A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átverés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átverés. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. július 4., hétfő

Bicikli és vasút kombinálva

A legnagyobb közösségi oldalon tettem egy hozzászólást a tőlem megszokott, dagályos stílusban arról, hogy a vonatokon a bicikli szállítást egy nem éppen oda illő képpel próbálják reklámozni. Ha ott esetleg törölnék, akkor itt megmarad. Íme:
Én azért srácok, így ebben a 38 fokos melegben nem egy ilyen képpel illusztrálnám a dolgot.

Mi a baj a képpel?
Látunk rajta egy szép kocsit. Értem ez alatt, hogy szépen le lett festve.
És ezzel minden jót el is mondtam róla.
Persze a rozsdára van ráfestve és pár hónap múlva pereg lefelé, de ettől tekintsünk el nagyvonalúan.
Viszont mit látunk még a képen? A teljesség igénye nélkül:
1. A kocsi egy olyan peron mellett áll, amelyiken a legalsó lépcsőfokig 40 centit kell leküzdeni. Attól függően, milyen biciklivel mész és milyen kondiban vagy, ez mindig más és más, de egyformán szép kihívás. Ahogyan az is, hogy a további egy métert és a három lépcsőfokot hogyan teszed meg.
2. A kocsi oldalára felfestett bicikli szimbólumtól kicsit jobbra és kicsit feljebb látjuk, hogy másodosztály, alatta, hogy kamerával megfigyelnek, alatta pedig a vagon szolgáltatásait. Tekintsünk el attól, hogy a jelenlegi adatkezelési előírások értelmében (lásd a divatos GDPR fogalomkört), ugyanitt kellene minimálisan arról kapni tájékoztatást, hogy a megfigyelést ki követi el, hol tárolja a felvett videót és milyen célra teszi ezt.... ésatöbbi. Majd utoléri a MÁV ezt az előírást is, csak hát késéssel. Ne akadjunk ezen fel, mert vannak további csemegék a képen. Még mindig a felfestett jelekről pár gondolat:
2.1. Ezek között fontos, hogy nem dohányzó (jelenleg a MÁV-Start egyetlen járatán sem lehet sehol sem dohányozni, de még a vasútállomások utasforgalom számára megnyitott egyéb helyein sem). Ennek ellenére ha kicsit bal oldalon alulra nézel a sárga csík mellett látsz egy kis fehér valamit. Na, az kérem egy csikk. Hogyan is került oda, ha már a vasútállomáson sem lehet(-ne) dohányozni?
2.2. Ott van még a szolgáltatások között, hogy kerékpárt lehet rajta szállítani, erre amúgy talán tök egyedül is rájöttünk. De ami a lényeg, hogy sajnos van ott még kettő darab üres négyzet. Mi hiányzik ezekből? Nos, az egyikből egy hópihe, ami a légkondicionálást jelentené. Mert az ugyebár nincs. A másik lenne a wifi jele, mert az sincs. Légkondi helyett van az 50 fok, nameg a tökig lehúzott ablak és a vele járó huzat és wifizni meg menj a másik kocsiba, otthagyva a bringádat az ebek harmincadjára.
3. A képen láthatjuk, hogy a kocsi a napon áll. A MÁV-Start nem jutott el odáig, hogy a légkondis vonatokat állítsa ki a napra, a légkondi nélkülieket meg be a csarnokba, az árnyékba. Fel sem merül bennük.
4. A képre a MÁV-Start büszke. Sőt, nagyon sok utas (lásd a kommenteket) örülne neki, ha ilyen kocsik közlekednének feléjük. Ezért aztán én magam el is szégyellem magamat ilyenkor kicsit, amiért nem tudom értékelni, hogy nekem valójában mennyire is jó dolgom van. Főleg itt a Dunakanyarban, ahol ugyan minden évben elviszi a síneket a sárlavina, és idén például 3 hónapig tart ellapátolni ezt a háromszor 10 méternyi sarat és addig pótlóbuszokkal a menetidő nagyjából a kétszeresére növekszik és a pótlóbuszra nem lehet felvinni a kerékpárt... de akárhogy is van,a köztes időben légkondis és emeletes vonatokkal utazhatunk, amikre alig kellett az ígérettől számítva 10 évet várnunk.
Szóval számos nyomós érvünk van amellett, hogy miért járunk mégis biciklivel és azt miért kombináljuk a vonatozással, de a MÁV és főként ezek a felújított vacak kocsik nincsenek ezek között.
Persze én nem értek hozzá, elvégre nem vagyok vasutas, csak egy utas...

2022. január 13., csütörtök

Miért rakják ki az emberek a szemetet a határba?

Már itt az elején leszögezem, hogy nincs mentség arra, ha valaki a szemetét bárhol lerakja a hulladékkezelőn kívül, de azért az is érdekes, hogy mi a helyzet ma Magyarországon. Erről szól a bejegyzés.

A történet ott kezdődik, hogy az ember vásárol egy házat magának. Ezt tette Endre barátom is, Szobon talált egy szuper kis házikót, amelyben nagyon sok fantázia van és felújítás után egy jó helyen lévő, szuper családi fészek lesz belőle.
Nade amikor egy házból kiköltöznek az előző tulajdonosok, óhatatlanul is marad ott ez meg az. Így Endrének szembesülni kellett néhány ágybetéttel (a képen alul piros színben) és egy 3+2-es "bőrülő"-vel.
Amikor az ember új helyre költözik, azzal is szembesülnie kell, hogy ott nem ismer szinte senkit, nem ismeri a helyi viszonyokat és így nem tudja azt sem, hogy kihez és hová forduljon egy ilyen problémával.
Endrének szerencséje van, mert megismert engem és én egyrészt átérzem a helyzetet (10 éve ugyanebben a cipőben jártam), másrészt fogékony vagyok a mások problémáira. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy segítek, ha tudok.
Endre szerencsés abban is, hogy nekem van egy nagy utánfutóm, amelyet úgy vásároltam, hogy megnéztem a vonatkozó előírásokat és megvettem a legnagyobb utánfutót, amit az én kicsi autómmal el lehet húzni. Ez a futó amúgy 1983-as gyártású, Trabant kerekes, ráfutófékes. Utóbbi azért fontos, mert csak így lehet elhúzni az én kicsi kocsimmal egy ekkora nagy futót. 203x127 centis a rakfelülete és ez azért lényeges adat, mert az elszállítani kívánt dolgok jellemzően 200x100 centisek, azaz 2x1 méteresek. Ekkorák a kanapék, ekkorák az ágyak, ekkorák a bútorok. Így szinte kivétel nélkül el tudtam vele húzni eddig mindent. Ha a futót megalkotó mérnök csak 10-10 centivel kisebbre csinálta volna azt, már a dolgok többsége csak lenyitott ajtóval, vagy sehogy nem férne fel. Azaz, kilógnának.
Esetünkben a két alsó ágybetét gyönyörűen bement alulra a kereten belülre, a kanapék pedig ennek a tetejére felfértek, biztonságosan rögzíthetők voltak és csak előre, a vonóhorog felé lógott ki a nagyobbik 20 centit, ezért még megjelölni sem kellett a rakományt. Egy félórás gimnasztika után el is indultunk Verőce felé, ahol van a legközelebbi és egyben egyetlen hulladéktelep.
Megérkezve örömmel láttam, hogy az egyik volt hallgatóm fogad minket, így még a szokásosnál is kedvesebb kiszolgálásban részesültünk és a beszállított cucc mennyiségét nem felfelé, hanem lefelé kerekítették. Így a felhalmozott dolgokat 2 m3 azaz köbméterben számították meg nekünk, amiért így fizettünk 15.000,- HUF+Áfát. 
Tizenötezer forint plusz áfa. Azért írom ezt így ki, mert a történet szempontjából lényeges. Ledöbbentünk ugyanis ezen...
Na, amikor kinn a határban azt látja az ember, hogy valaki szemetet tesz le, az ezért van.
Mert ha egy ilyen hulladék lerakás mondjuk 5000 HUF lenne, nem lenne szemét a határban, ez tuti. Ha mondjuk a hulladéklerakás ilyen esetekben (mármint új ház vásárlása esetén) egyszer ingyenes lenne, az lenne a tuti. Ha működne rendesen a lomtalanítás, az lenne a tuti.
De nem működik. Ahogyan szinte semmi sem ebben az országban.
Így ne tessenek csodálkozni azon, ha az emberek az ilyen bútorokat felaprítják és eltüzelik (amit meg a szomszédok szagolnak az egész fűtési szezonban), vagy nemes egyszerűséggel kiviszik az erdőbe.
Ismétlem, hogy semmilyen esetben nem fogadható el egyik megoldás sem, csak azt szeretném kiemelni, hogy a létminimum környékén élő embereknek 15000 HUF még ÁFA nélkül is megfizethetetlen összeg egy ilyen szolgáltatásért.
Remélem, érthető, mit akarok ezzel...

2021. december 29., szerda

iPontól ASUS-t soha többet!

Régen írtam már a techshit-be, de ez az ügy ide kívánkozik. A levelet adatok törlése mellett, változtatások nélkül idézem a kép után, íme:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Levelükben tájékoztattak, hogy a november elején javításra leadott hangkártyámat a szerviz nem tudja sem javítani, sem kicserélni, ezért visszafizetést ajánlanak fel nekem.

Nem kívánom az összeget Önöknél levásárolni, nem kívánok személyesen bemenni egyik üzletükbe sem, így kérem az összeget a számlámra visszautalni!
Levelükben tájékoztatnak, hogy ehhez különböző adatokra van szükség, amelyeket az alábbiakban megadok:

Ügyintézés sorszáma (RMA szám): ******* Csak gondolom, mert így, hogy RMA sehol nem szerepel.

A vásárlást ********-én végeztem, a számla sorszáma *****/******, a számlát ezen levelemhez mellékletként csatolom.
A vásárlás bizonylatszámát is kérik tőlem, erre szintén csak következtetni tudok, mert így nem szerepel a számlán. Ellenben szerepel egy "tárgy" mező és abban egy szám, amely a következő:*******,
A számlán két tétel szerepel, ezek közül az alábbi termék vételárának visszatérítését kérem:
8473 ASUS Xonar U5 1 db 18 496,00 18 496,00 4 994,00 23 490,00 27%
Az áfával növelt összeg, amelynek visszatérítését tehát kérem: 23.490,- HUF
Az összeget a folyószámlámra kérem visszautalni, amely a következő:
********-********-********
Kedvezményezett neve: ************************.

