2019. október 19., szombat

A 10000 forintos túl nagy bankjegy a CBA-nak

Bemásolom ide a CBA ügyfélszolgálatnak írt levelemet, okulásul:



Tisztelt Hölgyem/Uram!


A tegnapi napon 06.10 órakor vásároltam a CBA Extra Klasszis Csemege üzletben Budapesten a Falk Miksa utca és a Balaton utca sarkán.

A vásárlás során egy liter tejet kívántam kifizetni, de a pénztárnál vettem észre, hogy csak 10000 forintos bankjegy van nálam.
A pénztáros hölgy ekkor azt mondta, hogy adjak másikat, mert ebből nem tud visszaadni.
Én mondtam, hogy sajnos nincs nálam más pénz.
Azt mondta, hogy így már most reggel az összes 1000 forintosát ide kell adnia.
Én mondtam, hogy ha jól tudom, a 10000 forintos egy elfogadott fizetőeszköz, így legyen kedves elfogadni.
Ekkor azt mondta, hogy a 100 forintos is elfogadott fizetőeszköz és megfenyegetett, hogy abban fog visszaadni.
Ekkor nálam kissé elszakadt a cérna és hangomat kissé felemelve azt találtam mondani, hogy "Leszarom, csak csinálja már, mert sietnék".
Erre nem vagyok büszke, itt is elnézést kérek érte.
Ekkor a hátam mögött megjelent egy férfi kolléga és fenyegető hangsúllyal azt kérdezte, hogy "Van valami probléma?"
Én mondtam neki is, hogy az a probléma, hogy a kolléganő nem akar nekem visszaadni.
Ekkorra a kolléganőjük valahogy mégis visszaadott, 4 darab 1000 forintost, egy darab 5000 forintost egy 500 forintost és egy darab 200 forintost.
A kasszába nézve azt láttam, hogy bőven maradt még 1000 és 5000 forintos bankjegy is.
Ezután távoztam, de az utcára lépve eszembe jutott, hogy ez a kolléganőjük máskor is viselkedett így velem és miatta eddig is csak akkor jöttem ebbe a boltba, ha nagyon muszáj volt és ha csak tehettem, másik üzletet választottam. A stílusa ugyanis teljesen alkalmatlanná teszi a munkára, amit végez. Korábban például kioktatott arról, hogy miként kell használni a pay-pass kártyámat, mert első érintésre nem fogadta el a termináljuk. Egyébként az OTP egyes kártyáit a CBA terminálok nehezen, vagy nem fogadják el érintősnek, ezt megfigyeltem más boltokban is. Semmiképpen nem indokolt tehát az sem, hogy a vásárlót kioktató hangnemben utasítsák rendre, miközben a terminál a hibás...
Sorolhatnám még, de a lényeg annyi, hogy minden egyes alkalommal, amikor az üzletben jártam, ért valami atrocitás a kolléganő részéről, és ezt megelégelve az utcáról visszafordultam és kikértem a vásárlók könyvét.
A vásárlók könyvébe az esetet beírtam, de a rendelkezésre álló hely miatt azt nem tudtam kifejteni eléggé, illetve a kitöltés után azt láttam, hogy a másodpéldány, ami ott maradt az üzletben, alig olvasható.
Ezért gondoltam, hogy észrevételemet megteszem itt, ebben a formában is.
Amit javasolnék:
1. Ha reggel nincs elég váltópénz a kasszában, arra intézkedjenek. Semmiképpen nem a vevőnek kell megsínyleni azt, ha véletlenül nagyobb bankóval fizetne. Fizethettem volna 20000 forintossal is, akkor talán meg is lincselnek?
2. A kolléganő figyelmét hívják fel arra, amit magától tudnia kellene: Önök a vevőkből élnek, a kolléganő a fizetését is a bevételből kapja.
3. Kifejezetten javaslom, hogy a kolléganő viselkedését valamilyen módon szankcionálják és kérem, hogy erről engem értesítsenek. Azt gondolom, hogy a szép szóból nem ért, az eset után meg van győződve arról, hogy nem benne van a hiba, hanem "megint egy hülye vevővel találkozott". Mindaddig bennem marad a tüske, amíg nem tudom azt, hogy ezt a viselkedést Önök sem tartják elfogadhatónak.
4. Kifejezetten gratulálok az üzletvezetőjük hozzáállásához, aki próbálta enyhíteni a légkört, többször elnézést kért. Én is elnézését kértem, hogy nem megfelelő szavakat találtam használni és végül is kevésbé idegesen távoztam. A Boltvezetőjük profi, az Ő hozzáállása példás. Kérte, hogy azért járjak majd még be a boltba, de mondtam neki is, hogy sajnos amíg a kifogásolt viselkedésű kolléganőt látom a kasszában, én más boltot fogok választani.

