Szégyen, de vállalom. Gépész létemre engem is érhet meglepetés. Ráadásul járműgépész vagyok, illetve voltam, amíg tovább nem tanultam... A viccet félretéve: tudom ám én, mitől fogyaszt egy autó többet vagy kevesebbet. Elméletben.
Csak valahogy eddig nem alkalmaztam a gyakorlatban. Én barom!
A lényeg röviden összefoglalva, hogy az autóm, amelyről egyébként számos blogot írtam már és főleg a vele kapcsolatos szívásaimat énekeltem meg ezekben... szóval a Peugeot 407 SW-m, amely kétliteres HDI dízel, most megint okozott nekem meglepetést.
Ezúttal kellemeset.
Barátaimmal beszélgetve többször kérdezgették, hogy mennyit eszik. Én meg mondogattam is szorgalmasan, hogy hétkettőt. Azt gondoltam, hogy egy ekkora kocsitól - 1600 kiló - ez nem sok, főleg nem Budapesten és autópályán. És ez így is van, mert nem sok a hétkettő. Főleg nem úgy, hogy az előző, 1,4-es, benzines 206-osom benyakalta a 8-9-et simán.
De...
És itt jön az ügy, a takarékos vezetés esete Tóth Marival, izé.. velem.
Mert pár hónapja beszélgettem egy másik 407 tulajdonossal és azt mondta nekem, hogy az ő hasonló paraméterekkel rendelkező autója bizony megáll 5 liter körül, és ha nyomja neki néha, akkor 5,5-ből.
Én meg csak néztem okosan, és persze vakításnak hittem. Mert az 5,5 az közelében sincs a 7,2-nek, így eléggé valószínűtlen, hogy igaz lenne. Vagy ha igen, akkor meg hogyan csinálja?
Birizgálta az agyamat a dolog és utánaolvasgattam.
Ahogy olvasom, a turbó úgy 1800-as fordulat körül indul el. Ezt tapasztalom is, itt kezd el rúgni az autó - és milyen véletlen, a váltó úgy van hangolva, hogy 90 km/h az pont ez alá esik. Azaz, ha az ember 90-nel közlekedik, akkor nem indul a turbó, nem kezd szippantani az Oroszlán.
Gondoltam, kipróbálom.
Persze nem könnyű, főleg az elején betartani azt, hogy hamarabb váltsak, ne pörgessem az amúgy húzós motort és főként, hogy az autóúton és autópályán sem megyünk 90-100 fölé, miközben mindenki húz el mellettünk. Fejben kell ezt lerendezni, de meg lehet csinálni. Akaraterő kell hozzá, az meg nekem van.
De mennyivel érek így oda később?
Magyarország olyan kicsi, hogy mondjuk a szüleimhez hazautazva a 160 kilométerem nagyjából 15-17 perc különbség van, ha az M7-esen 130-cal nyomom, vagy ha a kenesei leágízóig elkilencvenezek. Nem egetverő ez az eltérés.
Viszont a fogyasztásban megdöbbentő dolog jött ki.
Megfordulva Devecserből egy szolid, 4,9 liter/100 kilométeres fogyasztás jött ki.
És négykilenc az bizony nem hétkettő.
Mit is jelent ez?
Nos, 429 forintos gázolajnál (Szobon a benzinkúton éppen ennyi) 7,2-es fogyasztásnál ez a 350 kilométeres út 10.810,- HUF, míg 4,9-cel elkaristolva 7.357,- HUF. A különbség tehát 3.453 HUF egy fordulónál.
Megéri tehát lassabban menni? 15 percért cserébe 3500 forint? Elég jó órabér ám ez...
A Szob-Budapest viszonylatban a helyzet a következő:
Ha havonta netán 20 napon át jövünk kocsival, akkor az 80.308,- HUF ha 7,2-vel számulunk és 56.654,- HUF ha 4,9-cel. De a szobi fordulóban benne van egy kis budapesti dugózás is, így a reális érték inkább tényleg az 5,5 liter/100 kilométeres átlagfogyasztás, ami meg 61.347,_ HUF-ot eredményez.
Összegezve tehát havonta 18.961,- HUF a különbség aközött, hogy nyomja-e neki az ember feleslegesen, vagy elkilencvenezget és Szobról konkrétan 5, azaz öt perccel ér be később. Évente ez ugyebár 227.532,- HUF megtakarítás.
Erre mondják azt, hogy megdöbbentő.
És miért is techshit ez?
Hát azért, mert SEHOL és SENKI nem hívja fel az ember figyelmét arra, hogy "Te ökör, ne nyomd neki!!!"
Tegyük azt hozzá, hogy a Szob-Budapest MÁV bérlet jelenleg 49.800,- HUF havonta és ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatód nem fizeti helyetted, akkor két embernek igencsak jobban megéri autóval bejárni, hiszen a két bérlet 98.600,- havonta, míg az üzemanyagköltség meg 61.347,- HUF... Sajnos nem Peugeot Ionom van, ami ugyebár konnektorról menne...