Segítségüket tisztelettel megköszönöm!

Mivel Önök az ügyemet végülis elintézték, engedjék meg, hogy azzal kapcsolatban, szintén segítő szándékkal néhány észrevételt tegyek!

Amikor a termék meghibásodott, én először próbáltam kapcsolatba lépni a gyártó szervizével, hogy Önöket ne terheljem.
Az ASUS weboldalán a termék kategóriákból ez a hangkártya nem választható ki, egyszerűen nincs ilyen kategória még az egyebek között sem. Ezért elektronikusan, online a garancia intézés nem lehetséges.
Ezután próbáltam hívni a garanciajegyen szereplő ASUS szervizt, ahol órákig nem vették fel a telefont, majd amikor végre méltóztattak azt felvenni, közölték velem, hogy vigyem a terméket oda, ahol vásároltam, azaz Önökhöz. Ezt meg is tettem.
Az Önök ügyintézője a terméket javításra átvette és közölte már akkor, hogy ezeket a hangkártyákat nem javítják, hanem cserélni fogják, amely csere 15 napon belül várható. Ez szerepel az átvételi lapon is, amelyet ekkor kaptam.
A garanciális ügyintézést valamikor november elején (talán 3-án) indítottam és vártam türelemmel. December 7-én, mivel a 15 nap többszörösen letelt, újra bementem Önökhöz, ahol közölték, hogy sajnos az ASUS már csak ilyen, a vírushelyzet miatt nincs ember, ezért az ügyintézés lassú. Én ezt tudomásul vettem és vártam tovább türelmesen, míg aztán december 28-án megkaptam az értesítést Önöktől, hogy nem javítják a terméket, nem cserélik, ezért levásárolhatom, vagy kérhetek visszatérítést.
Az ügyintézéshez tehát konkrétan 64 napra volt szükség az ígért 15 helyett, ami véleményem szerint nem egy néhány napos határidő túllépés, hanem jelentős mértékű késedelem. Az ígért időnek ez ugyanis több, mint a négyszerese.
És itt következik az, amiért ezt a pár sort leírom Önöknek:
Én 64 napig maradtam (volna) hangkártya nélkül. Mivel sejtettem, hogy ez lesz, vásároltam magamnak egy hangkártyát MÁSHOL. Nem ezért, mert türelmetlen vagyok, hanem azért, mert a hangkártyára szükségem volt.
Önök elestek így minimum a termék eladásából származó haszontól. Azt, hogy fogok-e Önöktől még valaha bármit is vásárolni, majd eldöntöm annak függvényében, hogy a visszatérítés megérkezik-e és mikor érkezik meg a számlámra. Nagyon remélem, hogy nem kell további 64 napot várnom...
És most következik a lényeg:
Ha Önök szervizt és átvételi pontot üzemeltetnek, ahol egy ilyen termék esetében a képzett szervizes kollégájuk halál pontosan tudja, hogy a terméket nem fogják javítani, akkor miért is nem lehetett nekem december elején, azaz 64 nappal ezelőtt visszatéríteni a termék árát?
Ha egy termék esetében, azaz ennél a külső hangkártyánál egyértelműen kideríthető, hogy az tényleg nem működik (be kell dugni egy számítógép USB csatlakozójába és meghallgatni, hogy tényleg nem szól és ennyi), illetve egyértelműen megállapítható, hogy a ház nem lett felnyitva (roncsolás nélkül nem nyitható, préselt műanyag háza van, amelyen azonnal meglátszik minden esetleges beavatkozási kísérlet), akkor kollégájuk miért nem tudja ezt megtenni és ott a helyszínen megállapítani a reklamáció jogosságát?
Én úgy láttam, hogy a kollégájuk (aki egyébként nagyon udvarias volt) tökéletesen átlátja a dolog lényegét, de meg van kötve a keze és nem tehet semmit.
Nem lenne érdemes ezen változtatni?
Az iPon Computer mint cég nem képes a hűséges vásárlóit azzal jutalmazni, hogy átvállalja az ügyintézés idejét?
Nem érne meg ennyit Önöknek, az, ha továbbra is a megelégedett vásárlóik között maradnék? 
A kollégájuk egyetlen gombnyomással láthatja, hogy 2011.08.15-e óta (azaz immár 10 éve) számos alkalommal vásároltam már Önöknél, eddig soha nem hoztam vissza terméket. Tehát valószínűleg nem csalni akarok, hanem tényleg hibás a termék.
Nincs irányomban ennyi bizalom?
A történtek után egy dolog biztos: ASUS terméket soha többet és semmilyen formában nem vásárolok. Ez már tény.
Az viszont Önökön múlik, hogy Önöktől, vagy a szép számban jelen lévő konkurenciától vásárolok ezentúl.
Mindezt a levelemre érkező válaszuktól teszem függővé.

Tisztelettel:

*****************************
Amit Nektek javaslok, kedves barátaim annyi, hogy ASUS terméket csak akkor vásároljatok, ha vállalni tudjátok ezt a szívatást!

2019. április 12., péntek

Suzuki Ház - ahol a garancia nem garancia

Olyan világot élünk, ahol ha nem figyelsz, becsapnak. Nem számít, hogy mennyit ártanak és kinek ezzel, még egészen elképesztő helyeken is kihasználják a tájékozatlanságodat. Ezúttal a Suzuki egyik márkaszervizével gyűlt meg a bajom.
Azt hiszem, elég minden további megjegyzés nélkül idetennem a levelet, amelyet a Suzukinak írtam.


Tisztelt Hölgyem/Uram!
A Suzuki Ház Egressy úti szervizével kapcsolatban szeretnék reklamációt benyújtani a garanciális ügyintézés nem megfelelő volta és az ügyfél becsapása miatt.
A reklamációmat azért nyújtom be, mert a tegnapi napon egyértelművé vált, hogy az eset nem egyedi, hanem általános gyakorlat, amelyben az ügyfél figyelmetlenségét kihasználva indokolatlan fizetésre köteleznek, rombolva ezzel a Suzuki márka hírnevét is..
Két esetet írnék le, amelyik jól jellemzik a Suzuki Ház szervizének hozzáállását.
Az első esetben az történt, hogy az automata váltó furcsán váltott, 3-ik és 4-ik fokozatnál erős rántás volt érzékelhető.
Gépészmérnökként azonnal feltűnt, hogy ez a jelenség nem normális és ezért márkakereskedéshez fordultam. Mégpedig a Suzuki Ház Egressy úti szervizéhez.
Már az ügyintézés elején hangsúlyoztam, hogy garanciális vizsgálatot és javítást kérek, ennek fényében töltötték ki a munkalapot és vették fel az autót a megbeszélt időpontban.
Még aznap hívtak, hogy az autó kész, lehet érte jönni.
Amikor a helyszínre érkeztem azt közölték velem, hogy semmilyen hibát nem találtak, mindent kiolvastak a komputerből, megnézték a kenőanyag szinteket is.
Mivel hibát nem találtak, nem tudják garanciálisban elszámolni a vizsgálatot, ezért nagyjából 5000 forintnyi összeget kellett nekem kifizetni.
Én már akkor mondtam, hogy szerintem a garancia azt jelenti, hogy ha valami probléma van az autóval, akkor azt INGYEN megszüntetik. A problémát nem én találtam ki, az létezik. Erre válaszolták azt, hogy az autóval szerintük nem volt probléma, nincs mit garanciában megszüntetni, a vizsgálatot viszont nekem kell kifizetni.
Ezt megtettem, de rossz érzésekkel távoztam.
Annak ellenére, hogy problémát állítólag nem észleltek, az autó ezután nem rángatott.
Azaz, valaki nem mondott igazat.
Gondoltam, ez egyedi eset (az automata váltós Swift nem túl gyakori, ezért talán nem értenek hozzá annyira) és egyébként úgy voltam vele, hogy 5000 forintot nekem megért, hogy a probléma végül is megszűnt, nem kell utána mászkálni többet.
Ezért ezt az esetet akkor még nem jelentettem Önöknek, most azért írom le, mert talán mutatja, hogy így mennek a dolgok a Suzuki Háznál.
Ezt bizonyítja a tegnapi történet is, amely végül is ennek a levélnek a megírására ösztönzött.
Tegnap ugyanis megint a Suzuki Háznál jártam, mert egy esetből nem vonok le következtetéseket, gondoltam adok még egy esélyt a bizonyításra.
A tegnapi problémám az volt, hogy az ajkai Suzuki Marshall szervizben végeztettem el a 90000-es szervizt (szüleim ott laknak, így volt kényelmes), amely után fél órával a fűtőventilátor kerregő hangot kezdett adni.
Azt gondoltam, hogy valami falevél vagy esetleg valami bogár kerülhetett a rendszerbe és majd kidobja a lapát, de a probléma egy 300 kilométeres úton sem szűnt meg.
Mivel az autó nem létszükséglet, az elmúlt pár hétben félretettük és vonattal közlekedtünk a munkába.
A tegnapi napra azért egyeztettem egy időpontot a Suzuki Ház Egressy úti szervizével, a telefonban elmondtam, hogy mi a probléma.
A telefonban ők is azt mondták, hogy valószínűleg egy falevél került a rendszerbe, amely magától is ki fog esni egyszer, de a komolyabb meghibásodás kockázata miatt javasolják, hogy inkább szedjük ki. Én már a telefonban is mondtam, hogy az autó garanciális, okulva az előző esetből.
A megbeszélt időpontra a szervizbe mentem, ahol elővettem a garancia füzetet, de azt nem kérték el. Kitöltötték a munkafelvételi lapot és a végén, úgy mellesleg azt a megjegyzést tették, hogy (idézem) "Ha szerencsénk van, akkor csak kiszedjük a pollenszűrőt és be tudunk nyúlni a falevélért, de ha nincs szerencsénk, akkor az egész ventilátort szét kell bontani. Mindennel együtt akkor is meg fogja úszni 8000-10000 forintból és nagyjából 1 óra alatt készen leszünk."
Én ekkor - szintén okulva az előzményekből - rákérdeztem, hogy ezt úgy érti, hogy garanciálisan elszámolják a javítás összegét?
Az ügyintéző (Iván) azt válaszolta, hogy (idézem): "Mivel a másik szerviz követte el a hibát, menjen oda vissza, ha ingyen szeretné kiszedetni, mi csak az említett áron csináljuk meg."
Ekkor közöltem, hogy ilyen feltételekkel nem kérem a javítást, inkább visszaviszem az autót az említett szervizbe, majd távoztam.
A hab a tortán, hogy idegességemben a parkolóból kiállva véletlenül nekitolattam egy másik autónak, így életemben először sikerült önhibás balesetet okoznom és ugrik a bónuszom a kötelező biztosításnál. De ez az én hibám, nem kellett volna felzaklatnom magamat.
Amiért mégis talán érthető az idegességem az az a tény, hogy egyrészt sunyi módon csak úgy mellesleg megint be akartak csapni 8000-10000 forinttal.
Azért írok Önöknek, mert szerintem ez a dolog így nincs rendben.
Én azért vásároltam új autót, mert azokra Önök, a Magyar Suzuki 3 év garanciát vállalnak. Véleményem szerint, ha valami nincs rendben az autóval, az mindenképpen vizsgálat tárgyát képezi és ezen vizsgálatnak ingyenesnek, garanciálisnak kellene lennie.
Azt gondolom, hogy az autó tulajdonos nem minden esetben műszaki ember, ezért felelőssége van a szerviznek abban, hogy a tudatlanságot vagy járatlanságot ne használják ki.
Úgy érzem, hogy a garanciális javítás igényével beérkező ügyfelet már a folyamat elején illene arról tájékoztatni, hogy a javítás esetleg pénzébe kerülhet és semmiképpen nem a javítás elvégzése után, de még csak nem is a munkafelvétel végén kell úgy mellesleg, sunyi módon elsütni egy félmondatban.
Úgy érzem, hogy a Suzuki Ház viselkedése méltatlan és rombolja a Suzukiba, mint márkába vetett bizalmamat.
Úgy érzem, hogy egyszer becsaptak és még egyszer megpróbáltak becsapni és csak a lélekjelenlétemen múlott, hogy ezúttal nem sikerült.
És végül, mivel úgy látom, hogy a garanciális ügyintézés ennyire hadilábon áll, valószínűleg nem fogom megújítani a 3 év után lejáró szerződésemet, amelyet egyébként terveztem 5 évre kitolni. Nem látom értelmét, mert úgysem javítják meg garanciában az autót, hanem ehelyett mindenféle kibúvókkal megpróbálják a költségeket rám áthárítani. Ezeket a költségeket inkább megspórolom azzal, hogy nem márkaszervizbe hordom ezután az autót, hanem a költségek töredékéért elvégeztetem a karbantartásokat a szomszédos utcában lévő szervizben, amely ráadásul ismerősé és biztosan nem fognak becsapni.
És itt a végén leszögezem, hogy csalódott vagyok és megrendült a márkába vetett bizalmam.
Nem tudom, hogy vissza tudják-e ezt szerezni valahogy...