Elnézésüket kérem, hogy ilyesmivel zavarom az ügyfélszolgálatot, de azt gondolom, az esetből talán lehet levonni következtetéseket és jobbá lehet tenni a szolgáltatást. A történtek után vártam egy napot, hogy az ügy bennem leülepedjen és indulatmentesen tudjak rá visszanézni, de így egy nap távlatából is azt látom, hogy ez a hozzáállás így nem jó, tenniük kell valamit.
Nem gondolom, hogy mindenféle ügyekkel a fogyasztóvédelemhez kellene fordulni, talán Önök is meg tudják ezt oldani, ha van információjuk.
Csak azért írtam most.

Megértésüket és segítségüket megköszönve, tisztelettel:

2019. október 1., kedd

Metropolitan Eurocity - ázsiai állapotok

A Máv-Start ügyfélszolgálatának küldött levelemet változtatások nélkül bemásolom ide.

Íme a tegnapi kaland:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

2019.09.30-án viharkárok miatt több Metropolitan Eurocity járat kimaradt a Nyugati pályaudvarról Prága felé.
Volt alkalmam átélni a káoszt, amelyet ez a kimaradás okozott és néhány gondolatomat hadd osszam meg Önökkel, segítő szándékkal.

A Nyugatiba érkezve a EC nem állt a szokásos vágányon 15.20 körül, ebből már azonnal gondoltam, hogy valami nincs rendben.
Aki viszont nem ismerős errefelé, mert mondjuk turista, az 15.20 órakor, a vonat indulása előtt 20 perccel semmilyen információt nem kapott.
Az 1-8 vágányok végén lévő kijelzőkről sem, sem pedig a nagy kijelzőkről. Sehol nem volt a beérkező vonatoknál látható az érkező vonat késése, amely ment volna vissza, sem az induló vonatoknál nem volt látható a késés.
15.25 órakor indul egy G70-es vonat a 6. vágányról, 15.20-kor még ez volt kiírva a vágány végén és a nagy kijelzőn is.
A vágányok mellett tanácstalan turisták lézengtek, a kalauzok és az egyéb földi személyzet nem tudott segítséget nyújtani a külföldi utasoknak.
Ennek a fő oka az volt, hogy SENKI nem beszél magyaron kívül egy nyelvet sem.
Néhány utas, köztük én is próbáltuk eligazítani a külföldieket, miután a kalauzoktól megtudtuk, hogy a 15.25-ös G70-est eltolták 15.40-re és azt ajánlják a turistáknak, hogy azzal menjenek ki Szobig, a határon fogja őket várni a vonat, amelyet a késés miatt visszafordítanak onnan és nem jön be a Nyugatiba.
Én ezt nagyjából 30 turistának lefordítottam angolra, akik fel is szálltak a G70-esre. Többen az első osztályt keresték. Megmondtuk nekik, hogy az nincs.
Hangsúlyoztam a turistáknak, hogy Szob az utolsó állomás, tehát ott szálljanak le, ahol a vonat végállomásra érkezik és nem megy tovább.
A hangosbemondón egy női hang közben többször bemondta, hogy a 15.25-ös G70 nemsokára indul, miközben ekkor már bőven 15.40 volt. Azt egyszer sem mondták be, még magyarul sem, hogy ezt a vonatot késve indítják, így még a magyarul tudók is találgattak, mi is a helyzet.
Ezután mi is, a feleségemmel felszálltunk a G70-esre és elutaztunk Szobig.
Szob alsón azt látom, hogy a turisták egy része (nagyjából 10 fő) leszáll a vonatról.
Mert a táblán azt olvasták, hogy Szob-valami és arra gondoltak, hogy megérkeztek.
