A soha véget nem érő kölcsön esete

Tegyük fel, hogy van egy fiatalember, akinek elfogadható fizetése van, emellett vannak másodállásai is, amelyekben elég sokat is dolgozik.

Nos, ez a fiatalember úgy gondolja 2008-ban, hogy mivel már 36 éves, megérdemelne egy normálisabb autót.

Nem luxuskocsiról van szó, egy használt, jó állapotú, de családi méretű autóra fájna a foga.

Azt gondolja ez a fiatalember, hogy a fizetéséhez és a kiadásaihoz mérten havi úgy 50 000 forintot megengedhet magának a hitellel és a CASCO-val együtt (ami ugyebár hiteles autókra kötelező).

Talál is magának egy autót, amit 3,4 millió forintért kínálnak eladásra. Körülnézve a piacon az ár reális.

Így a fiatalember eladja a korábbi autóját, az érte kapott pénzből egy részt befizet önrészként, és mellé 2,7 millió forintot felvesz lízingre. 7 év alatt gondolja kifizetni az autót, a havi részlet a CASCO-val egybeépített szerződéssel 54 magyar ezres.

Svájci frank alapon, hiszen az előző autójára a hitelt is ilyen valutában vette fel és szépen ki is fizette 6 év alatt, minden probléma nélkül. Sőt, a kezdeti 43 ezres kölcsönösszeg a végére már 30 ezres alá csökkent, köszönhetően az akkor erős magyar forintnak.

Szóval semmi kockázatot nem lát ez az egyébként magát értelmesnek és szorgalmasnak látó fiatalember abban, hogy ezt a szebb, nagyobb autót is ilyen formában tegye majd magáévá úgy 7 év alatt.

A bank - nevezzük meg, a Lombard autólízing - egy úgynevezett havi fix konstrukciót ajánl, amelynek lényege, hogy a havi törlesztő részlet nem változik a forint/frank arányában, hanem a futamidő végén van az elszámolás. Ha a forint jobb volt, akkor hamarabb, ha a forint rosszabb volt a kezdéskori árfolyamnál, akkor később ér véget a hitel. Illetve a lízing.

Történetünk hőse azt gondolja, hogy ha esetleg rosszabb lesz a forint, akkor majd pár hónapig fizeti még a hitelt, de olyan nagy baj nem lehet. A havi törlesztő részlet nem változik, így a családi költségvetésbe nem szólnak bele a frank és forint közötti viszonyok.

2008. tavaszán járunk, a válságnak még híre-hamva sincs.

Az üzlet megköttetik és hősünk egészen a mai napig késedelmek nélkül, rendben fizeti a havi törlesztő részleteket.

Aztán a tegnapi napon kap a Lombardtól egy levelet, amelyben közlik vele, hogy a szerződésben megnevezett "rendkívüli árfolyam esemény" sajnos bekövetkezett, és mostantól a szerződésben vállalt "Havi fix konstrukció" nem tartható.

Ahogy hősünk olvassa a levelet - értelmes ember lévén - megérti miről is van szó és valljuk be, számított is valami ilyesmire.

Teljesen érthető, hogy ha x forint befizetésével nem csökken a tartozás, akkor a futamidőnek soha nem lenn vége és ez nem érdeke senkinek. A banknak sem, de hősünknek aztán végképp nem.

Amit nem ért a hősünk, hogy a szerződésben rögzített 25%-ot meghaladó növekedés miért is csak most következett be? Amikor Ő bizony 136 forintos svájci frank környékén vette fel a hitelt és 136 forintnak a 25%-a 34 forint, tehát valamikor úgy 170 forint környékén kellett volna a banknak meglépnie ezt a módosítást.