Remélem, sikerül tisztázni a dolgokat a Suzuki Ház Egressy úti szervizével és más Suzuki tulajdonosok nem járnak úgy, mint én. Főként ezért írtam.

Munkájukhoz sok sikert kívánok, tisztelettel!

aláírás

Természetesen a fejleményeket is leírom, bár sok jóra nem számítok.

2018. február 12., hétfő

Coca Cola - sírjak vagy nevessek?


Esztergom, barkácsáruház, italautomata, bubimentes ásványvíz, érintéses fizetés, levonja, a víz meg nem esik le. Mit lehet tenni? Van telefonszám, felhívom. 
Udvarias női hang, negyedszeri próbálkozásra sikerül is beszélnünk, mert háromszor nem hallanak és leteszik. Eddig negyed óra telt el. Elmondom a nyűgömet. A hölgy szerint ha a termék nem esik ki, az automata sztornózza a vásárlást. De majd nézzem meg a számlámon, hogy levonta-e. Mondom neki, hogy levonta, mert csipogott a telefon. Akkor adjam meg a számlaszámomat, ők is megnézik, hogy beérkezett-e a fizetés, ha igen, akkor majd visszajuttatják a pénzt. 200 forintról van szó, de már fél órája beszélgetünk. Nem túlzás a fél óra, mert még bekéri a címemet is. De minek? Megadom. Elköszönünk.
Én persze a vizet nem kaptam meg, szomjas vagyok. A közelben van lidli, átmegyek. Legközelebb majd eleve oda megyek...


Eltelik 3 hét, odahaza a postaládában értesítés, hogy utalványom érkezett.

Mivel Budapesten dolgozunk, csak akkor érem el a postát, ha éppen szabadnapos vagyok, mert reggel még, délután már nincs nyitva, hétvégén sincs nyitva.

Szerencsére szabadnapos vagyok, bemegyek. És átveszem a 200 forintot.
Kicsit viccelődünk a postás kisasszonnyal, hogy mire fogom költeni ezt a rengeteg pénzt.

Vegyes érzésekkel távozom.
Miért?

Mert örülök neki, hogy becsületes volt a Coca Cola és tényleg megküldte a pénzemet.
De rohadtul bosszant, hogy így.

Talán arra számítanak, hogy legközelebb nem fogok szólni? Ez a cél?
Hát megígérem, hogy akkor is vissza fogom kérni a pénzemet, ha ötször annyiba kerül a végén. Mert ez elvi kérdés.
Persze felmerült bennem, hogy nem lehetne ezt másképp?
Például a megadott számlaszámra visszautalni?
Esetleg azonnal?

2018. február 5., hétfő

MÁV a csúcson, avagy hogyan tegyünk meg mindent a hűséges ügyfél elvesztéséért...

Minden változtatás nélkül ideszúrnám a mai levelemet, amelyet a mávnak írtam. (Igen, máv, csupa kisbetűvel!). A neveket szedtem ki, mert vigyázok a személyiségi jogokra. Tehát a levél:

Hölgyek és Urak!
(P**p F****n és P****i V*****a, Kimenő Számla Könyvelés)

A Mai napon kaptam egy levelet Önöktől, miszerint számlák kiegyenlítése esedékességet követően történt, ezért a megadott bankszámlára átutalni szíveskedjek 5.547,- forintot, mint késedelmi kamatot.

A megkapott levélen ügyszám nincs így arra hivatkozni sem tudok. Ezért a levelet bescanneltem,  mellékelem "New Doc 2018-02-05.pdf néven.

A levéllel kapcsolatban az alábbi észrevételeim vannak:

1. A MÁV-Start Klub kártyám árát 2017.03.07-én utaltam át. Az erről szóló bizonylatot az OTP Direkt szolgáltatásából kikértem, egy képernyőmentést ezen levelemhez szintén csatolok, MAVStartKlubUtalas.jpg néven.
Láthatják belőle, hogy az utalás megtörtént és az utalás egyéb adatait is megnézhetik benne. Visszaellenőrizhető, bizonyítható.

Amit a levelükben állítanak (legalábbis, ha a hozzá csatolt sajtpapírból jól következtetek), miszerint az utalás 2017.03.31-ig lett volna esedékes és én csak 2017.06.30-án utaltam NEM IGAZ, VALÓTLAN, TÉVEDÉS, vagy HAZUGSÁG! Válasszák ki maguknak a megfelelőt!
2. Kifejezetten nehezményezem, hogy ideküldenek nekem egy levelet MINDEN AJÁNLÁS NÉLKÜL, ezért KÖVETHETETLENÜL, rábízva a magukhoz hasonló hatékonysággal, azaz trehányul működő Magyar Posta Zrt-re, miközben ezen levélben pénzügyi terhelések szerepelnek. Kérdezem, hogy NINCS PÉNZÜK AJÁNLOTT LEVÉLRE?!?!????
3. Kifejezetten nehezményezem, hogy ideküldenek egy levelet, amelyben SEMMI KONKRÉTUM NEM SZEREPEL a nevemen, a címemen és a vevőazonosítómon kívül, majd ezen levélhez hozzácsatolnak egy fecnit (ezt is bescanneltem, lásd a pdf második oldalát), amelyen egy odavetett táblázat egy sorából kell nekem kitotóznom, hogy mit is akarnak valójában!!!! Kérdezem, hogy ha lenne a családomban mondjuk mindenkinek egy-egy ilyen kártyája, akkor HONNAN TUDNÁM MEG AZT, hogy melyikről van éppen szó?
4. Ha nem tudnák, akkor tájékoztatom Önöket, hogy a MÁV-Start Klub Bónusz kártyát mindaddig NEM KÉSZÍTIK EL (meg sem kezdik az elkészítését) és NEM ADJÁK ÁT, ameddig az utalás meg nem érkezett a számlájukra. Még akkor sem, ha az ügyfél (ez lennék én) több éve megbízható ügyfelük. Személyesen az ügyintézőjük (**** *****) szokta nyomon követni, hogy az utalás megérkezett-e és csak azután kezd neki bármilyen folyamatnak. Ezért amit levelükben leírnak, egyszerűen NEM IS TÖRTÉNHET MEG. Ezt tudniuk illene, de ha nem, akkor illene megkérdezniük valakit, aki tudja. Nem szégyen ám, ha nem értenek ahhoz, amit csinálnak.
5. Kifejezetten nehezményezem, hogy egy olyan ügyben leveleznek velem, ami EGY ÉVE TÖRTÉNT!!! Talán arra számítanak, hátha nem emlékszem? Hát melléfogtak...
6. Kérdezem, hogy bölcs cselekedet-e az Önök részéről, hogy most, amikor éppen lejár a Start-Klub Bónusz kártyám (2018. március 17-én) és éppen meg kellene vásárolnom az ideit... szóval pont most idegesítenek egy ilyen adminisztrációs hibával? Mindenképpen szeretnének elveszíteni, mint ügyfelet? Nem kell a pénzem? Oldjam meg máshogy a közlekedésemet? Tájékoztatom Önöket, hogy erősen gondolkodom rajta, mert ott tartunk, hogy autózni olcsóbb, mint önökkel utazni. Szóval jó úton haladnak, hogy elbúcsúzzunk egymástól, örökre...
7. Levelük kapcsán az utánjárással és ezen levél megírásával eltöltöttem 2 azaz kettő órát. Mint kiemelt mérnöknek, a Mérnöki Kamara ajánlása alapján egy mérnöknapom 188.000,- HUF azaz száznyolcvannyolc-ezer forint. Ennél én kicsit drágábban dolgozom, de Önöknek adok kedvezményt. Kérdezem, hogy a trehányságuk miatt elvesztegetett 2 mérnöki óráért járó díjazásom 47.000,- HUF + ÁFA díját kinek számlázhatom ki? Kinek állítsam ki a számlát?

