Adatvédelem megsértése vármegyebérlettel

Először is lássuk a MÁV-nak írt levelemet a témában:

***************************************

Tisztelt Hölgyem, Uram!

A mai napon a jegykezelő a telefonon bemutatott vármegye bérlet mellé kérte a személyi igazolványomat.

Megértettem, hogy ez a feladata, megmutattam.

Kérdésem, hogy ha a vármegye bérlethez be kell mutassam a személyi igazolványomat, miért szerepel a vármegye bérleten a fényképem és főként miért szerepel a születési időpontom?

Minden egyes bérletfelmutatásnál a jegykezelő (és a mellettem ülők mindegyike) látja a születési dátumomat, ami a jelen állás szerint egy feleslegesen kezelt és közszemlére tett (számomra) érzékeny adat, a jogosultságom igazolásához nem kell. Ahogyan nem kell a fényképem sem, hiszen arcképes igazolvánnyal igazoltatnak.

Ha a bérlethez arcképes igazolvány kell, a bérleten elégséges szerepeltetni annak számát, az összes többi adat jogszerűtlenül kerül kezelésre.

Kérem a vármegye bérlet módosítását, a feleslegesen nyilvántartott és közszemlére tett adatok törlését arról.

Tisztelettel, hűséges utasuk

*********************************************************************

A levelet megmutattam a GDPR területén jártas barátomnak, aki a következőket tette hozzá:

***************************************************************

Szia,

 

Tökéletes a megfogalmazás, a kérdés, hogy mit fognak erre válaszolni. Főleg azért, mert az erről szóló hivatalos oldalon:

 

https://www.orszagberlet.hu/

 

Egy büdös szót nem ejtenek az ellenőrzés rendjéről, ahogy az APP-ban sem (letöltöttem). Namármost, ha viszont megnézzük az üzletszabályzatot:

 

https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/szusz_23414.pdf

 

Akkor abból egyértelműen kiderül, hogy jogszerűtlen (Adatvédelem!!) a személy azonosító igazolvány elkérése, mivel:

 

9.1.5.A menetjegy ellenőrzésére jogosult személy:

a) kezeli az utas menetjegyét, Szerk tőlem: nem releváns, nem papír alapú a jegy

b) ellenőrzi a kedvezmény igénybevételére jogosító utazási okmány meglétét és érvényességét, Szerk tőlem: nem releváns, mert alanyi jogon vásárolható meg a jegy

c) ellenőrzi az utas személyazonosságát, ha ez a személyhez kötött utazási jogosultság, az utazási okmányra való jogosultság ellenőrzéséhez vagy a kedvezményre vonatkozó szabályok értelmében szükséges, SZERK: AMI KIZÁRJA AZ ELLENŐRZÉST AZ ORSZÁGBÉRLET ESETÉN; MIVEL AHHOZ NINCS SZÜKSÉG A SZEMÉLY AZONOSÍTÁSRA!

d) beszedi a vasúti társaságot megillető menetdíjat, menetdíj-különbözetet, más szolgáltatási díjat, pótdíjat vagy elvégzi a követelés érvényesítéséhez szükséges adatok felvételét,

e) megadja a szükséges tájékoztatást az utasoknak.

 

9.1.6.Az utasnak jegyvizsgálat alkalmával:

a) a vasúti személyzet részére kérésre át kell adnia a megszakítás (átszállás) nélkül beutazni kívánt teljes viszonylatra érvényes összes menetjegyét, SZERK: BEMUTATOD AZ APPBAN A KÉPET

b) ellenőrzésre alkalmas módon fel kell mutatnia és kérésre át kell adnia a kedvezményes árú menetjegy váltására jogosító igazolványát, SZERK: Ami a fentiekből következően nem létezik!

c) szükség esetén személyazonosságát is igazolnia kell > vagyis CSAK KÉTELY(!) esetén jogosult a kalauz a személy azonosság igazolására.

 

Ergo a MÁV a saját üzletszabályzata(!) alapján jogot sért, amikor szükség [jogalap!] hiányában személy azonosítást végez.

 

Ezért nem szabad ilyen szabályzatokat írni. Ha a MÁV válasza nem megfelelő, már mehet is a NAIH-hoz az ügy.

 

Szép estét 

*******************************************************************
Összegezve tehát:
1. Nem volt menetjegy, ezért azt nem kellett kezelni.
2. Nem vettem igénybe kedvezményt, mert a vármegye bérlet mindenkinek alanyi jogon jár. Ha diák lennék és diák kedvezményt vennék igénybe, akkor kérhetnék a diákigazolványomat (ami a kedvezmény igénybevételére jogosít fel), de esetünkben egy olyan vármegye bérletről volt szó, amit bárki megvehet.
3. Nem volt szükség a személyazonosságom ellenőrzésére, mert bemutattam a vármegye bérletemet, amiből egyetlen egy van, éppen én használtam, más nem tudja használni, mert csak az én telefonomon lévő alkalmazásban lehet letölteni, ráadásul az elektronikus rendszer kiadta, hogy érvényes (csipogott a kalauz okostelefonja). Nem mellesleg ott a fényképem a képernyőn, meg a születési dátumom is. Kvázi tehát a telefonon bemutatott vármegye bérlet kevésbé hamisítható, mint a papír menetjegy, amihez meg ugyebár semmit nem kérnek és kérhetnek.
3+1. A személyazonosságom igazolására nem volt szükség, mert semmilyen kétely nem merült fel.

Röviden ennyi.
Várom a MÁV válaszát...

Vasút a Dunakanyarban

Élvezettel olvasom Vitézy Dávid bejegyzéseit a Facebookon és nagyon szurkolok neki, hogy megmaradjon a lendülete azokhoz a változásokhoz, amelyekkel tényleg jobbá fogja tenni a magyar közlekedést.

A legutóbbi írásában a vasúti közlekedés erősítéséről írt, hogy a megnövekedett energiaárak miatt hátrányba került vasúton segíteni kell és a tőle megszokott módon nem csak a problémát írja le, hanem a megoldást is.

Ezért szeretem olvasni az írásait.  

Erősíteni kell a vasutat, tény. Az írás minden szavát értem és egyetértek.

De nem tudok elmenni az illusztrációként betett kép mellett.

Ezen a képen a Dunakanyar látható, nagyjából a Dömösi átkelésnél.

Na kérem, a képen, az úton látható sárga vonal azért van ott, mert ott volt a legutóbbi sárlavinánál az "ideiglenes" lámpa elhelyezve, amely az egy sávra szűkített közúti forgalmat szabályozta a helyreállítási munkálatok alatt.

A lezárás három hónapig tartott, ezalatt a vonatok sokáig nem, majd egy pályán közlekedtek.

A munkálatok során valaki, vagy valakik úgy döntöttek, hogy 3 kilométer hossza lezárják az úttest egyik sávját, a forgalmat lámpával szabályozzák. A hosszan lezárt szakasz miatt a lámpa 7 percenként engedett át, egyszerre 8-10 autót, köztük a vonatpótló buszt is. Ez azt eredményezte, hogy csúcsidőben 3-4 lámpaváltással, azaz 21-28 perc alatt lehetett átjutni ezen a szakaszon. Azaz a Budapest-Szob útvonalon a vonattal közlekedés menetideje kétszeresére növekedett az átszállás és a lámpánál várakozó vonatpótló buszok miatt. Nyáron, a tűző napon, légkondi nélkül.

