Történetünk fiktív, minden egyezés a véletlen műve.
Tegyük fel, hogy kapsz ajándékba egy Media Markt ajándékkártyát. Tegyük fel, hogy ennek örülsz is, mert ezen azt veszel magadnak, amit akarsz.
Aztán tegyük fel, hogy értesz is az online vásárláshoz, így hamar találsz is valamit, amire az ajándékkártyát beválthatod.
Tegyük fel, hogy sikerül megnézned, hogy a kártyán 10.000,- HUF azaz tíz-ezer magyar forint szerepel. Tegyük fel, hogy a cucc, amit kinéztél, ennél drágább.
Nos, ilyenkor a Media Markt weboldala a vásárlásnál felajánlja, hogy a 10-est beválthatod, a maradékot pedig fizetheted az átvételkor. Így is teszel.
A rendszer elkéri a kártya számát, majd kéri, hogy add meg a pin kódot. Tegyük fel, hogy rájössz, hogy a kártya hátoldalán a sarokban lévő szürke négyzetet kell lekaparni. Lekaparod, megadod a kódot, elfogadja. A továbbiakban megadod, hogy melyik áruházban akarod átvenni (célszerűen olyanban, ahol van készleten), majd megadod azt is, hogy a helyszínen fizeted majd ki a maradék összeget.
Tekintsünk most el attól az aprócska részlettől, hogy ha online vásárolsz és a postára kéred, akkor másnap reggel 8-kor már a postátokon van a cucc (vidéken is), tehát átveheted. Ha meg úgy döntesz, hogy elmész érte személyesen, akkor másnap reggel 10-ig még csak nem is szólnak, hogy mehetsz. A logikáját persze nem értem. Azaz nem értem, hogy miért gyorsabb összekészíteni, feladni a postán, elszállítani... illetve nem értem, hogy miért lassabb egy a helyszínen lévő cuccot lefoglalni és erről visszajelezni, de mondom... lépjünk, most túl ezen!
Tekintsünk most el attól az aprócska részlettől, hogy ha online vásárolsz és a postára kéred, akkor másnap reggel 8-kor már a postátokon van a cucc (vidéken is), tehát átveheted. Ha meg úgy döntesz, hogy elmész érte személyesen, akkor másnap reggel 10-ig még csak nem is szólnak, hogy mehetsz. A logikáját persze nem értem. Azaz nem értem, hogy miért gyorsabb összekészíteni, feladni a postán, elszállítani... illetve nem értem, hogy miért lassabb egy a helyszínen lévő cuccot lefoglalni és erről visszajelezni, de mondom... lépjünk, most túl ezen!
A lényeg, hogy másnap tízkor jön az e-mail, hogy ott van, átvehető. Felkerekedsz, elmész érte.
Aztán az áruházban kezdődik az amatörizmus.
A bejáratnál van a vevőszolgálat, ami fölé fel van lógatva egy háromszög alakú táblán, hogy itt van az online átvétel. De a pult négyszög alakú, így totózhatsz, hogy a fölötte lógó háromszög melyik munkahelyekhez szól. Beállsz az egyik sorba, kivárod a sorodat, majd mondják, hogy nem ez volt az.
Aztán beállsz a másik sorba, kivárod a sorodat...
Naná, hogy ez egyben az információ és pont előtted kérdezi ki egy idősebb házaspár a hölgyeket, hogy miként lehet a cseretévét bejuttatni a csereakcióban. Naná, hogy nem értik és 10 percig nem fogják fel.
De türelmes vagy, mert a Te szüleid is lehetnének és velük is türelmes valaki más, valahol máskor. Nameg nem ők tehetnek róla, hogy ez itt az információ is és az információ amúgy arra van, hogy ott kérdezz. Szóval kivárod.
Tegyük fel, hogy sorra kerülsz. Naná, hogy a hölgy nem tudja a belépési jelszót, majd kivárod, míg elmondják neki, hogy fel van ragasztva a monitorra. Sikerül belépni. Vagy nem. Lefagyott.
Megkérnek, hogy fáradj át egy másik pulthoz. Ott is vársz, de sorra kerülsz. Megvan a rendelésed. Kinyomtatják, majd megkérnek, hogy állj be újra abba a sorba, ahol először is álltál és ahonnan elküldtek.
Közben persze figyelted, hogy amíg az információnál bénáztak veled, addig amott SENKI nem volt és HÁROM pénztáros beszélgetett egymással nagy unottan.
A lényeg, hogy most éppen vannak, megvárod szépen, amíg sorra kerülsz.
Odaadod a számlát, az ajándékkártyát.
Megnézik, nincs rajta pénz...
MIVAAAAN?
Persze bizonygatod, hogy megnézted online és volt rajta tizeze', de most nincs.
Átfut rajtad, hogy nem fogod tudni bizonyítani, hogy tőled egyszer már levonták a tízezrest, mert az e-mailben minden benne van, de ez nincs.