A kalauzok nem figyelmeztettek senkit, én pedig mire észbe kaptam, a vonat már zárta is az ajtókat. Így ezek a turisták húzhatták a gurulós bőröndöt végig Szob alsóról Szob állomásig, ami nagyjából 1 kilométer és bőröndöt húzva 20 perc.
Ha benn állt volna az EC Szobon, lekésték volna.
De nem állt benn.
A vonatunkat a 6. vágányra vitték be, ahol nincs magasított peron, így a nagy csomaggal érkező turisták alig tudtak leszállni a vonatról.
Valahogy mégis sikerült mindenkinek és a lábukat sem törték ki a kihívásokkal küszködő vékony peronon.
A vonat elejéhez érve azt láttuk, hogy a turisták egy része a benn álló Z70-esre száll fel, ami menne vissza Budapestre a 4. vágányról.
Azért tették ezt, mert a mi beérkező vonatunkon kívül a 4. vágányon állt egyedül vonat és Budapesten azt ígérték nekik, hogy megérkezve ott fogja őket várni az EC.
Nagy nehezen sikerült mindenkit lebeszélnem arról, hogy felszálljanak a Z70-esre.
A szobi HATÁRállomáson sem beszélt senki angolul.
Ekkor határoztam el, hogy ott maradok és segítek, így az ezt követő eseményekről is első kézből tudom leírni a tapasztalataimat.
Itt már úgy 17.00 körül járunk az időben.
A személyzettől próbáltam információt kérni arról, hogy mit lehet mondani a turistáknak, de a személyzetnek alig volt információja.
Annyit megtudtam és le is fordítottam, hogy vihar miatt valahol Szlovákiában vagy Csehországban járhatatlanok a sínek, ezért késik a vonat.
Ezután azt javasoltuk a turistáknak, hogy a váróteremben és annak környékén várjanak, ahol hallják a hangosbemondót.
Több turista kérdezte, hogy van-e Szobon hotel. Szobon nincs hotel.
Több turista kérdezte, hogy van-e Szobon taxiállomás. Szobon nincs taxiállomás.
Kérdezték, hogy van-e a közelben étterem. Szobon két étterem van, mindkettő 1 kilométerre a vasútállomástól.
Így a turisták nagy része a restiben várakozott.
Többen kérdezték, hogy a kihelyezett csapból ivóvíz folyik-e, lefordítottam nekik, hogy igen. CSAK magyarul van kiírva az ivóvíz, más nyelven nincs.
Keresték a WC-t, amely szintén nincs kitáblázva megfelelően.
A legtöbben próbáltak volna kommunikálni az állomásfőnökkel, ezért az ajtója előtt álltak meg, akadályozva ezzel a szabad közlekedést.
Ettől kolléganőjük kissé ideges volt és magyarul kiabált a turistákkal, hogy engedjenek neki utat. Ők ezt nem értették, lefordítottam nekik.
Ezután próbáltam többször információt kérni az állomás személyzetétől, de nem volt nekik.
Nem tudták, hogy mikor lesz az első vonat, ezért egyébként nem is hibásak, mert a szlovák fél nem küldött tájékoztatást.
Az első információ nagyjából 18.30 körül érkezett arról, hogy a szlovákok kiküldtek egy felderítő csapatot, hogy megnézzék, miért nincs áram a vezetékekben. Ekkor derült az ki, hogy a hiba viszonylag közel van, Párkány és Szob között.
Ezt elmondtam a turistáknak, akik azt kérdezték, hogy ez jó, vagy rossz?
Nem tudtam válaszolni nekik.
Az egyik szlovák hölgyet felhívta egy ismerőse, aki a szlovák vasútnál dolgozik és ő mondta először, hogy a hibát megtalálták, dolgoznak rajta. Ez már 19.00 körül volt.
Ez nem hivatalos info, így ezt fenntartással kezeltük.
Közben a vasútállomás hangosbemondója többször bemondta, hogy több Metropolitan EC érkezik és indul tovább.