Miközben várakoztunk, meg tudtuk figyelni a "heveny munkát" ami a területen folyt.

A 3 hónap alatt nagyjából egy hétig volt szükség a lezárt sávra, a lezárt 3 kilométerből nagyjából 100 méter hosszan. A többi szakasz végig feleslegesen volt lezárva, súlyos károkat okozva ezzel az itt élőknek. A lezárás alatt a lezárt szakaszon többször parkoltak személygépkocsik, amelyek lezárás nélkül is elfértek volna a padkán. Kvázi tehát a lezárt szakasz azért volt lezárva, hogy a munkát végzők személyautói kényelmesen parkoljanak.

Az is érdekes amúgy, hogy a kárelhárítóknak 3 hónapba tellett 3 tízméteres szakaszon a sarat elszállítani... ehhez nem is fűzök további kommentárt.

A lezárásra használt betonelemeket a mai napig nem szállították el a területről, azokat Nagymaros határában az úttest mellett halmozták fel, azaz egyrészt számítanak arra, hogy bármikor lehet ilyen sárlavina, másrészt akkor is ezzel a megoldással akarják majd az úttestet lezárni.

Mit is akarok ezzel?

Egyrészt:
Normál körülmények között Magyarország egyik legszebb természeti értékét teszi tönkre a naponta itt áthaladó több száz tehervonat, amelyek az itt elterülő üdülővárosokon keresztül haladnak át, sokszor éjszaka.

A vonatokon mindenféle árukat szállítanak, nem egyszer előfordul, hogy HETEKIG rostokol egy-egy veszélyes áru szállítmány (RID) Verőcén, Nagymaroson vagy Szobon, mindenféle őrzés nélkül. Csak idő kérdése, hogy ebből katasztrófa legyen. A vasútállomások ugyanis lakott területen vannak, sokszor a Duna közvetlen közelében. Egy szabotázs következtében a kikerülő veszélyes anyag a Dunába fog jutni, elintézi a lejebb lévő településeket, így az egész Dunakanyart, Vácot, Szentendrét, Gödöt, Dunakeszit... és Budapestet is. A szállított anyagok közül a legtöbb erre tökéletesen alkalmas... azért kell őket a RID szabályai szerint szállítani.
Az a kérdés (ami költői, ezért nem kell megválaszolni), normális-e, hogy ilyen szállítmányok hetekig álljanak a kertek alatt - ismétlem - őrizetlenül. 

Az is csak idő kérdése, hogy egy tehervonat hatására a fentebb említett Dömösi átkelésnél a lemosott talajréteg miatt felszínre jött sziklás hegyoldal meginduljon és a hegy a Dunába csússzon. A talaj nem fedi a sziklákat már, azokat télen repeszti a jég, óriási kockázatot jelentenek.

Az emeletes vonatok (KISS) már most is 30-40 kilométeres sebességgel mennek át az említett szakaszon, az is idő kérdése csak, hogy egy ilyen vonat hatására meginduljon a hegyoldal, maga alá temetve a vonat utasait...

Másrészt:
Az is biztos, hogy ezek az extrém esőzések és a miattuk meginduló sárlavina egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben teszik lehetetlenné majd a közlekedést. Az utóbbi kettő ilyen esemény között 2 év telt el, a következőre nem kell majd ennyit várni. Ezt most borítékolom.

Ha nem történik intézkedés az említett szakaszon a probléma megoldására, ÖRÖKRE meg fog szűnni ez a szakasz a vasúti közlekedés és a gépjármű forgalom számára. Az itt élők mehetnek majd a hegyeken keresztül, félórás kerülővel... ha azokat az utakat nem mossa el szintén egy sárlavina.
Mivel én magam is híve vagyok annak, hogy ne csak a problémát tárjuk fel, hanem a megoldást is tegyük közzé, ezt teszem most is:
1. A Dunakanyarban nem emelni kell, hanem csökkenteni kell a tehervonat-forgalmat. Az erre áthaladó vonatok tudnak alternatív útvonalon haladni (a sárlavina idején arra is mennek) Európába. A Dunakanyar maradjon meg annak, aminek szeretjük: üdülő övezetnek.
2. A feltétlenül erre vezetett veszélyes árú szállítmányokat (RID) ne vesztegeltessék itt, a folyamatos őrzésüket biztosítsák.
3. A Dömösi átkelésnél szükséges több szakaszon félalagutak kialakítása, hogy a leomló sár és kőtörmelék ne a vasútra és ne az országútra omoljon. A legjobb megoldás egy Nagymaros-Zebegény alagút fúrása lenne a hegy alatt a vonat és az autós közlekedés számára, a jelenlegi út lehetne csak kerékpárral járható turistaparadicsom.

Álmodozni ugye szabad?

Bicikli és vasút kombinálva

A legnagyobb közösségi oldalon tettem egy hozzászólást a tőlem megszokott, dagályos stílusban arról, hogy a vonatokon a bicikli szállítást egy nem éppen oda illő képpel próbálják reklámozni. Ha ott esetleg törölnék, akkor itt megmarad. Íme:

Én azért srácok, így ebben a 38 fokos melegben nem egy ilyen képpel illusztrálnám a dolgot.

Mi a baj a képpel?

Látunk rajta egy szép kocsit. Értem ez alatt, hogy szépen le lett festve.

És ezzel minden jót el is mondtam róla.

Persze a rozsdára van ráfestve és pár hónap múlva pereg lefelé, de ettől tekintsünk el nagyvonalúan.

Viszont mit látunk még a képen? A teljesség igénye nélkül:

1. A kocsi egy olyan peron mellett áll, amelyiken a legalsó lépcsőfokig 40 centit kell leküzdeni. Attól függően, milyen biciklivel mész és milyen kondiban vagy, ez mindig más és más, de egyformán szép kihívás. Ahogyan az is, hogy a további egy métert és a három lépcsőfokot hogyan teszed meg.

2. A kocsi oldalára felfestett bicikli szimbólumtól kicsit jobbra és kicsit feljebb látjuk, hogy másodosztály, alatta, hogy kamerával megfigyelnek, alatta pedig a vagon szolgáltatásait. Tekintsünk el attól, hogy a jelenlegi adatkezelési előírások értelmében (lásd a divatos GDPR fogalomkört), ugyanitt kellene minimálisan arról kapni tájékoztatást, hogy a megfigyelést ki követi el, hol tárolja a felvett videót és milyen célra teszi ezt.... ésatöbbi. Majd utoléri a MÁV ezt az előírást is, csak hát késéssel. Ne akadjunk ezen fel, mert vannak további csemegék a képen. Még mindig a felfestett jelekről pár gondolat:

2.1. Ezek között fontos, hogy nem dohányzó (jelenleg a MÁV-Start egyetlen járatán sem lehet sehol sem dohányozni, de még a vasútállomások utasforgalom számára megnyitott egyéb helyein sem). Ennek ellenére ha kicsit bal oldalon alulra nézel a sárga csík mellett látsz egy kis fehér valamit. Na, az kérem egy csikk. Hogyan is került oda, ha már a vasútállomáson sem lehet(-ne) dohányozni?

