forintnyi összeget kellett nekem kifizetni.

Én már akkor mondtam, hogy szerintem a garancia azt jelenti, hogy ha valami probléma van az autóval, akkor azt INGYEN megszüntetik. A problémát nem én találtam ki, az létezik. Erre válaszolták azt, hogy az autóval szerintük nem volt probléma, nincs mit garanciában megszüntetni, a vizsgálatot viszont nekem kell kifizetni.

Ezt megtettem, de rossz érzésekkel távoztam.

Annak ellenére, hogy problémát állítólag nem észleltek, az autó ezután nem rángatott.

Azaz, valaki nem mondott igazat.

Gondoltam, ez egyedi eset (az automata váltós Swift nem túl gyakori, ezért talán nem értenek hozzá annyira) és egyébként úgy voltam vele, hogy 5000 forintot nekem megért, hogy a probléma végül is megszűnt, nem kell utána mászkálni többet.

Ezért ezt az esetet akkor még nem jelentettem Önöknek, most azért írom le, mert talán mutatja, hogy így mennek a dolgok a Suzuki Háznál.

Ezt bizonyítja a tegnapi történet is, amely végül is ennek a levélnek a megírására ösztönzött.

Tegnap ugyanis megint a Suzuki Háznál jártam, mert egy esetből nem vonok le következtetéseket, gondoltam adok még egy esélyt a bizonyításra.

A tegnapi problémám az volt, hogy az ajkai Suzuki Marshall szervizben végeztettem el a 90000-es szervizt (szüleim ott laknak, így volt kényelmes), amely után fél órával a fűtőventilátor kerregő hangot kezdett adni.

Azt gondoltam, hogy valami falevél vagy esetleg valami bogár kerülhetett a rendszerbe és majd kidobja a lapát, de a probléma egy 300 kilométeres úton sem szűnt meg.

Mivel az autó nem létszükséglet, az elmúlt pár hétben félretettük és vonattal közlekedtünk a munkába.

A tegnapi napra azért egyeztettem egy időpontot a Suzuki Ház Egressy úti szervizével, a telefonban elmondtam, hogy mi a probléma.

A telefonban ők is azt mondták, hogy valószínűleg egy falevél került a rendszerbe, amely magától is ki fog esni egyszer, de a komolyabb meghibásodás kockázata miatt javasolják, hogy inkább szedjük ki. Én már a telefonban is mondtam, hogy az autó garanciális, okulva az előző esetből.

A megbeszélt időpontra a szervizbe mentem, ahol elővettem a garancia füzetet, de azt nem kérték el. Kitöltötték a munkafelvételi lapot és a végén, úgy mellesleg azt a megjegyzést tették, hogy (idézem) "Ha szerencsénk van, akkor csak kiszedjük a pollenszűrőt és be tudunk nyúlni a falevélért, de ha nincs szerencsénk, akkor az egész ventilátort szét kell bontani. Mindennel együtt akkor is meg fogja úszni 8000-10000 forintból és nagyjából 1 óra alatt készen leszünk."

Én ekkor - szintén okulva az előzményekből - rákérdeztem, hogy ezt úgy érti, hogy garanciálisan elszámolják a javítás összegét?

Az ügyintéző (Iván) azt válaszolta, hogy (idézem): "Mivel a másik szerviz követte el a hibát, menjen oda vissza, ha ingyen szeretné kiszedetni, mi csak az említett áron csináljuk meg."

Ekkor közöltem, hogy ilyen feltételekkel nem kérem a javítást, inkább visszaviszem az autót az említett szervizbe, majd távoztam.

A hab a tortán, hogy idegességemben a parkolóból kiállva véletlenül nekitolattam egy másik autónak, így életemben először sikerült önhibás balesetet okoznom és ugrik a bónuszom a kötelező biztosításnál. De ez az én hibám, nem kellett volna felzaklatnom magamat.

Amiért mégis talán érthető az idegességem az az a tény, hogy egyrészt sunyi módon csak úgy mellesleg megint be akartak csapni 8000-10000 forinttal.

Azért írok Önöknek, mert szerintem ez a dolog így nincs rendben.

Én azért vásároltam új autót, mert azokra Önök, a Magyar Suzuki 3 év garanciát vállalnak. Véleményem szerint, ha valami nincs rendben az autóval, az mindenképpen vizsgálat tárgyát képezi és ezen vizsgálatnak ingyenesnek, garanciálisnak kellene lennie.

Azt gondolom, hogy az autó tulajdonos nem minden esetben műszaki ember, ezért felelőssége van a szerviznek abban, hogy a tudatlanságot vagy járatlanságot ne használják ki.

Úgy érzem, hogy a garanciális javítás igényével beérkező ügyfelet már a folyamat elején illene arról tájékoztatni, hogy a javítás esetleg pénzébe kerülhet és semmiképpen nem a javítás elvégzése után, de még csak nem is a munkafelvétel végén kell úgy mellesleg, sunyi módon elsütni egy félmondatban.

Úgy érzem, hogy a Suzuki Ház viselkedése méltatlan és rombolja a Suzukiba, mint márkába vetett bizalmamat.

Úgy érzem, hogy egyszer becsaptak és még egyszer megpróbáltak becsapni és csak a lélekjelenlétemen múlott, hogy ezúttal nem sikerült.

És végül, mivel úgy látom, hogy a garanciális ügyintézés ennyire hadilábon áll, valószínűleg nem fogom megújítani a 3 év után lejáró szerződésemet, amelyet egyébként terveztem 5 évre kitolni. Nem látom értelmét, mert úgysem javítják meg garanciában az autót, hanem ehelyett mindenféle kibúvókkal megpróbálják a költségeket rám áthárítani. Ezeket a költségeket inkább megspórolom azzal, hogy nem márkaszervizbe hordom ezután az autót, hanem a költségek töredékéért elvégeztetem a karbantartásokat a szomszédos utcában lévő szervizben, amely ráadásul ismerősé és biztosan nem fognak becsapni.

És itt a végén leszögezem, hogy csalódott vagyok és megrendült a márkába vetett bizalmam.

Nem tudom, hogy vissza tudják-e ezt szerezni valahogy...

Remélem, sikerül tisztázni a dolgokat a Suzuki Ház Egressy úti szervizével és más Suzuki tulajdonosok nem járnak úgy, mint én. Főként ezért írtam.

Munkájukhoz sok sikert kívánok, tisztelettel!

aláírás

Természetesen a fejleményeket is leírom, bár sok jóra nem számítok.