A turisták már örültek ennek, de mint kiderült, ez az előre beprogramozott infó, amit NEM LEHET törölni a rendszerből, a gép bemondja, amikor eljön az ideje.
Ez nagyon megzavarta a turistákat, akik minden információmorzsának örültek volna.
A kijelző közben folyamatosan azt mutatta, hogy a vonat késik ugyan 50 percet, de jön.
Mint megtudtam, ezt is a forgalmi irodából vezénylik és semmi infójuk nincs a vonatról, így időnként rátesznek kézzel pár percet a késésre.
Ez is nagyon megzavarta a turistákat.
Aztán valamikor 20.00 körül kaptunk egy olyan információt, hogy a vonat (amelyik szlovák irányból jön) egy órán belül megérkezik, ez már biztos.
Ezt megkérték a kollégáik, hogy mondjam be a hangosbemondón angolul, ezt meg is tettem.
Ekkor a forgalmista kolléganő azt az infót kapta, hogy közben egy másik vonat is elindult a Keletiből, amely már Vácnál jár. Ezt nem telefonon közölték vele, hanem a rendszerből olvasta ki.
Végül ez a vonat érkezett meg hamarabb, az ekkor már elgyötört turisták erre szálltak fel.
De még ekkor is volt egy kisebb káosz, mert többen nem számítottak rá, hogy az ígért 1 óra helyett 35 perc múlva érkezik egy vonat, így majdnem lemaradtak, mert a restiben üldögéltek, ahová senki nem szólt be nekik. Én kiabáltam a peronról, ahol a többi turistának segítettem felszállni, így végül mindenki meghallotta és nem maradt le senki.
Arról, hogy ez a vonat meddig megy, semmilyen infó nem volt, azt ígérték, hogy a vonaton kapnak majd további felvilágosítást.
Nem sokkal 21 óra előtt a vonat kigördült az állomásról.
Összegezve:
1. Egy nemzetközi vonalon senki nem beszél angolul.
2. A Nyugati pályaudvaron az utastájékoztatás csapnivaló.
3. Az külföldi utasokat kiküldik Szobra úgy, hogy fogalmuk sincs arról, mikor indul újra a közlekedés.
4. Szobon nincs sem hotel, sem taxi, sem busz, amellyel legalább Párkányig vagy Esztergomig el tudnának jutni, ahonnan lett volna esély továbbhaladni.
5. Annak ellenére, hogy a probléma Párkány (Sturovo) és Szob között volt, senki nem intézkedett, hogy az utasokat vonatpótló buszokkal vigyék át Párkányba, ami 10 kilométerre van.
6. Az utasok ezért aztán a Szobi lepukkant állomáson üldögéltek nagyjából 4 órát egy 10 perces út miatt.
7. Egy határállomáson senki nem beszél angolul.
8. A határállomáson a hangosbemondó szoftver sem tud angolul, nem lehet vele angol tájékoztatót összeállítani.
9. A szlovák és a magyar vasutas szakemberek nem tartják a kapcsolatot, nem jön semmi infó.
10. A határállomáson nincsenek megfelelő feliratok, még az ivóvíz sincs feliratozva.
11. Az utastájékoztató rendszer hamis információkat ad, amivel még jobban összezavarják az amúgy is elveszett külföldit.
12. A személyzet idegesebb, mint a turisták és magyarul üvöltözik a külföldi utassal.
13. Az EC vonatokon a hangosbemondás pocsék, a pótló vonatokon EC-t pótló vonaton egyáltalán nem tájékoztatják az utasokat megfelelően, miközben a jegyükből látszani kell, hogy ők külföldre mennek.
13+1. Az ilyen, időjárás okozta események gyakorisága csak növekedni fog, hamarosan minden héten lesz ilyen eset, amire nincsenek felkészülve.

