Diszkó 20120427

A címből már tudjátok is. Megint megy a bumbum.

De nem ez a lényeg.

A lényeg az, hogy elköltözünk.

Elég volt.

Semmi esély arra, hogy ez valaha is megszűnjön, az egészség pedig sokkal fontosabb mindennél.

Egyébként hajnali fél egy van. A gyomrom görcsben, a szívem szúr.

Teljesen ki vagyok készülve.

Akkor? Megéri ez?

Megéri az idegeskedést?

Úgyhogy remélem, nem kell már sokáig ezt elviselni.

Egy dolgot azért ide a végére, indulatból:

Budapest! Rohadj meg!

Diszkó

Hát, akkor a szezont ezennel megnyitottnak nyilvánítom. A mai naptól akkor - ahogyan már évek óta - hajnalban kelünk. Egészen az első őszi fagyokig.

Utánaolvastam. Ez lesz a harmadik évadunk. A harmadik év, amikor MINDEN második-harmadik napon, de szombatonként garantáltan egy szemhunyást nem alszunk úgy hajnali kettőtől.

Akik most olvasnak erről először, azoknak röviden annyit, hogy zárt ablaknál is olyan szintű dob és basszus hallható, amitől nem lehet aludni. Általában hajnali kettő körül kezdődik és el is tart napfelkeltéig.

Az irány egyértelműen beazonosítható, de csak füllel, ugyanis iránymérő műszer nincs. A hatóságoknak legalábbis.

Azt is tudni kell, hogy két éve folytatok kiterjedt levelezést az önkormányzattal és azon kívül, hogy leráznak, gyakorlatilag senki nem segít. A zajügyeletet is kihívtam, műszerrel is mértek és az egyébként tényleg segíteni akaró szakember azt mondta, hogy szerinte is egyértelmű a hangszennyezés, de csinálni semmit nem tud.

Egyrészt egyedül van, másrészt a műszer nem alkalmas irány mérésére.

Úgyhogy egyelőre - így két év után - annyit tudunk, hogy valami dübörög és valamitől nem lehet aludni. Ezt persze műszerek nélkül is tudtuk.

Az egészben az a legelszomorítóbb, hogy semmi esély nincs arra, hogy valaha megoldódjon a dolog. Reménytelen.

Tudom én, hogy ez egy amolyan "white men's problem", azaz mások számára talán nevetséges probléma, de gondolj bele: két éve, hetente legalább háromszor (van, amikor hét napból ötször) nem alszunk. Hétköznap is - például ma is - amikor másnap, illetve aznap reggel menni kell dolgozni és a munkahelyen teljesíteni kell. Koncentrálni. Úgy, hogy aznap éjjel semmit nem aludtál.

Tudom azt is, hogy mások is vannak így ezzel, de ez a probléma teljesen felesleges. Ez a dolog valaki hülyeségének köszönhető, aki valószínűleg úgy alkotta meg egy diszkó szellőzését, hogy hajnalban ki kell nyitni az ablakot. Valakinek, aki évek óta ezt a hibát nem javítja ki és ehelyett a mi életünket teszi tönkre. És ki tudja, még hány emberét, hiszen nem hiszem el, hogy csak minket zavar.

Szóval gondolj bele! Te mit csinálnál? Elköltöznél? Egy ilyen baromság miatt? Otthagynád a lakást, amit egyébként szeretsz? Vagy tűrnél csendesen? Vagy zsörtölődnél, mint én, tehetetlenül?

Te mit csinálnál?

A nagy átvágó

Tényleg el kell fogadni, hogy ebben az országban ez így működik? Tényleg bele kell törődni abba, hogy mindenhol megpróbálnak becsapni? Tényleg úgy kell ezt tekinteni, mint egyfajta áfát?

Mi lenne, ha egyszer csak rádöbbennének a kedves "iparosok", hogy többet ártanak maguknak, mint amennyivel megrövidítenek?

Mi lenne, ha rádöbbennének, hogy jobban megéri, ha én mint elégedett ügyfél, visszajárok. Mert mondjuk megbízom bennük.

Mi lenne, ha megbízhatnék bennük?

Miért van az, hogy nekem eszembe sem jut becsapni azt, aki hozzám fordul? Miért van az, hogy ezt feltételezem másokról is még akkor is, ha minden tapasztalatom ez ellen szól?

Az az igazság, hogy engem nyugodtan le lehet húzni. Át lehet vágni.

Miért?

Mert hülye vagyok? Mert nem veszem észre? Mert naiv vagyok?

Hát nem vagyok naiv. És igenis, észreveszem. Ha nem ott, akkor később. De MINDIG rájövök, ha becsaptak.

Akkor pedig hogy is van ez?

Jobb engem becsapni, amikor úgyis rájövök? Amikor úgyis el fogom mesélni az ismerőseimnek és írni is fogok róla az interneten?

Jobb az egy cégnek, hogy ha a nevére rákeresnek, akkor az én írásom is ott lesz a találatok között?