Amit elvárok:

1. Kérjenek elnézést!
2. Derítsék ki és nevezzék meg, kinek a trehánysága miatt keletkezett nekem kellemetlenségem! Tudni akarom, ki az egyszemélyi felelős, mi a beosztása, mert panaszt kívánok ellene tenni!
3. Gondolkozzanak el azon, hogy miként nyerhetnék vissza a bizalmamat! Gondolok itt arra, hogy a nekem okozott kárhoz hasonló értékben milyen szolgáltatást biztosítsanak a számomra. Szívesen vennék mondjuk a Start Klub Bónusz kártyám áráért egy Start Klub VIP kártyát...
4. Minderre két hetet kapnak, azaz határidőként 2018. február 19-ét jelölöm meg. Ez ugyanis az utolsó határideje annak, hogy az új kártya igénylését elindítsam és azt megkapjam, mielőtt a mostani lejár. Amennyiben ezt a kellemetlenséget nem rendezik számomra megnyugtató módon, elválnak útjaink! Értem ez alatt, hogy az új kártyát nem rendelem meg és ezzel egy időben minden jogi eszközt meg fogok ragadni, hogy igazamnak érvényt szerezzek. Természetesen a sajtót sem fogom kihagyni, hogy reklámozzam is a minőségi szolgáltatásukat.

aláírás

(A fejleményekről természetesen még írok majd...)

2017. március 9., csütörtök

Amikor 19 helyett 91 ezret ad ki az automata

Az úgy kezdődött, hogy kellett egy öltönykabátot vennem és nem tudtam, hogy a boltban elfogadnak-e hitelkártyát. Az öltönykabátok akciósan 10.000,- forintba kerültek, úgyhogy vettem ki 19 ezret. De az automata 91-et adott ki...
Volt már baj ezzel az automatával. A múlt héten 20 helyett 10-et adott ki, az egyik tízest elnyelte. Az ügy folyamatban van, talán visszakapom a tízesemet. (Szerkesztve: közben visszakaptam és elnézést is kértek tőlem.)
A lényeg annyi, hogy nem csodálkoztam a dolgon. Persze az is lehet, hogy rosszul ütöttem be és tényleg 91-et kértem. Mivel siettem, eltettem a 91 ezer forintot és rohantam az öltönyboltba.
Hogyan ad ki az automata 91 ezret? Nos, kiad 4 darab húszast, 1 darab tízest és 1 darab ezrest. Az öltönyboltban volt is nekem tetsző öltönykabát és mivel nyakkendőt is vettem hozzá, az egyik húszassal fizettem. A boltos hölgy nagyon kedves volt és még meg is nézte, milyen szép lett az új húszezres.
Fogtam az öltönyt és mentem a dolgomra. Amikor aztán úgy 2 óra múlva lett 5 percem, azért csak felhívtam az OTP-t, hogy a dolgot tisztázzuk. Némi kapcsolgatás után el is jutottam egy élő emberhez, aki egy másik élő emberhez kapcsolt és alig 10 perces várakozás után - nameg Anyja neve 3 példányban bediktálása után - a hölgy meg is tudta nézni azt, hogy az automata mit könyvelt le.
(Zárójel: a múlt hónapban SMS-ekre az OTP levont 5.475,- azaz ÖTEZER-NÉGYSZÁZHETVENÖT forintot. Nem írtam félre, tényleg ennyit. Ezen felbuzdulva letiltottam az SMS szolgáltatást és a Smartbank alkalmazásban nézegetem az egyenlegemet. De a pénzkivételt csak később, többnyire másnap könyvelik le, így ha nem tudja az ember pontosan, hogy mennyi pénze volt, akkor nem látja az egyenlegből, hogy az utolsó tranzakció mennyit vont le. Persze nekem gyanús volt, hogy 91-et biztosan nem, de inkább nem hagyatkoztam az emlékeimre. Csak annyit még, hogy 2017-ben egy akkora banknak, mint a Zótépé, meddig tartana megírni egy szoftvert, ami e-mailre küldi a tranzakciókat? A g-mail korában ez sima ügy, az e-mail ugyanolyan hamar megérkezik, mint az SMS. Csak ingyen van. A banknak is, de főleg nekem. Na, mindegy! A teljes sztorit sokak unszolására megírtam, ide kattintva olvashatod el. Zárójel vége.)
Szóval a hölgy megnézte nekem és azt látta, hogy az automata 19.000,-t adott ki. Ekkor mondtam a hölgynek, hogy ami nem az enyém, azt azért visszaadnám. Volt annyira rutinos, hogy arra megkért, hogy nézzem meg jól a pénzeket, amit a gép kiadott. Megnéztem és ekkor láttam, hogy nem húszezresek, hanem kétezresek vannak a zsebemben. Most változott a kétezres és ezért kevertem össze a húszezresekkel. A hölgynek mondtam, hogy a hívásom ezek szerint tárgytalan.
Viszont akkor az öltönyért 2000 forintot fizettem, amiből visszakaptam 10.000,- azaz tízezer forintot. Az öltöny tehát mínusz nyolcezrembe került. Azaz, nekem fizettek nyolcezret azért, hogy hozzam el.
És itt vége is lehetne a történetnek, ha nem lennék becsületes.
De az vagyok és remélem, ezzel nem vagyok egyedül. Még csak nem is dicsekedni akarok ezzel, mert ez nem érdem, hanem alap. Alapvetőnek gondolom ugyanis, hogy az ember nem csapja be a másikat. Tudom, hogy többen baleknak fogtok nézni, de én azonnal hívtam a boltot, ahol is a hölgy vette fel, akinek mondtam, hogy pár órája voltam nála öltönyt vásárolni.
Emlékezett rám és arra is, hogy becsapta magát egy kétezressel.
Tehát nem azt mondta, hogy én becsaptam. Ez már egyfajta emberi nagyság, amire csak felnézni tudok.
Gyorsan biztosítottam arról, hogy amint lehet, viszek neki egy igazi húszezrest, ez meg is történt még délután.
Mint kiderült, nem sokkal a távozásom után mutatta a főnökének, hogy milyen az új húszezres és akkor döbbent rá, hogy egy nullával kevesebb van rajta.
Gondolom, ilyenkor azért az emberben egy világ dőlhet össze. Mert ugyebár bejött egy fiatalember, akivel kedves volt, akit körülugrált (megmutatott vagy 30 nyakkendőt), majd ez a fiatalember mosolyogva és udvariasan átverte 18.000,- forinttal.
Gyanítom azt is, hogy ezt a 18 ezrest a fizetéséből a hónap végén levonnák. 18.000,- forint ráadásul olyan összeg, amit már mindenki megérez, de egy bolti eladó mindenképpen.
És mindez látszott is rajta.
És a megkönnyebbülés is, amikor a 2 darab régimódi tízezrest odaadtam, nagy elnézéskérések közepette.
Természetesen a hálát próbálták volna kifejezni, így maga a boltvezető akart nekem adni egy nyakkendőt, majd amikor nem fogadtam el, a hölgy ajánlott fel nekem 10% kedvezményt a következő vásárlásomból.
De nekem ez nem kellett.
Sőt, szerintem nekem kellene valamit felajánlani azért, mert nem vagyok képes  - már sorozatosan - odafigyelni arra, amit csinálok. Persze az sem mentség, hogy az OTP automatából én még soha nem vettem ki húszezrest (mindig töredékösszeget veszek ki, hogy legyen nálam apró, azaz jellemzően 9000 vagy 19000 forintot) és így a húszezressel én nagyon ritkán találkozom, így mivel a kiadott pénz nem olyan volt, mint az általam ismert 2000 forintos, és a darabszám is stimmelt, az agyam automatice azt látta, amit szerettem volna látni.
Az is egy szerencsétlen egybeesés, hogy ha kiveszel 19 ezrest, azt ugyebár úgy kapod meg, hogy 1 tízezres, 4 kétezres és 1 ezres. 91 ezernél meg ugyebár 1 tízezres, 4 húszezres, 1 ezres. Azaz még a darabszám, azaz a bankók száma is stimmel.

Akárhogy is van, én hibáztam és miattam volt ennek az egyébként kedves, türelmes hölgynek 4 kellemetlen órája.
A lényeg mégsem ez.
A lényeg a következő: először is úgy tűnt, hogy 91 ezrest kaptam de csak 19-et vont le a bank. Itt nyertem volna 72 ezrest. Aztán kiderült, hogy nem a bank tévedett, hanem én, de még mindig pozitív volt a mérleg, mert tízezer helyett mínusz nyolcezerért vettem az öltönykabátot. Azaz itt is tizennyolcezer még az én nyereségem. De ezt is visszaadtam.
Akkor végül is mit kaptam ettől a szituációtól? Mit nyertem?
"Csak" a lelkemet.
Mert a lelkem nem az ördögé! Csak egy célom van a földi életemben, hogy ez így is maradjon!
Sokat hibázok, sokszor vagyok méltatlan, sőt mindig méltatlan vagyok...
"... hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem."
Köszönöm az ilyen próbákat és köszönöm, hogy csak annyit mérsz rám, amennyit elbírok!