2.2. Ott van még a szolgáltatások között, hogy kerékpárt lehet rajta szállítani, erre amúgy talán tök egyedül is rájöttünk. De ami a lényeg, hogy sajnos van ott még kettő darab üres négyzet. Mi hiányzik ezekből? Nos, az egyikből egy hópihe, ami a légkondicionálást jelentené. Mert az ugyebár nincs. A másik lenne a wifi jele, mert az sincs. Légkondi helyett van az 50 fok, nameg a tökig lehúzott ablak és a vele járó huzat és wifizni meg menj a másik kocsiba, otthagyva a bringádat az ebek harmincadjára.

3. A képen láthatjuk, hogy a kocsi a napon áll. A MÁV-Start nem jutott el odáig, hogy a légkondis vonatokat állítsa ki a napra, a légkondi nélkülieket meg be a csarnokba, az árnyékba. Fel sem merül bennük.

4. A képre a MÁV-Start büszke. Sőt, nagyon sok utas (lásd a kommenteket) örülne neki, ha ilyen kocsik közlekednének feléjük. Ezért aztán én magam el is szégyellem magamat ilyenkor kicsit, amiért nem tudom értékelni, hogy nekem valójában mennyire is jó dolgom van. Főleg itt a Dunakanyarban, ahol ugyan minden évben elviszi a síneket a sárlavina, és idén például 3 hónapig tart ellapátolni ezt a háromszor 10 méternyi sarat és addig pótlóbuszokkal a menetidő nagyjából a kétszeresére növekszik és a pótlóbuszra nem lehet felvinni a kerékpárt... de akárhogy is van,a köztes időben légkondis és emeletes vonatokkal utazhatunk, amikre alig kellett az ígérettől számítva 10 évet várnunk.

Szóval számos nyomós érvünk van amellett, hogy miért járunk mégis biciklivel és azt miért kombináljuk a vonatozással, de a MÁV és főként ezek a felújított vacak kocsik nincsenek ezek között.

Persze én nem értek hozzá, elvégre nem vagyok vasutas, csak egy utas...

Miért rakják ki az emberek a szemetet a határba?

Már itt az elején leszögezem, hogy nincs mentség arra, ha valaki a szemetét bárhol lerakja a hulladékkezelőn kívül, de azért az is érdekes, hogy mi a helyzet ma Magyarországon. Erről szól a bejegyzés.

A történet ott kezdődik, hogy az ember vásárol egy házat magának. Ezt tette Endre barátom is, Szobon talált egy szuper kis házikót, amelyben nagyon sok fantázia van és felújítás után egy jó helyen lévő, szuper családi fészek lesz belőle.
Nade amikor egy házból kiköltöznek az előző tulajdonosok, óhatatlanul is marad ott ez meg az. Így Endrének szembesülni kellett néhány ágybetéttel (a képen alul piros színben) és egy 3+2-es "bőrülő"-vel.
Amikor az ember új helyre költözik, azzal is szembesülnie kell, hogy ott nem ismer szinte senkit, nem ismeri a helyi viszonyokat és így nem tudja azt sem, hogy kihez és hová forduljon egy ilyen problémával.
Endrének szerencséje van, mert megismert engem és én egyrészt átérzem a helyzetet (10 éve ugyanebben a cipőben jártam), másrészt fogékony vagyok a mások problémáira. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy segítek, ha tudok.
Endre szerencsés abban is, hogy nekem van egy nagy utánfutóm, amelyet úgy vásároltam, hogy megnéztem a vonatkozó előírásokat és megvettem a legnagyobb utánfutót, amit az én kicsi autómmal el lehet húzni. Ez a futó amúgy 1983-as gyártású, Trabant kerekes, ráfutófékes. Utóbbi azért fontos, mert csak így lehet elhúzni az én kicsi kocsimmal egy ekkora nagy futót. 203x127 centis a rakfelülete és ez azért lényeges adat, mert az elszállítani kívánt dolgok jellemzően 200x100 centisek, azaz 2x1 méteresek. Ekkorák a kanapék, ekkorák az ágyak, ekkorák a bútorok. Így szinte kivétel nélkül el tudtam vele húzni eddig mindent. Ha a futót megalkotó mérnök csak 10-10 centivel kisebbre csinálta volna azt, már a dolgok többsége csak lenyitott ajtóval, vagy sehogy nem férne fel. Azaz, kilógnának.
Esetünkben a két alsó ágybetét gyönyörűen bement alulra a kereten belülre, a kanapék pedig ennek a tetejére felfértek, biztonságosan rögzíthetők voltak és csak előre, a vonóhorog felé lógott ki a nagyobbik 20 centit, ezért még megjelölni sem kellett a rakományt. Egy félórás gimnasztika után el is indultunk Verőce felé, ahol van a legközelebbi és egyben egyetlen hulladéktelep.

Megérkezve örömmel láttam, hogy az egyik volt hallgatóm fogad minket, így még a szokásosnál is kedvesebb kiszolgálásban részesültünk és a beszállított cucc mennyiségét nem felfelé, hanem lefelé kerekítették. Így a felhalmozott dolgokat 2 m3 azaz köbméterben számították meg nekünk, amiért így fizettünk 15.000,- HUF+Áfát. 

Tizenötezer forint plusz áfa. Azért írom ezt így ki, mert a történet szempontjából lényeges. Ledöbbentünk ugyanis ezen...

Na, amikor kinn a határban azt látja az ember, hogy valaki szemetet tesz le, az ezért van.
Mert ha egy ilyen hulladék lerakás mondjuk 5000 HUF lenne, nem lenne szemét a határban, ez tuti. Ha mondjuk a hulladéklerakás ilyen esetekben (mármint új ház vásárlása esetén) egyszer ingyenes lenne, az lenne a tuti. Ha működne rendesen a lomtalanítás, az lenne a tuti.
De nem működik. Ahogyan szinte semmi sem ebben az országban.
Így ne tessenek csodálkozni azon, ha az emberek az ilyen bútorokat felaprítják és eltüzelik (amit meg a szomszédok szagolnak az egész fűtési szezonban), vagy nemes egyszerűséggel kiviszik az erdőbe.
Ismétlem, hogy semmilyen esetben nem fogadható el egyik megoldás sem, csak azt szeretném kiemelni, hogy a létminimum környékén élő embereknek 15000 HUF még ÁFA nélkül is megfizethetetlen összeg egy ilyen szolgáltatásért.
Remélem, érthető, mit akarok ezzel...

Miért kazettázunk így 2022-ben?

Kérdezte egy barátom, hogy miért kazettázom és milyen minőségben szólnak a kazetták a CD-hez hasonlítva.

Összefoglaltam neki, és elég hosszúra sikerült. Ezt az írást most egy kicsit felplasztikázva közkinccsé teszem, hátha mást is érdekel és remélem, hogy nem fogom megbánni. Tehát:

A kazetták és a CD minőségéről annyit, hogy szerencsére minden kazetta "jobban" szól, mint a CD. Mit értek ez alatt? A CD sajnos minden esetben csalás, digitális vágás van benne, azaz az elhangzó anyag egy részét kénytelenek kidobni, amikor digitalizálják az anyagot. Ezt átlag ember füllel nem hallja, és egyébként leginkább nem is kell vele foglalkozni, mert ez a kis csalás olyan szintű kényelmet jelent, amiért cserébe az ember elviseli. A kényelem legfontosabb része az, hogy a digitális formátumban tárolt zene nagyon kis helyen elfér, míg az analóg meg... szívás na. 