Mivel olyan ember vagyok, aki problémát csak akkor vet fel, ha arra megoldást is javasol, hadd osszam meg néhány ötletemet, megfontolásra, szintén pontokba szedve, amelyek számozása megegyezik a felvetett problémák számozásával. Tehát:

1. Értem és elfogadom, hogy kevés a munkaerő és annyi pénzért nem találnak angolul beszélő kalauzt. De minden kalauznál ott van az okostelefon, amelyben van Google fordító. Ha kiképzik a kalauzokat annak használatára, még fel is olvassa a világ összes nyelvén a fordítást. A megoldás tehát adott.
2. A Nyugati pályaudvaron az ilyen esetekre érdemes legalább egy angolul beszélő személyt szolgálatban tartani, aki gyorsan be tud avatkozni. Ezzel kiküszöbölhető az információhiány.
3. Ameddig a helyzet bizonytalan, NE küldjék ki az utasokat Szobra, ahonnan semmilyen lehetőségük nincs sem továbbutazni, sem megszállni, de még megvacsorázni sem.
4. Ugyanaz a javaslatom, mint a 3. pontnál.
5. Vonatpótlást buszokkal meg kell oldani. Vácról, de még akár Budapestről is kiérkezett volna elég busz ennyi idő alatt.
6. A szobi vasútállomás határállomáshoz méltatlan állapotban van és lejáratja az országot. Olvastam a hirdetést, hogy feljavítják még idén, ennek keretén belül a feliratok pótlását is javaslom.
7. A határállomásra legalább egy és legalább angolul alapfokon beszélő személyt javaslok kiképezni műszakonként. Ha ez nem lehetséges, szintén javaslom a Google fordító használatának oktatását.
8. Minimum, hogy a hangosbemondó angolul tudjon és lehessen vele kész panelekből tájékoztatást összeállítani.
9. Az információáramlást felül kell vizsgálni, az internet korában nem lehet ez túl nagy feladat. Főleg nem 10 kilométeres távolságból.
10. A felújításkor a feliratokat is pótolni kell. Minimum angol, német, francia, szlovák nyelven.
11. Az utastájékoztató rendszer rugalmasabbá tételét javaslom és bizonyos esetekben még a leállítása is jobb megoldás, mint a dezinformáció.
12. A személyzetből ki kell jelölni valakit, aki az utasokkal foglalkozik és tehermentesíti az állomásfőnököt, akinek millió dolga van enélkül is. Lehet ez a jegykiadó például.
13. Javaslom a hangosbemondásra a kalauzoknál lévő okostelefonokat használni. Ezek tökéletesen alkalmasak arra, hogy előre összeállított panelekből akár a hangszórójukat a mikrofonhoz tartva tökéletes angolsággal bemondják amit az utasnak tudni kell. Ezzel kikerülhető a "neszterhaltnesztap" jellegű valami, ami jelenleg folyik a vonatokon (kevés üdítő kivétellel).
13+1. A szobi állomás fejlesztésénél javaslom a vasutaslaktanyát is felújítani, amely vészhelyzetben alkalmas lehet utasok elszállásolására is. A klímaváltozás hatásait érezzük, csak 2019-ben kétszer mosta el a síneket Zebegénynél az eső, ez is egyre gyakoribb lesz. És várható, hogy olyan helyeken is problémák lesznek, ahol eddig nem voltak. Erre időben fel kell készülni.

Remélem levelemet olyan szemmel olvassák, amilyen szándékkal én azt írtam.

Tisztelettel, hű utasuk: Molnár-Soós Sándor István.