2017. március 3., péntek

Alarm! Avagy Rádió 1- csak igazi szívatás megy

3 hónap elkeseredett dühét írom ki most magamból és szándékaim szerint megpróbálok kulturált hangnemben maradni. Nem lesz könnyű, de végülis ez a nap egy szép nap. Miért csipog a rádiód a kocsiban? Elmondom én, olvasd csak...
Kezdjük egy kis SEO-val, azaz keresőoptimalizálással. Ha arra lennél kíváncsi, hogy miért csipog a rádió MP3 lejátszás közben, vagy arra, hogy Suziki Swift rádiónál miért hallgat el az MP3 lejátszás egy pillanatra, esetleg azt keresnéd, hogy mi az az ALARM felirat a rádiód kijelzőjén, akkor jó helyen jársz. Remélem, ezen mondatok alapján idetaláltál és megóvlak pár havi idegeskedéstől. Igaz és szomorú történet következik, happy enddel.
Tavaly, azaz 2016-ban a nyár végén vettem egy új autót. Ez egy Suzuki Swift. Többek között azért vettem meg ezt és nem a hasonló áron kapható úgynevezett konkurenciát, mert ebben az autóban volt benne MINDEN, ami nekem kellett. Nem részletezném, de az egyik fő vonzerő az volt, hogy nem csak motorikusan, hanem elektronikában is megvan benne minden, ami nélkül én élni nem nagyon tudok.
Van benne például egy központi multimédiás egység, amely lejátszik MP3-at. CD-ről is, de a rádió alatt van egy USB csatlakozó, ahová bedughatsz pendrive-ot (USB-kulcsot) és arról mehet is a zene. Ennek azért is örültem, mert CD nagyjából 7 éve nem volt a kezemben, de DVD-sem vagy 5 éve. A franc fog ezekkel szívni, meg cserélgetni őket, miközben 32 GB-s USB-kulcsokat lehet venni 6000 forint körül, amikre ugyebár felfér cirka 15.000 azaz tizenötezer MP3-as szám. Az pedig sok.
Szóval felcsillant a szemem, amikor először ez egyik ismerős Suzukijában ülve, majd a szalonban a Swifteket nézegetve megláttam az MP3 feliratot a fejegységen. Írtam korábban róla, hogyan lett nekem Suzukim nagyjából 2 hét alatt ide kattintva elolvashatod, a döntésben tehát a multimédiának szerepe volt.
Az élet szépen zajlott, élveztem a zenét (is). Beköttettem a másik kocsiból kiszedett mélykiemelőt az anyósülés alá, ez még dobott annyit a hangzáson, ami már minden igényt kielégített.
Aztán egy nem annyira szép téli napon elkezdődött a kálváriám. Remélem, sikerül beszúrnom róla egy videót is, de azoknak, akik nem tudnak videót nézni valamiért, leírom a sztorit, ahogyan én megéltem.
Az történt ugyanis, hogy a rádió, illetve a fejegység MP3 lejátszás közben véletlenszerűen elkezdett csipogni. Ment a zene, egy rövid időre elhallgatott, aztán egy-két rövid csippanás és ment minden tovább.
Ha volt valaha ilyen élményed, nem kell magyarázzam milyen idegesítő. Ha nem volt még ilyen élményed, hát hidd el nekem, hogy az ember legszívesebben belevágna egy fejszét a rádió közepébe.
Arról már csak úgy mellesleg teszek említést, hogy ez a dolog veszélyes is, hiszen az ember vezetés közben reflexből odakapja a fejét, ami a budapesti forgalomban, vagy az autóúton 110-nél nem egészséges.
És a legidegesítőbb az volt, hogy többnyire SEMMIT nem írt ki a kijelző, csak csippant kettőt és rendszerint mire odanéztél, már nem is láttad, mi történt.
Naná, hogy elkezdtem nyomozni. Bizonyára észrevetted az írásaimból, hogy konyítok valamit a kütyükhöz. 10 évig írtam teszteket, járt már ez-az a kezeim között. Na, ezért volt külön idegesítő, hogy nem boldogulok a dologgal. Egészen a mai napig.
Szóval próbálkoztam. Elolvastam a kocsi kezelési útmutatóját, ami egyébként egy vicc. Annyi azért volt benne, hogy az MP3-aknál kerülni kell a VBR-t, azaz a változó bitrátát és konkrétan leírja azokat a formátumokat, amiket tuti biztosan támogat a fejegység. Úgyhogy első lépésként átnéztem a fájlokat és kiválogattam azokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy kapja be az a mérnök, aki 2016-ban olyan MP3 lejátszót csinál, ami nem játszik le mindent! Baszkikáim, 2016-ban a lejátszónak még a flac-ot meg az ogg-ot is vinnie kellene, nemhogy az ÖSSZES MP3-at! Mindegy, így jártam...). Szóval csináltam egy olyan válogatást, ami megfelel a követelményeknek és elsőre boldog is voltam, mert Budapestre menet egyszer sem csipogott a rádió. Aztán hazafelé megint kezdte. Volt olyan szám, amibe 3-szor csipogott bele. A fejem majdnem eldurrant...
Tovább olvasgatva olyat is láttam a kezelési útmutatóban, hogy a pendrive ne legyen nagyobb 4 GB-nál. (Zárójel: 2016-ban 4 GB-s pendrive? Baszkikáim, ez komoly?). Na mindegy, némi intrenetes keresgélés után sikerült találnom 4GB-s pendriveokat, darabját 1300 forintért. Vettem is vagy hármat és ezekre elosztogattam a fontosabb zenéimet. Még jó is, hogy másik pendrive-on van a rock és másikon a disco, így nem kell annyit keresgélnem a tekerőgombbal a könyvtárak között. Legalábbis így nyugtattam magamat. (Zárójel: SOHA ne vegyél olyan készüléket, ami nem érintőképernyős, mert tekerőgombokkal 10000 azaz tízezer MP3 közül megtalálni azt, amit keresel, mindezt egy háromsoros mátrix kijelzőn, vezetés közben... remélem, hogy van a pokolnak olyan bugyra, ahová azok kerülnek, akik ezt kitalálták és az ítélet napjáig kell MP3-akat keresgélniük a rohadt tekerőgombbal!).
Szóval a zenék felmásolva 3 különböző pendrive-ra, lássuk!
Reggel Budapestre menet minden oké volt, aztán délután hazafelé menet megint a csipogás. Rendes és türelmes nő a feleségem, mert neki kellett elviselnie, hogy a véleményem kihallatszik, ami persze nem nagyon volt szalonképes.
Nem adtam fel, olvasgattam és közben elkezdtem elemezni, mikor csipog a rendszer.
Az MP3-ak formátumával és a pendrive méretével nem volt összefüggésben, mert előkerült egy olyan 2 GB-s pendrive is, amit még a másik kocsiban is hallgattam és a Suzukiban is hallgattam októberig csipogás nélkül.
Arra gondoltam, hogy valamit elnyomkodhattam a fejegységen és bekapcsolhattam valami funkciót.
Az RDS-re már az elejétől gyanakodtam, de az RDS-nek csak a rádiózás közben van értelme, azért hívják Radio Digital Signal-nak. A kezelési útmutatóban kikerestem, hogyan kell kikapcsolni mindent és látszólag sikerült is. De Budapesthez közelítve csak csipogott a fejegység, mintha muszáj lett volna neki.
Ekkor jött az első szikra, mert az egyik csipogásnál éppen néztem a kijelzőt és egy pillanatra mintha azt láttam volna felvillanni, hogy ALARM. Na, itt kértem meg a feleségemet, hogy videózza már a rádió kijelzőjét folyamatosan a telefonjával, hogy vissza tudjuk nézni a történéseket. Megtette, meglett a videó. Beszúrom ide és direkt meghagyom az egészet. Ugyanis ha kíváncsi vagy, milyen érzés ez a kocsiban ülve erre a pittyegésre vadászni, akkor ne nézd a képernyőt, hanem csak akkor nézz oda, amikor hallod a pittyegést. Ha nincs kedved ezzel szórakozni, tekerj a végére, ott van a lényeg:

Na, nem tudom, mennyi türelmed volt hozzá, hogy megpróbáld visszanézni, mi is történt, de ha elég türelmes vagy, úgy 5-10. alkalomra eltalálod, hogy pont ott állítsd meg a felvételt, ahol a lényeg van. Én segítek, íme:

Na, megegyezhetünk abban, hogy a kocsiban, vezetés közben ezt SOHA nem fogod elolvasni? Megegyezhetünk abban, hogy esélyed nincs, hogy rájöjj, mi a franc pittyeg?
Megegyezhetünk.