Éppen a minap tűnődtem üldögélés közben idehaza, hogy van nekem az itthoni szerverem (NAS, avagy hálózati elérésű meghajtó), ami most félig van zenével, azaz van rajta nagyjából 2,5-3 TiB azaz tebibájt (bináris prefixum, a 2 hatványai miatt nem tera, ami ugyebár tízes számrendszer lenne és ezért 1000-el váltjuk, hanem helyesen tebi, amely 2-es számrendszerben értelmezhető és ezét 1024-el váltjuk) zene. Ez jelenleg kerekítve 47000 azaz negyvenhétezer számot jelent. A szerverem itt van a fejem felett most is, amikor írok, egy 20x20x20 centiméteres kocka. A vinyók benne már elég régiek, épp tervezem, hogy kicsit felnyomom a kapacitást, mert most 4 darab 2 TiB-os vinyó van benne, de tud fogadni akármekkora vinyókat, így ha teszek bele pl 4 darab 8 TiB-os vinyót, az még egy viszonylag olcsó megoldás és úgy lesz 24 TiB felhasználható helyem (a tükrözés miatt, RAID5-ben a 3/4 hely használható fel, viszont ha tönkremegy egy vinyó, a másik 3 -ból vissza lehet állítani az adatot... röviden ennyi). Mindez azt jelenti, hogy ha lesz 24 TiB felhasználható helyem, akkor zenéből 400000 azaz négyszázezer track fog felférni rá. És itt a lényeg. Ez a 400000 szám kazettán tárolva nagyjából 40000 azaz negyvenezer kazetta lenne. Az meg sok. Most idehaza van még egy gyűjtemény felvásárlásából nagyjából 8000 kazetta, azaz 21 doboz, amelyik mindegyik cirka 20 kiló és 270-280 darab kazi van bennük. Az egyik szobában vannak most a sarokban, a fél szobát lefoglalják. Ha ezeken lenne a zene, akkor ezekről egy számot előkeresni szinte lehetetlen lenne, de ha sikerülne is, akkor is olyan katalógus rendszert kellene fejleszteni, ami megint vagy 100 kilónyi füzet lenne. Azért tudom, mert akitől vettem a kazettákat, ideadta a füzeteket is hozzájuk, azok is egy nagy doboz, amit alig bírok felemelni... Emellett a kazettákat ki kellene pakolni polcokra (az előző tulajdonosnál így is voltak) és az egy 40 négyzetméteres szobát teljesen lefoglalna (náluk a nappaliban voltak, az a helyiség így másra használhatatlan volt). Innen kellene levenni a katalógusban megtalált kazettát, azon a kívánt számra pörgetni és úgy tudnám meghallgatni. Egy szám előkeresése több perc lenne.

Ezzel szemben most megkeresni egy számot annyi, hogy beírom a Total Commanderben a keresőbe a címét és a gép 10 másodperc múlva kidobja, hol találom a szerveren, majd egy kattintás után már játszom is. Jó hangkártyával, jó erősítőn, jó hangfalakon. Fontos tudni, hogy itt is CD minőségről beszélünk, mert azt nem írtam még, de tény, hogy ezek a zenék mind FLAC-ben vannak (veszteségmentes kodek), nem MP3-ban... Egy zeneszám nagyjából tízszer akkora, mint MP3-ban lenne, cserében a füllel hallható tartományban nincsen veszteség, azaz a CD-vel megegyező a minősége. De kimarad a CD lemezek tárolása és az azzal járó nyűg is, amire megint tudnék példát mondani, mert pl Tibi barátom gyűjteménye CD-ken van, több szobát foglal el úgy, hogy plafonig érő polcokon, több sorban vannak a lemezek. Cserébe a gyári lemezeknek van szép borítója és az is egy másik feeling, amikor Ő CD-zik, azaz kézzel megfogja a lemezt, beteszi a lejátszóba és hallgatja. Persze ezeket nyilvántartani sem egyszerű, ehhez is kell valami katalógus, azaz vagy füzet vagy szoftver, amiben aztán tudsz keresni, de megint csak egy ötlettől addig, míg a zene megszólal, percek telnek el, azaz ez is elég szívás.

A szerveren tárolt zene tehát mindennél kényelmesebb, nem beszélve arról, hogy én a világon bárhonnan haza tudok nyúlni a szerveremre és bármelyik zenét elérem, ha van internet, sőt a Synology saját Android szoftverével úgy hallgatom a saját zenéimet, mint mások a Spotify-t vagy a YouTube-ot például, azaz kényelmesen, dinamikusan.

Egy szónak is száz a vége, ezért a kényelemért a legtöbb ember bevállalja a kis veszteséget. 

Miért kazettázunk akkor mégis? 

Hát mert a régi zenéink azokon vannak, szeretjük, ahogy egymás után, jól megszokott sorrendben jönnek a számok, de én még azt is szeretem, hogy tudom, hol vannak hibák a felvételben. Ez pedig ismerős, megnyugtató, otthonos érzéssé teszi a magnózást.

Emellett jó nézni a forgó kazettát és jó nézni az ugráló kijelzőt.
A kazetták még szépek is, jó ezeket gyűjteni, rendezgetni, szeretgetni. Manapság felbontott kazettákat néhány száz forintért lehet venni, de aki ügyes és szerencsés, az bontatlanokat is talál még, bár ezeknek az ára azért inkább a néhány ezer forintos ármagasságban indul és a csillagos égig fel tud szaladni.

Sokan azért is magnózunk, mert vannak régről dédelgetett analóg felvételeink, amik tényleg analóg forrásból származnak, például bakelitről, rádióból. Na, azok másként szólnak a mai napig. A nagy részük ráadásul 30-40 év alatt sem öregedett el, azaz úgy szólnak, mintha ma vettük volna fel őket. Ez megdöbbentő amúgy...
Az analóg zene szerelmeseinek a magnó megoldás arra is, hogy a lemezeken, azaz "bakeliten" tárolt zenéket kényelmesebben (a lemezekhez mérten mindenképpen kényelmesebben) magunkkal tudjuk vinni és utazás közben is tudjunk analóg zenét hallgatni, például egy sétálómagnón, közismertebb nevén walkman-en. A walkman-ek gyűjtése megint egy kimeríthetetlen hobbi, az egészen olcsótól a csillagos égig vannak variációk, de az olcsó megoldások miatt bárkinek elérhetők, azaz bárki elkezdhet újra "vókmenezni".

Viszont a kazetta bármit csinálsz, SÚG. Mindegyik. Van, amelyik kevésbé, van amelyik jobban. Ez a zaj akkor jön elő, amikor hangosabban hallgatod őket. Ha jó a cuccod, akkor csak nagyon hangos hallgatásnál és a zeneszámok közbeni szünetben hallod a súgást. Persze lehet Dolby-val ezen javítani, de az megint egy másik "vallás", hogy ki használ Dolby-t és melyiket. Én gyűlölöm, szerintem kiheréli a zenét, de ezzel persze sokan vitatkoznak és még az is lehet, hogy nekik van igazuk.