Ugyanis időközben a svájci frank a válcság (sic!) miatt kissé elszaladt és így az árfolyam különbözet miatt 1,4 millió forint többlet költség keletkezett, ami időközben 240 ezres kamatot is termelt. Tehát ha hősünk szeretné kifizetni most az autót, akkor 3,9 millió forintot kellene befizetnie úgy, hogy 2,7-et vett fel és 4 éve fizeti a részleteket, amelyekkel eddig úgy 2,5 milliót be is fizetett már.

Azaz a 2,7 milliós felvett összeget 4 év elteltével 3,9+2,4 millióért, azaz 7,3 millió forintért tudná kiváltani.

Tehát 2,7 szemben a 7,3 millióval.

Hősünk bármilyen értelmes is, nem érti, hogyan is lehet ez.

A bank persze "rendes" és felajánl alternatívákat.

1. A különbözetet és kamatját, azaz 1,6 milliót most egyben fizessen be és mostantól megemelt havi részlettel, de 2015. márciusi véggel letudható az ügylet. Hűsünk kérdésére, miszerint honnan akasszon le 1,6 milliót a jövő hónap 5-éig, az ügyintéző annyit mond, hogy van olyan, aki le tud akasztani.

Hősünk nem olyan, úgyhogy ez az alternatíva kilőve.

2. Mostantól 54 helyett fizessen 150-et havonta, így 2015. márciusára kifizeti a különbözetet is. Hősünk kérdésére, miszerint a kedves ügyintéző családjában, ismeretségi körében van-e olyan, aki hiphopp 54 helyett 150 ezrest le tud csípni a havi büdzséből, az ügyintéző csak hümmög.

3. Válasszuk ketté a problémát! Van ugyebár az 1,6 millió, amit egyelőre ne piszkáljunk! A havi részleteket növeljük meg úgy, hogy ez ne növekedjen, azaz a havi fix konstrukcióról térünk át a svájci frank árát követő változatra. Azaz mostantól 54 helyett hősünk fizessen úgy 80-90 ezres között havonta. Aztán majd 2015. márciusában, amikor ezek a részletek lejárnak, foglalkozzunk azzal az 1,6 millióval, ami akkorra úgy 2 millióra kamatozza fel magát és kezdjük el kifizetni azt.

Mint egyetlen járható utat, hősünk ezt választja.

Mit tehet mást?

Adja le az autót? És akkor mi lesz? Kocsija sem lesz és a semmiért fizethet ki még úgy 2,5 milliót (a bank elpotyálja az autót és az érte kapott összeget levonja a tartozásból), ami azt jelenti, hogy úgy 5 éven át még havi 70 ezrest. És akkor mivel fog járni a család?

Tehát mostantól 50 helyett 80, majd 2015-től még vagy 5 évig ugyanennyi.

 

A végeredmény?

12 évig fizetünk egy 2,7 milliós kölcsönt, a végére visszafizetünk 8 azaz nyolc milliót és lesz cserébe egy 15 éves autónk, aminek az értéke akkorra úgy 700.000 forint lesz. Ha nem történik vele semmi...

 

Tudja ám hősünk, hogy más is jár hasonló cipőben, nem is panaszkodik.

Mindössze pár kérdés:

 

A bank nem hibázott? Hát ki alkotta meg ezt a konstrukciót? Ki csapta be az ügyfelet egy olyan szöveggel, miszerint nyugodtan fel lehet venni svájci frank alapon kölcsönt, "úgysem fog változni a havi törlesztő részlet". Ki engedte, hogy az árfolyam számlán ekkora összeg felhalmozódjon? Ki nem lépett a 25% elérésekor? Ki nem figyelmeztette az ügyfelet, hogy ez lesz?

 

Összegezve tehát:

Adva van valaki, aki köt egy szerződést. A szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti, nem késik a részletekkel.

Mit is vétett akkor?

Hol hibázott?

A kérdés költői, megválaszolom én: ott hibázott, hogy kétes hátterű cégtől kölcsönt vett fel.

És ezt a hibát mégegyszer nem fogja elkövetni...