Esélytelen volt a dolog számomra is.
Abban persze bíztam, hogy egy más elmeállapotban, amikor nem ezen gondolkodom, be fog ugrani a megoldás. Volt már ilyen, többnyire meg szoktam álmodni a dolgokat.
Így álmodtam meg azt az egyik éjjel, hogy ezek a csipogások csak Budapest környékén vannak, elhagyva Vácot megszűnnek. Idehaza a Dunakanyarban heteket lehet autózni, de a Börzsöny vonulatai között sincs egy árva csipogás sem. Még a 32 GB-s pendrive-on tárolt összevissza MP3-ak sem csipognak.
Aztán egy plakáton megláttam ezt:
Ez a Rádió 1 vételi körzet képe.
Akkor még mindig nem állt össze a dolog.
Míg nem a mai reggelen, Budapest felé autózva a fejegység nem csak csipogott, hanem 2 másodpercre át is váltott egy rádióadóra és közben azt írta, hogy ALARM. Éppen egy Pink szám ment (elég katasztrófa az magában), majd 2 másodperc után visszaváltott az MP3-ra.
Most megvagy!
Átkapcsoltam a rádióra és megkerestem, hol megy éppen Pink. A Rádió 1-en ment.
És itt összeállt a kép!
Mint a villám, úgy csapott belém a felismerés!!!
Mióta csipog a fejegység? Tél óta. Akkor mentek át a Balázsék a Rádió 1-re és akkor állítottam be a programozott adók közé. Addig egyszer hallgattam bele, de ezek a (fos) zenék amik ott mennek számomra elviselhetetlenek.
Szóval azóta csipog a fejegység, amióta be van programozva a Rádió 1.
Hol csipog a fejegység? Budapest közelében. Ahol a Rádió 1-et fogni lehet. A Dunakanyarban, ahol nem lehet fogni, nem csipog.
Mikor nem csipog a fejegység? Hát amikor nagy ritkán reggel a Balázsékat hallgatjuk. Merthogy amikor azt az adót hallgatod, akkor hiába jön RDS szignál, nincs hová átkapcsolni, ugyanis ott vagy éppen.
Mit csinál a fejegység, amikor csipog? Kiírja (elvétve), hogy ALARM. Azaz, valahonnan kap egy ALARM RDS jelet és ezért kapcsol oda.
Szóval akkor mi a megoldás?
Ki kell kapcsolni az ALARM jelzést. De hát azt NEM LEHET, mert ez egy olyan jelzés, amit arra használn(án)ak, hogy ha valahol vészhelyzet van (például ülnek az autósok a hóban az M7-esen március 15-én, ugyebár), akkor ott az autósok rádióját távolról erre a jelre lehessen átrántani és lehessen őket figyelmeztetni (hogy üljenek át másik autóba, ugyebár).
Csakhát nem erre használják!
Két lehetőség van:
Az egyik, hogy a Rádió 1 technikusai balfaszok, és véletlenül küldenek ki ALARM jelet nagyjából 10 percenként.
Ezt nem hinném, ennyire balfasz nem lehet senki.
A másik, hogy TUDATOSAN kiküldik a jelet, hogy annak a rádiója is odakapcsoljon, aki egyébként nagyívben kerülné ezt a rádiót. Ezt meg egyszerűen nem akarom elhinni, ez annyira aljas.
Az a szerencse, hogy nem is kell eldöntenem, melyik variáció az igaz.
A megoldás ugyanis pofonegyszerű és úgy néz ki, működik is: törölni kell a Rádió 1-et a programozott adók közül. Én azt csináltam, hogy lefelé elhangoltam egy kicsivel a rádiót, így ha Rádió 1-et akarok hallgatni (félévente egyszer), odakapcsolok a hibásan beprogramozott programhelyre, majd felfelé nyomok egy automatikus keresést.
A lényeg: NEM CSIPOG A RÁDIÓ! EGYSZER SEM CSIPOGOTT MA REGGEL, BUDAPESTEN SEM!!!!!
Úgyhogy ennyi!
Diadal.
Ezt sem adtam fel, ezt is megoldottam.
És most büszke vagyok magamra.
Szerintem jogosan...
(Hogyrohaggyommeg!)

2016. április 7., csütörtök

A Telekom is ingyenes WiFit ad az egész országban... a Te károdon

Az úgy volt, hogy kötöttem egy Telekom otthoni szolgáltatást. Persze gyanús volt, hogy nem lehet normál modemmel kérni, csak wifis modemmel, de bányakánya! Kihozták beüzemelték, használom.
Erre mit olvasok ma?
"A Telekom is ingyenes WiFit ad az egész országban."
Tanult újságíró kollégáim lelkesedéssel írják, hogy mostantól nem csak a UPC, hanem a Telekom is elérhetővé teszi a wifi szolgáltatását. És hogy ez milyen jó dolog, merthogy mostantól mi is becsatlakozunk abba a rendszerbe, amivel a világ 20 országában 200 millió hotspotra tudunk rácsatlakozni.
Lelkesedjünk!
Szuper minden!
De:
Először is: nem a Telekom ad ingyenes wifit az egész országban, hanem MI, az ÜGYFELEI!
Mégpedig a megkérdezésünk nélkül.
Merthogy azt ők úgy képzelték el, hogy bekapcsolják a routereden és onnantól Te, a saját áramodból sugárzod a netet az utcában. És aki arra jár, az felkapcsolódhat.
Nem akarok vulgáris lenni, így röviden csak annyit, hogy egy nagy lóf***t!!!
Mi is a bajom?
Először is, hogy egy megkeseredett, negatív hozzáállású, kiállhatatlan ember vagyok. És legfőképpen irigy!
A viccet félretéve: az a bajom, hogy eszem ágában sincs ingyenes wifit sugározni a házunk előtt!
Több okból sincs!
Az első, hogy NEM KÉRDEZTEK MEG RÓLA ÉS HA NEM OLVASOM AZ INTERNETEN, AKKOR NEM IS TUDOK RÓLA...
Milyen vircsaft ez, kérem?!?!?!
Csak úgy bekapcsolgatjuk a netet az ügyfél megkérdezése nélkül, idegeneknek is?
Nem tudom, mit szólnátok hozzá, ha vennétek egy autót, hazamennétek vele, beparkolnátok a garázsba és reggel arra lennétek figyelmesek, hogy valaki beállt mellétek a saját autójával.
Merthogy az autókereskedő elfelejtett szólni, hogy az autó megvásárlásával ehhez hozzájárultatok. Biztosan ott van a kisbetűs részben...
A második, hogy nem vagyok sem kocsma, sem kultúrház, sem könyvtár, sem internetkávézó. Ha arra vágynék, hogy idegen emberek ücsörögjenek az ablakom alatt, akkor beköltöznék a belvárosba. PONT azért költöztem vidékre, hogy nyugtom legyen. És ebbe a nyugalomba PONT nem fér bele, hogy a sok csíra az iskolából hazafelé PONT a mi házunk előtt jöjjön rá, hogy van ingyen net és PONT ott tobzódjanak nekem. Meg esténként PONT ott jutyubozzanak, én meg azt hallgassam...
Harmadszor pedig nagyon örülök neki, hogy a Telekomnál olyan tehetséges mérnökök dolgoznak, akik garantálják, hogy nem fogom észrevenni a sávszélesség csökkenésen, de ez meg egyszerűen hazugság. Mert először is, ha a sávszélesség elbírna többet, akkor adnának többet. Akkor nem kellene 2016-ban 120 Mbit/s sebességgel púposkodnom. De nem adnak, mert nem bír többet a kábel. Vagy mégis? Akkor meg hogy lesz ez? A maximumra rátesznek még egy kicsit? Na, ne nézzenek már hülyének!!! Pont a Telekom az, akinél ha bekacsolod a tévét, felére esik a sávszélesség. Szóval, ne haragudjanak, de NEM HISZEM EL, hogy nem lesz észrevehető.
Összefoglalva tehát:
1. Az én wifi routeremen SENKI NEM FOG netezni.
2. Az én áramomból SENKI NEM FOG netezni.
3. Ha ezt másképp nem tudom elérni, hát keresek másik szolgáltatót. De ha már megteszem, viszem a mobiltelefonjaimat, mobilinternetjeimet is. Egy szabad szemmel jól látható összeg ám ez havonta. Ha nekik nem kell, majd kell másnak...
Sajnálnám, mert a Telekommal amúgy semmi bajom nincs.
És nagyon remélem, hogy mindez egy ostoba kommunikációs hiba és nem úgy lesz, ahogyan én gondolom...
Addig is: itt egy térkép, amin megnézheted, hogy felétek mi a helyzet: telekom.hu/telekomwifi
Egyben szeretném kérni, hogy ha valakinek a tudta nélkül bekapcsolták a wifijén ezt a szolgáltatást (például látod és be tudod azonosítani magadat a térképen és nem tudtál róla), szóljon!
Köszi!

2016. március 21., hétfő

Plusszáfa

Komment nélkül rovatom következik (avagy: elfogtunk egy levelet):
********************************************

Tisztelt Hölgyem/Uram!


Imént jártam a szervizben és engedje meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmét!

Március 8-án adtam be Önökhöz egy Sony Vaio netbookot azzal a hibával, hogy nem kapcsolt be.
A kollégájuk a készüléket átvette, megnézte, kipróbálta a töltőmet, kipróbálta egy másik töltővel és viszonylag hamar megállapította, hogy tápkör hiba okozza a jelenséget.
Megegyeztük abban, hogy a javítás költsége  18.000,- HUF lesz. Ha a szétszereléskor bebizonyosodik, hogy tényleg ez a hiba oka, akkor minden további értesítés nélkül nekikezdenek a javításnak és értesítenek, ha kész lesz.
Kérdésemre, hogy mikorra várható a javítás, a kollégájuk, Zsolt (legalábbis az átvevő nevénél ez szerepel) azt felelte, hogy "pár nap".
A mai napon felhívtak telefonon, elmentem a netbookért és el is tudtam hozni.
Használom, működik és a történet pozitív kicsengésű is lehetne.
De...
1. Március 8-án adtam be a netbookot, ma pedig március 21-e van. A pár nap nekem nem azt jelenti, hogy 13 nap múlva kapom vissza a készüléket. Még akkor sem, ha közben március 15-e miatt hosszú hétvége volt, mert ezzel együtt is 7 munkanap telt el. Ha ezt tudom, máshová viszem a netbookot.
2. A múlt héten többször próbáltam hívni a szervizt a megadott telefonszámokon és senki nem vette fel a telefont. Már azon gondolkodtam, hogy elmegyek személyesen és ezt ma meg is tettem volna. Szerencsére ma hívtak, de mindenképpen érdekes és nem javítja a bizalmat egy céggel szemben, ha napokig nem elérhető.
3. Amikor leadtam a készüléket, kaptam egy átvételi lapot, amire rá is írták, hogy 18.000,00 ft lesz a javítás. Ennyit és nem többet írtak rá és a kollégájuk ennyit és nem többet közölt velem. Ezzel szemben ma megyek érte és kifizettetnek velem 22.800,00 forintot (kerekítve). Amikor rákérdezek, kollégájuk (egy másik) kaján vigyorral az arcán megjegyzi (kvázi a képembe röhög), hogy "Ja, az nettó volt ez meg bruttó...". Hozzátette még azt is, hogy "Mondani szoktuk és a javítási lapon is ez van rajta:"
Nos, itt jegyzem meg, hogy nem mondták és a javítási lapon sincs rajta. Ennek bizonyítására befényképeztem a javítási lap vonatkozó részét. Sehol nem szerepel ezen, hogy +áfa, vagy hogy netto. Mivel Önöknek is van belőle egy példányuk, nyugodtan nézzék meg, nem állítok valótlant!