A lényeg, hogy a súgást és a kényelmetlenségeket azért a MÁS hangért viseljük el. Az emberek 99%-a meg nem viseli el, így mi, akik kazettázunk, valamilyen szinten az elitbe tartozunk, az elit szó legjobb értelmében véve. 

Akik meg komolyan csinálják (high end), azok meg ennek az elitnek az elitjébe. Én még nem kapaszkodtam ide fel (talán soha nem is fogok), az összes magnóm és erősítőm együtt ér annyit, mint egy darab jó magnó és egy darab jó erősítő. A hangfalakról, kábelekről még ne is beszéljünk, az megint egy másik vallás...

És amit még itt a végén nagyon meg kell említsek, az a nosztalgia faktor, azaz hogy a magamfajta ötvenes srácok magnózás közben újra 15-20 évesnek érezzük magunkat és a magnó visszarepít minket a kölökkorunkba. A mai élethelyzetünkben olyan magnókat is megvehetünk magunknak, amelyekre kölyökként csak vágytunk és az esetek nagy részében ezek a magnók nem is drágák, olcsón feljavíthatók és jól működnek.

Az élmény tehát instant és nincs mögötte lelkiismeretfurdalás az elköltött pénz miatt, mert a magnók ma tényleg zsebpénzből megvásárolhatók, sőt néha az ember ingyen is kap egyet-egyet ajándékba ismerősöktől, akik nem akarnak már velük foglalkozni.
Naná, hogy a magnózással is el lehet szállni és lehet venni például Nakamichi-t milliókért is, de a nagy többségnek erre nincs igénye és mi boldogok vagyunk egy-egy kölyökkorban vágyott és 50 évesen megszerzett közepes magnódeckkel is.

És a lényeg (és a válasz a címben feltett kérdésemre) az, hogy már ez a szint, azaz hifi is annyi örömöt okoz az embernek, ami miatt megéri kazettázni.

Mert szép hobbi a magnók gyűjtése, pucolgatása, a kazetták gyűjtése felvételek készítése. A hobbijait az embernek amúgy nem nagyon kell megindokolnia.

iPontól ASUS-t soha többet!

Régen írtam már a techshit-be, de ez az ügy ide kívánkozik. A levelet adatok törlése mellett, változtatások nélkül idézem a kép után, íme:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Levelükben tájékoztattak, hogy a november elején javításra leadott hangkártyámat a szerviz nem tudja sem javítani, sem kicserélni, ezért visszafizetést ajánlanak fel nekem.

Nem kívánom az összeget Önöknél levásárolni, nem kívánok személyesen bemenni egyik üzletükbe sem, így kérem az összeget a számlámra visszautalni!

Levelükben tájékoztatnak, hogy ehhez különböző adatokra van szükség, amelyeket az alábbiakban megadok:

Ügyintézés sorszáma (RMA szám): ******* Csak gondolom, mert így, hogy RMA sehol nem szerepel.

A vásárlást ********-én végeztem, a számla sorszáma *****/******, a számlát ezen levelemhez mellékletként csatolom.

A vásárlás bizonylatszámát is kérik tőlem, erre szintén csak következtetni tudok, mert így nem szerepel a számlán. Ellenben szerepel egy "tárgy" mező és abban egy szám, amely a következő:*******,

A számlán két tétel szerepel, ezek közül az alábbi termék vételárának visszatérítését kérem:

8473 ASUS Xonar U5 1 db 18 496,00 18 496,00 4 994,00 23 490,00 27%

Az áfával növelt összeg, amelynek visszatérítését tehát kérem: 23.490,- HUF

Az összeget a folyószámlámra kérem visszautalni, amely a következő:

********-********-********

Kedvezményezett neve: ************************.

Segítségüket tisztelettel megköszönöm!

Mivel Önök az ügyemet végülis elintézték, engedjék meg, hogy azzal kapcsolatban, szintén segítő szándékkal néhány észrevételt tegyek!

Amikor a termék meghibásodott, én először próbáltam kapcsolatba lépni a gyártó szervizével, hogy Önöket ne terheljem.

Az ASUS weboldalán a termék kategóriákból ez a hangkártya nem választható ki, egyszerűen nincs ilyen kategória még az egyebek között sem. Ezért elektronikusan, online a garancia intézés nem lehetséges.

Ezután próbáltam hívni a garanciajegyen szereplő ASUS szervizt, ahol órákig nem vették fel a telefont, majd amikor végre méltóztattak azt felvenni, közölték velem, hogy vigyem a terméket oda, ahol vásároltam, azaz Önökhöz. Ezt meg is tettem.

Az Önök ügyintézője a terméket javításra átvette és közölte már akkor, hogy ezeket a hangkártyákat nem javítják, hanem cserélni fogják, amely csere 15 napon belül várható. Ez szerepel az átvételi lapon is, amelyet ekkor kaptam.

A garanciális ügyintézést valamikor november elején (talán 3-án) indítottam és vártam türelemmel. December 7-én, mivel a 15 nap többszörösen letelt, újra bementem Önökhöz, ahol közölték, hogy sajnos az ASUS már csak ilyen, a vírushelyzet miatt nincs ember, ezért az ügyintézés lassú. Én ezt tudomásul vettem és vártam tovább türelmesen, míg aztán december 28-án megkaptam az értesítést Önöktől, hogy nem javítják a terméket, nem cserélik, ezért levásárolhatom, vagy kérhetek visszatérítést.

Az ügyintézéshez tehát konkrétan 64 napra volt szükség az ígért 15 helyett, ami véleményem szerint nem egy néhány napos határidő túllépés, hanem jelentős mértékű késedelem. Az ígért időnek ez ugyanis több, mint a négyszerese.

És itt következik az, amiért ezt a pár sort leírom Önöknek:

Én 64 napig maradtam (volna) hangkártya nélkül. Mivel sejtettem, hogy ez lesz, vásároltam magamnak egy hangkártyát MÁSHOL. Nem ezért, mert türelmetlen vagyok, hanem azért, mert a hangkártyára szükségem volt.

Önök elestek így minimum a termék eladásából származó haszontól. Azt, hogy fogok-e Önöktől még valaha bármit is vásárolni, majd eldöntöm annak függvényében, hogy a visszatérítés megérkezik-e és mikor érkezik meg a számlámra. Nagyon remélem, hogy nem kell további 64 napot várnom...

És most következik a lényeg:

Ha Önök szervizt és átvételi pontot üzemeltetnek, ahol egy ilyen termék esetében a képzett szervizes kollégájuk halál pontosan tudja, hogy a terméket nem fogják javítani, akkor miért is nem lehetett nekem december elején, azaz 64 nappal ezelőtt visszatéríteni a termék árát?

Ha egy termék esetében, azaz ennél a külső hangkártyánál egyértelműen kideríthető, hogy az tényleg nem működik (be kell dugni egy számítógép USB csatlakozójába és meghallgatni, hogy tényleg nem szól és ennyi), illetve egyértelműen megállapítható, hogy a ház nem lett felnyitva (roncsolás nélkül nem nyitható, préselt műanyag háza van, amelyen azonnal meglátszik minden esetleges beavatkozási kísérlet), akkor kollégájuk miért nem tudja ezt megtenni és ott a helyszínen megállapítani a reklamáció jogosságát?