Mutatom az e-mailt, nem kamuzok. Íme (az adataimat kisatíroztam, remélem, látszik minden lényeges):
Mutatom az e-mailt, nem kamuzok. Íme (az adataimat kisatíroztam, remélem, látszik minden lényeges):
Igen, jól tetszik látni. Sehol nem szerepel sem ebben, sem a rendelést visszaigazoló e-mailben az, hogy már kifizettél 10 darab ezrest. Az persze szerepel benne szép részletesen, hogy mit tud a cucc (a kutyát nem érdekli egy számlán, megjegyzem), és az is, hogy hozd magaddal (de minek, hiszen a megrendelés számán kívül SEMMI nincs rajta).
Szóval jön a bizonygatás, hogy te bizony fizettél, ők meg rohangálnak fel-alá.
Nagy nehezen megjön egy írástudó és kiszúrja a kiállított számlán, hogy ott van azon ám a kifizetett tízezres. Persze értem én, hogy nem kell mindenkinek mindenhez érteni, de azért egy pénztárosnak a számlához illene.
Nagy nehezen megjön egy írástudó és kiszúrja a kiállított számlán, hogy ott van azon ám a kifizetett tízezres. Persze értem én, hogy nem kell mindenkinek mindenhez érteni, de azért egy pénztárosnak a számlához illene.
Nem csodálom ám, hogy nem vette észre. Mutatom a számlát is, íme (erről is kisatíroztam az adataimat, de a lényeg látszik...):
Játékos kedvűeknek ajánlom, hogy játszunk egy játékot! Nagyítsd ki ezt a képet (például ide kattintva) annyira, hogy kábé A4-es méretű legyen! Aztán mérd meg, hogy mekkora az a szöveg, ami az előre fizetést mutatja!
A nem játékos kedvűeknek segítek: a vonalkód alatt lévő, 3 milliméteres betűvel írt szöveg jelenti ezt. Mit ír a szöveg? Lássuk! (Stílusosan lekicsinyítem):
Összeg fizetéssel: GICA 10000.0.
Ebből kéne tudni azt, hogy egy részét már kártyával kifizetted...
Persze nem neked, hanem a pénztárosoknak.
A lényeg, hogy nagy nehezen rájöttek, kifizetheted a maradékot.
Elkéred mindkét számlát, majd visszamész az információhoz.
Újra kiállod a sorodat, sorra kerülsz.
Ha azt hiszed vége, akkor tévedsz.
A hölgy odakiabál a biztonsági őrnek (tegyük fel, hogy Sándornak hívják), hogy "Sándor, onlány!"
A hölgy odakiabál a biztonsági őrnek (tegyük fel, hogy Sándornak hívják), hogy "Sándor, onlány!"
Sándor megjön. Nézegeti a dobozt, baj van. A Dobozon az van, hogy UTE 72BT a típus, a számlán és a gépben meg UTE 072BT. Most mi lesz?!?!?
Nagy nehezen meggyőzik, hogy a cikkszám ugyanaz, de ehhez vonalkódolvasóval le kell olvasni a dobozt, majd a monitort kifordítva megmutatni, hogy ez itt az.
Sándor elhiszi, rányomja a pecsétet és viheted.
Vége, a tiéd?
Sándor elhiszi, rányomja a pecsétet és viheted.
Vége, a tiéd?
Nehogyasziddmár!!!
A hölgy utánad szól, hogy a garancia csak akkor érvényes, ha náluk szerelteted be. Igaz, ez sehol nem szerepel a vételnél, így akár vissza is csinálhatnád az egészet, de hagyod a francba!
Beletörődő hangsúllyal megkérded, hogy hol van a beszerelő műhely és felvilágosítanak, hogy meg kell kerülni az épületet.
A balfaszkodásnak itt vége, mert ezután már profizmus következik.
A műhelynél félve kopogsz be, mert áll benn egy másik autó, de szerencséd van. A beszerelő srác vérprofi és még udvarias is. Félbehagyja a másik autót és kijön a permetező esőbe megnézni a beteget. Igaz, 3500 forint a beszerelés, ami abból áll, hogy kihúzza a helyéről a régi rádiót, majd bedugja a helyére az újat, ugyanis minden csatlakozó szabványos. Illetve mivel a rádió kezeli a telefont is, a mikrofont is be kell húzni neki valahová. Ez plusz egy ezres lesz. Mivel nem akarod, hogy szétbontsák az egész műszerfaladat meg a kárpitokat, a mikrofont a rádió mellett vezetteted ki. Így ez is megvan egy perc alatt, összesen az egész 5 perc volt. Jó órabér 5 percért 4500 HUF. Főleg úgy, hogy tényleg bárki megcsinálja (még te is), mert tényleg minden csatlakozó szabványos. De mivel udvarias a srác, le van tojva! Kifizeted a 4500 forintot (csak készpénzben lehet, ezért előtte keresel egy automatát, majd visszajössz).
És már meg is vagyunk.
Szóval így működik a Media Markt online vásárlási rendszere, ha a helyszínen szeretnéd átvenni a cuccot.
Nem javaslom!