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tudom, az hibázik csak, aki dolgozik és a javításba adás napján kollégájuk eléggé náthás volt, így érthető, ha elfelejtette mondani az áfát. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem szép dolog, hogy ha valaki náthás és nem marad otthon. Főleg akkor, ha ügyfelekkel találkozik, akiket megfertőzhet, de megértem ezt is, hiszen a táppénz összege kevesebb, mint a fizetésé).
Azt is tudom, hogy a verseny fokozódik és kénytelenek a konkurenciának aláígérni, és mindenkit át lehet verni egyszer (lásd: kevesebbet mondunk, mint a konkurencia, majd a végén hozzácsapjuk az áfát), de itt jegyzem meg, hogy annak ellenére, hogy a munkát (remélem) jól elvégezték, ezzel a viselkedéssel vágják agyon a megítélésüket.
Azt is megértem, ha kollégáik unják a munkájukat és a sokadik ügyfélnél már elmarad az udvariasság. Még az is lehet, hogy én értettem félre a mosolyt, ami lehet kényszeredett, zavarodottságból fakadó. Mindenesetre ha a kolléga azt mondja nekem ma például, hogy "Tisztelt Uram! Sajnálom, ha a kollégám elfelejtette mondani és nincs rajtra a munkalapon!", akkor ezt a levelet meg sem írtam volna.

Én egy békeszerető, (többnyire) nyugodt és (többnyire) udvarias ember vagyok. Ez nem jelenti azt, hogy balek is egyben. Az, hogy nem balhézok az ilyen esetekben csak azt jelenti, hogy a sorsra bízom az Önök megbüntetését. Ugyanis megkapják azt a sorstól, amit érdemelnek. Hogyan és miért? 
Itt vagyok például én, jelen minőségemben mint magánember és lehetnék akár egy elégedett ügyfél is, aki jó véleménnyel távozik és viszi a jóhírüket.
Ehelyett most éppen és konkrétan úgy érzem, hogy csúnyán becsaptak, egészen pontosan 4.874,00,- magyar forinttal.
Ugyanis ha a boltba bemegyek és kérek 30 deka párizsit, ott sem nettoban mondják az árát, hanem bruttoban. Úgy is mondhatnám, hogy a magánembereket nagyon nem érdekli, mennyi nettoban egy szolgáltatás ára. Minket az érdekel, hogy a végén mennyit kell kifizetni. Ha pedig mondanak egy összeget, majd a végén az valahogy egy ötezressel több lesz, attól átverve fogjuk érezni magunkat. Így érzek most én is. Becsapva érzem magamat.
És mint ilyen ügyfél, nem fogok soha többet Önökhöz fordulni, de még az ismerőseimnek sem ajánlom majd Önöket. Lehet, ez fel sem fog tűnni Önöknek és ez a legnagyobb baj. Főként ezért írok most. Hogy tudják: annak ellenére, hogy szó nélkül kifizettem az emelt összeget, még nem értek egyet a sunyi módszerrel.
És vagyok egyben tech újságíró, aki egy cikket mindenképpen fogok kerekíteni arról, hogy mennyire is oda kell figyelni a javításba adásnál ezekre a kicsi, de annál idegesítőbb sumákolásokra.

Önöknek végülis csak egy indokból írok, mégpedig azért, hogy tudják meg a véleményemet. Szóból ért az ember. 
Ha ez egyedi eset, akkor így jártam, ezt is el tudom fogadni. De ha ez általános, akkor javaslom, hogy változtassanak!
Ez a hozzáállás nem vezet jóra és meg lesz a következménye.
És végül mint békeszerető és minden ellenérv mellett is jóhiszemű ember, azt Önökre bízom, hogy ezt a helyzetet hogyan reagálják le és például minimum elnézést kérnek-e tőlem, és/vagy kitalálnak-e valamit arra, hogy ne érezzem magamat átverve.

Maradok tisztelettel:

név

2016. február 16., kedd

Media Markt - a frászkarika

Történetünk fiktív, minden egyezés a véletlen műve.
Tegyük fel, hogy kapsz ajándékba egy Media Markt ajándékkártyát. Tegyük fel, hogy ennek örülsz is, mert ezen azt veszel magadnak, amit akarsz.
Aztán tegyük fel, hogy értesz is az online vásárláshoz, így hamar találsz is valamit, amire az ajándékkártyát beválthatod.
Tegyük fel, hogy sikerül megnézned, hogy a kártyán 10.000,- HUF azaz tíz-ezer magyar forint szerepel. Tegyük fel, hogy a cucc, amit kinéztél, ennél drágább.
Nos, ilyenkor a Media Markt weboldala a vásárlásnál felajánlja, hogy a 10-est beválthatod, a maradékot pedig fizetheted az átvételkor. Így is teszel.
A rendszer elkéri a kártya számát, majd kéri, hogy add meg a pin kódot. Tegyük fel, hogy rájössz, hogy a kártya hátoldalán a sarokban lévő szürke négyzetet kell lekaparni. Lekaparod, megadod a kódot, elfogadja. A továbbiakban megadod, hogy melyik áruházban akarod átvenni (célszerűen olyanban, ahol van készleten), majd megadod azt is, hogy a helyszínen fizeted majd ki a maradék összeget.
Tekintsünk most el attól az aprócska részlettől, hogy ha online vásárolsz és a postára kéred, akkor másnap reggel 8-kor már a postátokon van a cucc (vidéken is), tehát átveheted. Ha meg úgy döntesz, hogy elmész érte személyesen, akkor másnap reggel 10-ig még csak nem is szólnak, hogy mehetsz. A logikáját persze nem értem. Azaz nem értem, hogy miért gyorsabb összekészíteni, feladni a postán, elszállítani... illetve nem értem, hogy miért lassabb egy a helyszínen lévő cuccot lefoglalni és erről visszajelezni, de mondom... lépjünk, most túl ezen!
A lényeg, hogy másnap tízkor jön az e-mail, hogy ott van, átvehető. Felkerekedsz, elmész érte.
Aztán az áruházban kezdődik az amatörizmus.
A bejáratnál van a vevőszolgálat, ami fölé fel van lógatva egy háromszög alakú táblán, hogy itt van az online átvétel. De a pult négyszög alakú, így totózhatsz, hogy a fölötte lógó háromszög melyik munkahelyekhez szól. Beállsz az egyik sorba, kivárod a sorodat, majd mondják, hogy nem ez volt az.
Aztán beállsz a másik sorba, kivárod a sorodat...
Naná, hogy ez egyben az információ és pont előtted kérdezi ki egy idősebb házaspár a hölgyeket, hogy miként lehet a cseretévét bejuttatni a csereakcióban. Naná, hogy nem értik és 10 percig nem fogják fel.
De türelmes vagy, mert a Te szüleid is lehetnének és velük is türelmes valaki más, valahol máskor. Nameg nem ők tehetnek róla, hogy ez itt az információ is és az információ amúgy arra van, hogy ott kérdezz. Szóval kivárod.
Tegyük fel, hogy sorra kerülsz. Naná, hogy a hölgy nem tudja a belépési jelszót, majd kivárod, míg elmondják neki, hogy fel van ragasztva a monitorra. Sikerül belépni. Vagy nem. Lefagyott.
Megkérnek, hogy fáradj át egy másik pulthoz. Ott is vársz, de sorra kerülsz. Megvan a rendelésed. Kinyomtatják, majd megkérnek, hogy állj be újra abba a sorba, ahol először is álltál és ahonnan elküldtek.
Közben persze figyelted, hogy amíg az információnál bénáztak veled, addig amott SENKI nem volt és HÁROM pénztáros beszélgetett egymással nagy unottan.
A lényeg, hogy most éppen vannak, megvárod szépen, amíg sorra kerülsz.
Odaadod a számlát, az ajándékkártyát.
Megnézik, nincs rajta pénz...
MIVAAAAN?
Persze bizonygatod, hogy megnézted online és volt rajta tizeze', de most nincs.
Átfut rajtad, hogy nem fogod tudni bizonyítani, hogy tőled egyszer már levonták a tízezrest, mert az e-mailben minden benne van, de ez nincs.
Mutatom az e-mailt, nem kamuzok. Íme (az adataimat kisatíroztam, remélem, látszik minden lényeges):
Igen, jól tetszik látni. Sehol nem szerepel sem ebben, sem a rendelést visszaigazoló e-mailben az, hogy már kifizettél 10 darab ezrest. Az persze szerepel benne szép részletesen, hogy mit tud a cucc (a kutyát nem érdekli egy számlán, megjegyzem), és az is, hogy hozd magaddal (de minek, hiszen a megrendelés számán kívül SEMMI nincs rajta).
Szóval jön a bizonygatás, hogy te bizony fizettél, ők meg rohangálnak fel-alá.
Nagy nehezen megjön egy írástudó és kiszúrja a kiállított számlán, hogy ott van azon ám a kifizetett tízezres. Persze értem én, hogy nem kell mindenkinek mindenhez érteni, de azért egy pénztárosnak a számlához illene.
Nem csodálom ám, hogy nem vette észre. Mutatom a számlát is, íme (erről is kisatíroztam az adataimat, de a lényeg látszik...):
Játékos kedvűeknek ajánlom, hogy játszunk egy játékot! Nagyítsd ki ezt a képet (például ide kattintva) annyira, hogy kábé A4-es méretű legyen! Aztán mérd meg, hogy mekkora az a szöveg, ami az előre fizetést mutatja!
A nem játékos kedvűeknek segítek: a vonalkód alatt lévő, 3 milliméteres betűvel írt szöveg jelenti ezt. Mit ír a szöveg? Lássuk! (Stílusosan lekicsinyítem):
Összeg fizetéssel: GICA 10000.0.
Ebből kéne tudni azt, hogy egy részét már kártyával kifizetted...
Persze nem neked, hanem a pénztárosoknak.
A lényeg, hogy nagy nehezen rájöttek, kifizetheted a maradékot.
Elkéred mindkét számlát, majd visszamész az információhoz.
Újra kiállod a sorodat, sorra kerülsz.
Ha azt hiszed vége, akkor tévedsz.
A hölgy odakiabál a biztonsági őrnek (tegyük fel, hogy Sándornak hívják), hogy "Sándor, onlány!"
Sándor megjön. Nézegeti a dobozt, baj van. A Dobozon az van, hogy UTE 72BT a típus, a számlán és a gépben meg UTE 072BT. Most mi lesz?!?!?
Nagy nehezen meggyőzik, hogy a cikkszám ugyanaz, de ehhez vonalkódolvasóval le kell olvasni a dobozt, majd a monitort kifordítva megmutatni, hogy ez itt az.
Sándor elhiszi, rányomja a pecsétet és viheted.
Vége, a tiéd?
Nehogyasziddmár!!!
A hölgy utánad szól, hogy a garancia csak akkor érvényes, ha náluk szerelteted be. Igaz, ez sehol nem szerepel a vételnél, így akár vissza is csinálhatnád az egészet, de hagyod a francba!
Beletörődő hangsúllyal megkérded, hogy hol van a beszerelő műhely és felvilágosítanak, hogy meg kell kerülni az épületet.
A balfaszkodásnak itt vége, mert ezután már profizmus következik.
A műhelynél félve kopogsz be, mert áll benn egy másik autó, de szerencséd van. A beszerelő srác vérprofi és még udvarias is. Félbehagyja a másik autót és kijön a permetező esőbe megnézni a beteget. Igaz, 3500 forint a beszerelés, ami abból áll, hogy kihúzza a helyéről a régi rádiót, majd bedugja a helyére az újat, ugyanis minden csatlakozó szabványos. Illetve mivel a rádió kezeli a telefont is, a mikrofont is be kell húzni neki valahová. Ez plusz egy ezres lesz. Mivel nem akarod, hogy szétbontsák az egész műszerfaladat meg a kárpitokat, a mikrofont a rádió mellett vezetteted ki. Így ez is megvan egy perc alatt, összesen az egész 5 perc volt. Jó órabér 5 percért 4500 HUF. Főleg úgy, hogy tényleg bárki megcsinálja (még te is), mert tényleg minden csatlakozó szabványos. De mivel udvarias a srác, le van tojva! Kifizeted a 4500 forintot (csak készpénzben lehet, ezért előtte keresel egy automatát, majd visszajössz).
És már meg is vagyunk.
Szóval így működik a Media Markt online vásárlási rendszere, ha a helyszínen szeretnéd átvenni a cuccot.
Nem javaslom!