Én úgy láttam, hogy a kollégájuk (aki egyébként nagyon udvarias volt) tökéletesen átlátja a dolog lényegét, de meg van kötve a keze és nem tehet semmit.

Nem lenne érdemes ezen változtatni?

Az iPon Computer mint cég nem képes a hűséges vásárlóit azzal jutalmazni, hogy átvállalja az ügyintézés idejét?

Nem érne meg ennyit Önöknek, az, ha továbbra is a megelégedett vásárlóik között maradnék? 

A kollégájuk egyetlen gombnyomással láthatja, hogy 2011.08.15-e óta (azaz immár 10 éve) számos alkalommal vásároltam már Önöknél, eddig soha nem hoztam vissza terméket. Tehát valószínűleg nem csalni akarok, hanem tényleg hibás a termék.

Nincs irányomban ennyi bizalom?

A történtek után egy dolog biztos: ASUS terméket soha többet és semmilyen formában nem vásárolok. Ez már tény.

Az viszont Önökön múlik, hogy Önöktől, vagy a szép számban jelen lévő konkurenciától vásárolok ezentúl.

Mindezt a levelemre érkező válaszuktól teszem függővé.

Tisztelettel:

*****************************
Amit Nektek javaslok, kedves barátaim annyi, hogy ASUS terméket csak akkor vásároljatok, ha vállalni tudjátok ezt a szívatást!

Ha bankkártyád van, azzal BÁRKI vásárolgathat a tudtodon kívül is!

Akik követik a ténykedésemet itt a bloggeren vagy máshol, azok talán emlékeznek arra, hogy ismeretlen tetvesek egy csomó pénzt vettek le a számlámról. Na de hogyan? Ki hibázott? Leírom, ha érdekel...

Arra talán emlékeztek, hogy a pénz meglett és a tettes is. Sőt, talán azt is leírtam, hogy a váci rendőrök egy az egyben megírták, ki az illető abban a levélben, amiben arról értesítettek, hogy az ügyet átadták a szarvasi rendőrségre, mert a "kiccsávó" ott lakik és onnan ténykedett. A mai világban az is tiszta ügy, hogy a Facebookon azonnal meg is lett a kölök, mert hát a neve nem egyedi ugyan, de nem csak magának vásárolgatott, hanem a testvéreinek és a szüleinek is. A Facebook meg ugye mutatja a rokonokat, így be is lehetett metszeni a díszes kompániát. Akkor talán írtam azt is, hogy a rendőrségre és a magyar igazságszolgáltatásra bízom az ügyet, eszem ágában sincs semmit tenni. És jól is tettem.
A szarvasi rendőrök tették a dolgukat, rábizonyították az ügyet és beismerő vallomásra is rábírták.
És itt jön a lényeg.
Ugyanis a beismerő vallomásában elmondta, hogy a csalást egy YouTube videó alapján követte el ellenem. Az alapján, amelyből egy képkockát beszúrtam ide, ebbe a bejegyzésbe is. A srác ugyanis ebben a videóban látta a kártyát, leírta az adatokat és így sikerült neki 1.800.000,- azaz egymillió-nyolcszázezer forint vásárlást kezdeményezni.
Jól látod, nem olvastad félre!
Egy videó alapján.
Sokáig gondolkodtam rajta, hogy leírjam-e a tanulságokat, mert elég ciki, hogy ilyen balfasz voltam. De végül úgy döntöttem, hogy csak azért, nehogy Te is így járj, csak leírom, mennyire nem vagy biztonságban.

Ugyanis - és most figyelj - a kártyád egyik oldalának birtokában, CVC kód nélkül számos weboldalon lehet vásárolgatni!
Azaz, ha a kártyádat akár csak egyszer is kiadod a kezedből és arról leírják az adatokat, vagy esetleg lefényképezik, már mehet is a buli.
Én is azt hittem a mai napig, hogy ez nem ilyen egyszerű, pedig DEHOGYNEM!!!
A srác lenézte a videóból az adatokat, próbálkozott és többek között még a Mediamarkt oldalán is sikerült neki CVC nélkül vásárolni.
Az én hibám annyi volt, hogy nem gondoltam volna, hogy az OTP, mint az egyik legnagyobb magyar bank ilyen lazán kezeli a pénzügyeket.
Pedig de.
Az is érdekes amúgy, hogy a kártya hátlapjára oda van nyomtatva a CVC, így kapod meg és ha nem vakarod le onnan, a kártyádat eltulajdonítva már vásárolgathatnak is a mocskok. De hogy egy csomó oldalon még ez sem kell, na az azért odavert a tudatomnak...
És akkor mi legyen? Mostantól nem vásárolhatunk a neten? Na, azért azt nem, csak hát óvatosan.
Én azóta már léptem, de javaslom Neked is, hogy ezeket lépd meg:
1. Arra a kártyádra, amelyik hozzáfér a számládhoz és így az összes pénzedhez még véletlenül se tegyél netes vásárlási lehetőséget!
2. A netes vásárlásokhoz csinálj egy virtuális kártyát, amire csak a vásárlás előtti percekben tedd rá a pénzt, majd a megmaradt pénzt vedd le róla!

3. A bankodnál kérj SMS-es visszaigazolást, ami nélkül a netes tranzakciót ne lehessen végrehajtani! Ha így teszel  akkor a telefonodat is el kell lopni a vásárláshoz, ami ugyebár ritka dolog. Ha a bankod ilyet nem tud, VÁLTS BANKOT!

3+1. A telefonodon legyen zár (ujjlenyomat, kód vagy minta minimum), hogy ha ellopják, ne férjenek hozzá a tartalmához, így a beérkező üzenetekhez se!

Ha hasznosnak találtad ezt a bejegyzést, akkor osszad!

A történet vége amúgy hepi - legalábbis nekem - mert a csávót megfogták, mástól és más módszerekkel is lopott, úgyhogy megy a böribe. Az ítéletről engem is értesítenek, én meg majd beszámolok róla...

Akire megharagszom, annak annyi?

A címben kérdést vetettem fel, de van alapja. Az elmúlt években számos esetben megtörtént, hogy valakire vagy valamire kiakadtam és rövidesen tönkre is ment. Már kezdek félni magamtól...

Akik követik az irományaimat, talán emlékeznek arra a blogomra, amelyben kiakadtam, amiért a tízezrest nem fogadták el, illetve kiakadtam a hangnemre, amivel hozzám szóltak.

Ha nem emlékszel, ide kattintva elolvashatod.

Aztán ma megyek azon a sarkon és roló lehúzva. Bezártak. Nem ideiglenesen, verik szét a helyiséget teljesen.
Nincs bennem káröröm...

Tegnap meg Göd határában a hamburgerező előtt gurultam el - amelyikre kiakadtam a minősíthetetlen kiszolgálás miatt - ablakában tábla: kiadó. Ez is tönkrement.
Nincs bennem káröröm...

A váci úton kifelé menve egy volt autókereskedés, helyén más van ma. Ők voltak, akik kéthónapos késéssel hozták meg a kocsimat anno, amivel hazaérve vettem észre, hogy a motorháztető be van nyomva.
Tönkrementek.
Nincs bennem káröröm...