És az én írásom ilyenkor bizony nem hízelgő. Tényszerűen, de kíméletlenül leírok mindent.

Most jobb ez, mintha azt írnám le, hogy milyen klafán elvégezték, amiért fizettem?

Nem lenne ez jobb, mint az a háromezer forint, vagy akár harmincezer forint, amivel becsaptak?

Miért kell csodálkoznia egyes "szagembereknek" ha a vállalkozásuk "bűzlik"? A rossz hír gyorsan terjed ám!

Nem ismertük még ezt fel?

Miért van az, hogy egy kezemen meg tudom számolni azokat a cégeket és egyéni vállalkozókat, akikben megbízom?

Kérdések, kérdések, kérdések...

Biztosan bennem van a hiba. Ha nem venném észre a lehúzásokat, biztosan boldogabb, elégedettebb ember lennék.

Egyébként azért lehet engem becsapni, mert már ott tartok, hogy nem is szólok. Egyszerűen nem megyek oda többet. Autót javíttatni például Siófokra járok le Budapestről, mert Budapesten kivétel nélkül MINDEGYIK "P" márkakereskedésben és szervizben becsaptak már.

Riasztót szerelni Ajkáról hívtam fel egy barátomat, mert vagy 5 céget felhívva már a telefonban éreztem, hogy le akarnak húzni.

És sorolhatnám.

Miért tehetem meg, hogy nem szólok? Miért engedhetem meg magamnak, hogy inkább befizetem az ÁFÁ-t?

Hát azért, kedves ügyeskedő balfékek, mert hozzám visszajárnak az ügyfelek. Velem elégedettek. Engem újra hívnak.

Annyira zseniális lennék? Annyira jól dolgozom?

Nem!

A recept egyszerű: megbízható vagyok. Nem azért nem csapom be őket, mert nem tudnám, hanem azért, mert NEM ÉS KÉSZ. Minden porcikám tiltakozik a sunnyogás ellen és a torkomon akadna az a falat, amit a nem becsületesen megszerzett pénzből vennék. A belsőmből fakad a becsület. Van ám ilyen is.

Balek vagyok? A szemetekben talán igen. Jót röhögtök rajtam és azt gondoljátok, hogy jól jártatok. És én meg is hagylak benneteket ebben a gondolatban.

Gondoljátok csak nyugodtan, hogy a sors kegyetlen veletek, amiért minden próbálkozásotok balul sikerül.

Gondoljátok csak nyugodtan, hogy a rövidtávon szerzett haszon jobb.

Nem én foglak felvilágosítani benneteket arról, hogy ezt nem így kéne.

Valójában én röhögök rajtatok, ezen a piti és primitív hozzáálláson, aminek a sorsotokat köszönhetitek.

Mert hosszútávon bizony az élet igazságos és mindenki megkapja azt, ami neki jár.

Ez tény.

Az egyébként külön elégtétel, hogy a cégek, amelyek engem pofátlanul becsaptak, szépen tönkrementek, vagy tönkremennek. Csak idő kérdése.

Ha nem hiszitek, szívesen adok egy listát. Vannak rajta autó szalonok, ahol megnyomták a kocsimat. Vannak biztosítók, ahol becsaptak- Áruházak, ahol nem foglalkoztak a garanciával. Sorolhatnám.

Mind bezárt azóta. Mert gondolom, nem csak velem bántak így, hanem másokkal is. Ennek pedig - ismétlem - híre megy ám. Nem kell csodálkozni, ha aztán meg roló le.

Ez is elégtétel ám. Nekem legalábbis elég ennyi is.

És talán majd egyszer mindenki rádöbben arra, hogy az ügyfelet átverni nem érdemes, mert az ügyfél NEM HÜLYE...

Dealextreme: extrém sokára

Van ez a Dealextreme. Azért szerettük, mert olcsón, gyorsan vásárolhattunk rajta kütyüket és nem számoltak fel szállítási díjat.

A megrendelt cucc 1-2 héten belül megérkezett.

Múlt idő.

Most átalakítottak valamit és ezzel sikerült agyonvágni a weboldalt.

Január másodikán rendeltem tőlük utoljára.

Egy hónapig semmi válasz.

Egy hónap múlva egy levél, hogy elpostázták a cuccokat.

Meg is jött a csomag.

A megrendelt 4 tételből kettő volt benne. A két legértéktelenebb.

A 15 ezres webkamera és a feleségem telefonjához a tok sehol.

Írtam nekik, kitöltöttem a reklamációs formát.

Semmi válasz.

Aztán február 22-én egy levél, hogy feladták a telefon tokot. Ma jött meg, április 3-án. 41 nap alatt. 

Április másodikán kaptam egy levelet, hogy feladták a kamerát is.

Ha az is 41 nap alatt ér ide, akkor valamikor május közepén jön meg.

Azaz a rendelést - és fizetést - követően 5 és fél hónappal.

Úgyhogy ez volt az utolsó rendelésem tőlük...