De azért dízellel is megéri számolgatni még egy kicsit:
Ha a munkáltatód fizeti a vonatbérletet, akkor annak a 86%-át fizeti ki, így a 49.800,- forintból 7000,-et kell fizetned neked. Azaz kettőnknek havi 14.000,- HUF a közlekedés vonattal, késéssel, felsővezetékszakadással, büdössel, tömeggel és minden olyannal, amivel a MÁV együttjár.
Ha kocsival járunk és a munkáltatónk a 39/2010-es kormányrendelet alapján mindkettőnknek megadja a 9 forint/kilométeres díjat, akkor ugyebár a bejárási költségeidből le lehet ezt vonni, így a képlet a következő:
14.547,- HUF-ba kerül neked az üzemanyag havonta, ha vonattal járnál, az meg 14.000,- HUF-ba kerül. Azaz autóval, két személlyel közlekedve havonta 547,- HUF-ba kerül az, hogy nem vonatozol, hanem kocsival jársz.
Ja, míg el nem felejtem: Budapesten belül még venned kell BKV bérletet is, ami fejenként 9.800,- HUF, azaz kettőnknek 19.600,- HUF.
Végeredményül tehát 19.026,- forinttal drágább két embernek vonatozni és békávézni havonta.
És nézzük meg, mi a különbség az autózás és a vonat között időben?
Reggel Szob-Budapest pontosan egy óra a munkahelyemig a ház kapujából, ha a melóhelyénél leteszem a feleségemet és úgy megyek be. Okés, vannak néha dugók, de a vonat is késik "néha".
Vonattal a menetidő 57 perc, a vasutállomásig 5 perc, a Nyugatiból nekem 15 perc a feleségemnek 25 perc a munkahely.
Azaz vonattal ketten, naponta veszítünk összesen 90 percet.
Havonta ez 1800 perc, évente pedig 21600 perc. Azaz havonta 30 óra, évente 360 óra.
Döbbenet? Talán igen. De a lényeg nem is ez.
A lényeg a következmény. A lényeg az, hogy az emberek nagy része EZÉRT ül be inkább reggel a kocsiba és kényelmesen, rádiót hallgatva, melegben, jó illatban, hamar bemegy a melóhelyre, majd este fáradtan szintén nem vonatozik, hanem szépen hazavezet.
És még jobban is jár anyagilag, ha a cég fizeti a kilométerpénzt.
Tudom, nem kalkuláltam bele az autó amortizációját, hát legyen!
Az én autómnak egy húszezer kilométeres szervize átlagosan legyen nyolcvanezer forint. Néha kevesebb, néha több, de az átlag ez.
Azaz 4 forintba kerül egy kilométer. Ezt kell még a havi költségekhez hozzáadni.
Tehát az üzembentartás havonta 10.400,- HUF-ba kerül, kettőnknek.
És igaz, hogy az autó is amortizálódik közben, de ne legyen illúziónk: az autó akkor is amortizálódik, ha egy helyben áll. Akkor sem fog érni egy kanyi vasat sem, mire kifizetjük majd 2015-ben.
És igaz, hogy az autó is amortizálódik közben, de ne legyen illúziónk: az autó akkor is amortizálódik, ha egy helyben áll. Akkor sem fog érni egy kanyi vasat sem, mire kifizetjük majd 2015-ben.
A végső mérleg tehát az, hogy havonta 8.626,- forintot spórolunk ha autózunk inkább és nem vonatozunk. És a megynyert szabad órákat még nem forintosítottam, pedig lehetne. A vonatozással töltött idő alatt végezhető tevékenységek így kiesnek ugyan, de helyette ott van naponta 90 perc, amit szabadon felhasználhatunk majd. És ha egy hónapban néha valamelyikünknek mégis vonattal kellene hazajönnie, mert a másiknak éppen dolga akadt, hát arra meg futja majd a megspórolt 8.626,- forintból.
És ezért jár az emberek nagy része inkább kocsival és ezért fogunk mi is inkább autózni.
Szégyen, vagy nem szégyen.
(Lapzárta után érkezett, hogy autóval történő bejárás esetén a háztól-házig távolságot kell mérni, ami nem 65, hanem 70 mindkettőnk esetében, így a napi 130 kilométer helyett 140-et térítenek, a mérleg tehát még kedvezőbb, mint ahogyan számoltam...)
Szégyen, vagy nem szégyen.
(Lapzárta után érkezett, hogy autóval történő bejárás esetén a háztól-házig távolságot kell mérni, ami nem 65, hanem 70 mindkettőnk esetében, így a napi 130 kilométer helyett 140-et térítenek, a mérleg tehát még kedvezőbb, mint ahogyan számoltam...)