És sorolhatnám még.

A viccet félre téve, nem félek én magamtól, csak ilyenkor mindig igazolást nyer, hogy nem véletlenül akadtam ki én (is) az adott létesítményre.

Talán majd a kereskedők egyszer rájönnek arra, hogy a vevő véleménye fontos és aki nem veszi figyelembe, az tönkremegy és bezárhat.
Számomra a tanulság, hogy a véleményemet elmondom, aztán ha nem érdekli őket, akkor kivárom, amíg tönkremennek.
Nem írom le, kik fogják hamarosan lehúzni a rolót, mert még megégetnek boszorkányságért.
Vannak páran...

Ebösszeírás

Én értem és teljes mértékben támogatom is, hogy az ebeket, azaz a kutyákat össze kell írni. De tényleg ott tartunk 2020-ban, hogy az összeíró lapot letöltöd, majd kézzel kitöltöd, majd beviszed személyesen az önkormányzatnak? Ha nem akarsz bemenni, akkor az aláírásoddal valahogy bedigitalizálod (bescanneled), majd feltöltöd? Ez most komoly?

Az egy dolog, hogy az összeíró lap pdf formátumban (amelyet csak fizetős alkalmazással tudsz szerkeszteni) elérhető csak (ha elérhető egyáltalán), de hogy ez a pdf formátum nem más, mint a bejelentő lap fényképe... na, ez már gáz. Miért is? Hát csak azért, mert ha még véletlenül van is olyan szoftvered, amellyel tudsz pdf-et szerkeszteni, akkor is cseszheted, mert nem tudod kitölteni vele. Marad az, hogy kinyomtatod, majd tollal kitöltöd és azt küldöd be vagy viszed be. 2020-ban. Arról ne is beszéljünk, hogy a lap tele van (helyesírási és formázási) hibákkal, amik engem kifejezetten idegesítenek. 

Természetesen nem ilyen rossz a helyzet, mert vagyunk egy páran, akik az ilyesmibe nem nyugszunk bele. Úgyhogy ezúttal én magam álltam neki és szerkesztettem meg Wordben a lapot, amelyet ide kattintva le is tölthetsz magadnak. Ha ez sikerült, nincs más dolgod, mint számítógéppel kitölteni és kinyomtatni. Mégis csak jobban fog kinézni, mint a kézzel összefirkált...

Azért remélem, hogy egyszer eljutunk majd odáig is, hogy nem kell ilyen hülyeségekkel foglalkoznunk. Merthogy ugyebár az ebeket 4 hónapos korukig chippel kell ellátni, amit ha a gazdájuk megcsinál, felkerülnek egy országos rendszerbe, ahonnan egy kattintással kilistázható az összes eb, amelynek a tartási helye egy adott városban, vagy faluban van. Azaz, az ebösszeírásra semmi szükség nem lenne, ha mindenki chippeltetné a kutyáját, ahogyan azt a jogszabály előírja. Megjegyzem, hogy aki nem csippelteti a kutyáját, az az ebösszeíráson sem fogja bejelenteni, az tuti. Azaz, megint minket szívatnak, akik eleve betartjuk a szabályokat...

De ha az ebösszeírás mégis megmarad, akkor meg azt remélem, hogy egyszer már így 2020 felé eljutunk odáig, hogy az ember digitálisan, egy számítógépes felületen, akár mondjuk a saját ügyfélkapuján keresztül megteheti a bejelentést. Nem olyan nagy varázslat ám az...  

Ez a kajak kajakra nem annyi, mint a weboldalon...

Itt egy levélke megint, csak a lényeges adatok kitakarása van benne változtatva. (szerkesztve: közben történtek események, úgyhogy ha korábban olvastad a bejegyzést, kukkants el a végére is, mert oda írom be a történéseket) Íme:

Kedves ****!

Köszönöm tájékoztató levelét.

A kajak vásárlása nem sürgős.

A legutóbbi levelét félreérthettem, mert azt gondoltam, hogy a weboldalon lévő árak mérvadóak lehetnek a weboldalon lévő termék esetében, ami a zöld színű és amennyiben a gyártótól az általam kért pirosat kell behozni, arra vonatkozik az Euro árfolyama miatti magasabb ár.

Ezt arra alapoztam, hogy levélváltásunk után (ami február 17-én volt, azaz több, mint egy hete) ugyanaz az ár szerepelt a weboldalukon a megrendelés pillanatában, mint amit akkor láttam. A rendszer a megrendelésemet be is fogadta azon az áron, azaz ***.***,- HUF áron, szállítással együtt.

A weboldalon a Twist 2 mellett ***.***,- HUF áfás ár szerepel ebben a pillanatban is.

Ez szerintem így félrevezető.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet előírja, hogy a fogyasztót tájékoztatni kell a termék áráról, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a termék árának képzésekor használt módszerről. Ez esetünkben azt jelenti, hogy ha a termék ára függ az Euro árfolyamától (ahogyan azt Ön most írja), akkor azt Önöknek a weboldalon ki kell írni.

Sem a weboldalon, sem az ÁSZF-ükben ilyen nem szerepel.

Az Önök weboldalán forint összegek szerepelnek, sőt az általános szerződési feltételeikben külön is írják, hogy az árak forintban értendők és tartalmazzák az ÁFÁ-t is.

Ezért gondoltam én, hogy valamit félreértek és ha a zöld hajó nekem jó, akkor azt meg tudom rendelni most *** ezresért.

Ha jól értem a levelét, akkor most valahol ***.***,- HUF környékén tudják a hajót behozni.

Ez elég bosszantó számomra, mert arra számítottam, hogy 15 ezressel olcsóbban jutok hozzá a hajóhoz.

De túl tudok lépni ezen és ne értse félre, mert nem szemrehányásként írom ezeket, hanem inkább segítő szándékkal, hiszen ahogyan én félreértettem, úgy más is félreértheti a dolgot.

Ha valaki nem kérdez semmit Önöktől, hanem csak szépen rányom a termékre, kosárba teszi, az akkor szembesül az eurós problémával, amikor Öntől majd kap egy hasonló levelet, mint amit most én kaptam.

Javaslom, hogy valamit ezzel csináljanak, mert ahogyan látom, Önök egy nagyon szuper cég és kár ilyesmivel rontani a vásárlók megelégedettségét...

 A vásárlásra visszatérve:

Ezt a hajót jelenleg kettő helyen látom lehetségesnek megvásárolni.

Az egyik az Önök weboldala, ahol ***.***,- HUF ért hirdetik, és megrendelés után, foglalóval, a beszállítást követően ki tudja mikor (talán majd márciusban valamikor) férhetek hozzá a hajóhoz, de ahogyan most Ön írta nekem, ez valójában ***.***,- HUF plusz szállítási költség. Körülbelül, azaz nem tudok pontos összeget. Önök kérnek 30% foglalót (amely szerintem az általános gyakorlat szerinti 10%-hoz képest túlzott mértékű), amit látatlanban kell elküldjek Önöknek. Szintén ne értse félre de mivel még soha nem vásároltam Önöknél, nem szívesen küldözgetek el **.***,- forintot főleg azok után, hogy a weboldalon az árral kapcsolatosan ilyen anomáliákat tapasztaltam. Ezért is választottam az utánvétet.