2016. február 1., hétfő

Reflexshop rossz reflexszel

Mivel egy hónapja nincs válasz, bemásolom ide, hogy okuljatok:
*****************
Tisztelt Hölgyem/Uram!

Kézhez kaptam levelüket, mely szerint teljesítették a rendelésemet.

Sajnálattal közlöm, hogy EZ NEM IGAZ!

Ha nem tartom fel Önöket, hadd osszam meg az élményemet, ami az Önök szolgáltatását igénybe véve ért!

Előzetesen annyit, hogy sokáig elégedett voltam az Önök szolgáltatásával és ez a negatív élmény egyrészt a fekete péntek miatt, másrészt a karácsonyi őrület miatt ért engem.
Azt is előre leszögezem, hogy eddig direkt nem írtam Önöknek. Hagytam, hogy a dolgok leülepedjenek és a harag elszálljon. Nameg kivártam, hogy a nagy karácsonyi hajtás végeztével legyen Önöknek is idejük elolvasni és reményeim szerint megszívelni a soraimat.

Tehát:

Korábban számos alkalommal vásároltam már Önöktől, így amikor láttam, hogy csatlakoztak a fekete péntek akcióhoz, nagyon örültem, hogy valamelyik kedvencemet esetleg olcsóbban kaphatom meg.
Az első csalódás az volt, hogy a fekete péntek akcióban alig találtam valami érdekeset. Nem volt egy igazán jó termék sem. Remélem, hogy csak én láttam úgy, hogy fekete pénteken azokat a termékeket akciózták le, amelyek nem nagyon akartak fogyni. Azért persze találtam olyasmit, ami tetszett és bár nem volt nagyon szükségem egyikre sem, akciós áron mégis megrendeltem ezeket.
Gondoltam, karácsonyra jó lesz majd.
És itt ért a második csalódás. A weboldalukon a vásárlás során az szerepelt, hogy a termékek amelyeket megrendeltem, MIND raktáron vannak. Így például a hangyafarm is (amely jelenleg is így szerepel (http://reflexshop.hu/gyereksarok/ismeretterjeszto_jatekok/world-alive-jungle-ants-hangyafarm)

A rendelésemről napokig nem kaptam visszaigazolást. A rendelésemet 2015.11.27-én 09.22.32 időpontban adtam le, november 30-án kaptam egyáltalán valami életjelet, hogy a rendelés egyáltalán beérkezett Önökhöz. Azaz 3 nap múlva...
Aztán december 04-én kaptam egy olyan levelet, miszerint "rendelésed átvehető". A levél tárgya ez. Tehát nem az, hogy "rendelésed bizonyos elemei átvehetőek", vagy hogy "rendelésed egy része átvehető", hanem hogy a rendelésem átvehető.
A levél szép hosszú. Tájékoztatnak róla, hogy a rendelést mikor és hol vehetem át és hogy milyen linkeken ellenőrizhetem azt. Aztán az alján el is köszönnek tőlem, miszerint "Üdvözlettel a Reflex csapata"

Nem tudom, hogy ebben az országban hány olyan ember van, aki ezek után tovább olvassa a levelet, de még az is lehet, hogy bennem van a hiba. Normál esetben a levelekben ezután már nincsenek lényeges részek, csak jogi dolgok, ilyesmi. Önöknél a levélben szereplő aláírás után jött a lényeg, mégpedig egy megjegyzés, miszerint "Rendelését a JungleAnts hangyafarm és a RocketWhistler kivételével átveheti 2015.12. 10-ig."
Tehát nem az egész rendelést, hanem egy részét.
Nos, az én személyes pechem valószínűleg, hogy pont a hangyafarm lett volna valakinek ajándékba. Mégpedig karácsonyra. Úgy is mondhatnám, hogy a többi cuccot csak azért rendeltem, mert már ott voltam és ha már elmegyek ezért, gondolta, hogy elhozom azokat is. Azokra nem volt igazán szükségem, a hangyafarmra viszont igen.
De ezzel természetesen nem szembesültem addig, amíg el nem mentem a boltba átvenni a termékeket.

Hadd meséljek most arról, hogy ez hogyan történt:

A boltjuk a belvárosban van, jó tömegközlekedésnél, így aki autóval megy, az meg is érdemli a sorsát. Én magam ha tehetem, kerékpárral közlekedem. Télen is. Így a boltba is biciklivel mentem. Azon a napon enyhe idő volt ugyan, de azért a biciklire fel kell öltözni. Fel is voltam. Ezért volt aztán szó szerint mellbevágó, hogy a boltba lépve nagyjából 25 fok fogadott.
Az Önök munkatársai mind rövid ujjú pólóban voltak, nekik ez a 25 fok biztosan kellemes volt.
De nekem és annak a 15-20 vevőnek aki éppen a boltba zsúfolódtunk nem volt kellemes várakozni egy fél órát bedunsztolva a kabátunkba.

Jó tanácsom az, hogy a kollégáik vegyenek fel egy pulcsit és a boltban vegyék le a fűtést 18-20 fokra. Az emberek nem feltétlenül azért idegesek, mert mind kiállhatatlan jellemű, hanem lehetséges, hogy azért, mert éppen folyik a hátukon a víz...
A kollégáik és kolléganőik egyébként nagyjából udvariasak voltak és le a kalappal, hogy a karácsonyi hajtásban a dög meleg miatt türelmetlen sok vevő ellenére is megőrizték a hidegvérüket.
Engem is megpróbáltak kiszolgálni és alig fél óráig keresték a rendelésem darabkáit. Ekkor derült ki, hogy azért nem találják, merthogy az elébb említett hangyafarm nem jött meg és januárig valószínűleg nem is fog (ezért is érdekes, hogy a mai napig miért szerepel "raktáron" megjelöléssel...).
Itt jegyzem meg, hogy diplomás környezetmérnökként (Szent István Egyetem, Gödöllő) jól ismerem a hangyák életét és nagyon jól tudom, hogy a magyarországi fajok közül télvíz idején nem nagyon lehet találni aktív bolyokat. Így aztán szerintem nagy önuralomról tettem tanúbizonyságot akkor, amikor nem szóltam semmit kolléganőjük kioktatására, miszerint idézem "Amúgy úgysem tud hangyát szerezni ilyenkor télen". Megjegyzem, hogy tudok. Persze ezt Önöknek nem kell tudnia.
Itt döntöttem úgy, hogy majd akkor veszem át a rendelésemet, ha annak minden eleme megérkezik. Erre várok a mai napig is, amikor azt közlik velem, hogy teljesítették a rendelésemet és hogy remélik, hogy elégedett vagyok.
Az már csak hab a tortán, hogy a boltban jól kiizadtam, majd mivel jól elhúzták az időmet, úgy kellett hajtsak a vasútállomásra, mint egy őrült, hogy le ne késsem a vonatomat. Talán ezért fáztam össze és lettem beteg...


Száz szónak is egy a vége: a rendelésemmel kapcsolatban tehát az alábbi élmények értek:

1. Nem igazolták vissza a rendelést, csak napok múlva;
2. Nem készítették össze, csak egy hét múlva;
3. Hibásan odabolondítottak a boltba azzal, hogy a rendelésem átvehető, miközben egy része (pontosabban a lényeges része) nem volt átvehető;
4. A boltban káosz fogadott, ideges vevőkkel és trópusi hőmérséklettel;
5. A boltban egyszer sem hangzott el, hogy sajnáljuk, ehelyett kioktattak, hogy miért nem olvastam el figyelmesebben a levelüket, amely bénán van megszerkesztve. És felvilágosítottak, hogy nem ismerem a hangyák életét...
6. Összefáztam és betegeskedtem egy hétig;
7. A rendelést máig nem kaptam meg;
8. Értesítettek róla, hogy pedig de...

Önök elégedettek lennének a szolgáltatásukkal a helyemben?
Önök jó szívvel ajánlanák bárkinek magukat ezek után?
(Mindkét kérdés költői.)


Tisztelettel:

Aláírás
****************************
Kár értük. Valamikor jó kis bolt volt ez.