Azt is itt jegyzem meg, hogy ha az Önök hibájából hiúsul meg a szerződés, a foglalót kétszeres összegben kell visszaadják, amit megint nem tudok értelmezni ebben az esetben. Ha például még sincs piros hajó és nekem nem kell a zöld, akkor visszakapok ***.*** forintot?

Röviden tehát az Önöknél történő megrendelés kissé zavaros.

A másik hely, ahonnan a hajó rendelhető a *****.hu weboldala, ahol jelen pillanatban készleten van a hajó. Ez azt jelenti, hogy ha bemegyek a boltba, meg tudom nézni (megvizsgálhatom, hogy új-e, nincs-e hibája, jó-e hozzá a meglévő pumpám feje, beleférek-e, kényelmes-e, azaz mindent, amit egy távolból történő vásárlásnál nem tehetek meg...), aztán pedig minden további nélkül el tudom hozni ***.***,- HUF-ért. (szerk: ~4000 forinttal drágábban)

Akár ma is.

Ez nekem megér pár ezrest.

Fentiek figyelembe vételével hálás lennék, ha leírná nekem, miért rendeljem meg Önöktől ezt a hajót?!

Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel:

Aláírás
***************************
Kaptam válaszlevelet, amelyet nem akarok ide bemásolni, mert hosszú. A lényege annyi, hogy egyrészt a gyártók nyári sport lévén nem közölték még az idei áraikat, így nem volt tudható a kérdéses kajak ára sem, másrészt ők télen snowboard boltként működnek és így egyszerűen nem foglalkoztak az árak aktualizálásával. Aztán megtudtam azt is, hogy a kérdéses kajak ára 2020 tavasztól 512 Euró lesz, ami 173.454 HUF átszámolva. A weboldal üzemeltetője szerint egyébként megfelelően tájékoztattak az árakról és sajnálják, ha félreértettem az ott leírtakat. Én ezzel továbbra sem nagyon értek egyet, de ez már így marad. Nem is kell egyébként egyetértsünk, az egyet nem értésemet én ki tudom azzal fejezni például, hogy nem vásárolok a boltnál, sőt ha a barátaim megkérdeznek róla, a véleményemet nekik is el fogom mondani. Ami a véleményem, nem kőbe véset és akár még változhat is. Egyben azt is megírták, hogy nem nevezték még őket zavarosnak (amit én sem tettem, a weboldalon lévő információk voltak nekem zavarosak). Számomra ha egy ár irányadó, akkor az nem irányár, de ezt hagyjuk most!
A levél végén pedig egyenesen azt ajánlotta nekem az úr, hogy vásároljam meg a kajakot a másik, általam említett boltban, amit én akár úgy is értelmezhettem, hogy inkább hagyjam már őket békén. Ezzel azt gondoltam, hogy a történet le is van zárva és megint egy boltot betehetek arra a polcra, ahol azok sorakoznak, akikkel nem kívánok többet semmilyen kapcsolatba kerülni.
De a sztorinak nincs vége!
Időközben ugyanis én tettem vettem, majd kimentem ebédelni a városba. Éppen egy zebránál álldogáltam, amikor is kaptam egy telefonhívást egy számomra ismeretlen telefonszámról.  A weboldaltól hívott az e-mail írója. Udvariasan, közvetlen stílusban beszéltünk és én elmondtam neki, hogy nem haragszom, csak annyit akartam jelezni tényleg segítő szándékkal, hogy ahogyan én félreértettem, úgy más is félreértheti a dolgokat és ezt javítani az ő érdeke is lenne. (Időközben az árak aktualizáslása is megtörtént a weboldalon, jelenleg már a magasabb Euro árfolyammal számolt ár szerepel, ami sajnos 12 ezressel több, mint a korábbi, de erről aztán tényleg nem a weboldal tehet.)
Ezt megértette, majd számomra meglepő módon azt javasolta, hogy Ő ugyan kiszáll ebből a történetből, de van Székesfehérvárott egy másik kajak bolt, aminek a vezetőjével ő beszélt, a telefonszámomat neki megadta, mert amennyire tudja, az a bolt akar behozni mutatóba egy olyan kajakot, amire az én fogam is fáj és jó esély van arra, hogy azt a hajót én kedvező áron megkapjam.
És mint korábban írtam, a vélemény az meg is változhat és az én véleményem itt meg is változott erről a weboldalról és az üzemeltetőjéről. Mégpedig gyökeresen és pozitív irányba.
Az ugyanis ritkán fordul elő az emberrel, hogy ilyen korrekt ügyintézéssel találkozzon.
Így aztán viszonylag jó hangulatban váltunk el, én pedig nekiültem ebédelni.
Az ebéddel végezve éppen léptem ki az Ebédlő ajtaján, amikor újra csörög a mobilom és újra a weboldal üzemeltetője van a vonalban. Az történt ugyanis, hogy amikor én ennek a blognak az első változatát beütöttem, a blogmotor betett mindenféle tag-eket, azaz címkéket a blog mellé. Köztük ilyeneket is, hogy átverés, sunyiság, becsapás, meg még ki tudja, mit nem. A blogot megtalálták és joggal sérelmezte a kolléga, hogy őt én ilyesmi jelzőkkel illettem. Én elnézést kértem tőle, mert tényleg nem gondolok így rá, főleg nem azok után, hogy konkrétan a fél országot körbetelefonálgatta, hogy nekem legyen egy hajóm. Megígértem neki, hogy ahogyan gépközelben leszek, kigyomlálom a tag-eket a blogból és ezt azóta meg is tettem. Mert tényleg nem gondolok rájuk így és főleg nem a sok segítség után. A blogmotor tesz néha ilyeneket.
Mentségemre szolgáljon, hogy sok weboldal csinálja azt, hogy kamu árakkal bevonz a keresőkből, majd ezt kihasználva megpróbál rád sózni valamit. Azt, hogy nekik ilyen szándékuk nem volt és tényleg csak egy hülye számítógépes anomáliáról van szó az is bizonyítja, hogy szereztek nekem egy hajót, mégpedig jó áron.
Mert - és ezzel a történetnek vége is lesz hamarosan - tényleg felhívott a székesfehérvári bolt, tényleg rendelnek nekem egy hajót a nekem tetsző színben, amit a gyártó - aki pénteken jön is hozzájuk más ügyben - el is hoz magával és a jövő hét elején megnézhetem, kipróbálhatom és ha tetszik, nagyon korrekt áron el is vihetem.
És mivel azt szoktam mondani, hogy a végeredmény számít, az ahhoz vezető út pedig szinte mellékes, ezt most is így gondolom. A végeredmény pedig az, hogy nekem lesz egy hajóm, kedvező áron, megfelelő színben, udvarias ügyintézés után.
És ez hepiend a javából.
Képeket majd teszek fel, ígérem!
És amit szoktam szintén mondani, hogy tévedni lehet, de emberi nagyságra vall, ha azt valaki beismeri és még javítani is próbálja.
Én is tévedtem, amikor a korábbi rossz tapasztalatok alapján bármit is feltételeztem erről a webáruházról.
A napomat megcsinálták, ahogy az angol mondja és remélem, hogy bennük sem maradt semmi szálka. Mert tényleg nem azt érdemelnék...