Milliós károkat okoz egy vasúti átkelőben nem működő sorompó

Ha az ember nem számol utána, nem is érti, miért probléma 20 perc késés. Íme a levelem a MÁV-Start ügyfélszolgálatának a témában:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Többször jeleztem Önöknek, hogy Gödön nem működik a vasúti kereszteződést biztosító lámpa. Önök többször válaszolták, hogy a hibát kijavították.

Ezzel szemben ma reggel is álló sorompó mellett kellett lépésben áthaladnia a Z70-es vonatnak, amellyel Szobról indultunk 05.55-kor és amelynek 06.54-re kellene beérkeznie a Nyugatiba.

A hiba miatt a vonat megint 20 percet késett!!!

Felhívom figyelmüket, hogy ez a vonat maximális kihasználtság mellett közlekedik. Minden ülésen ülnek utasok és az ülések között is tömött sorokban állunk.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 500 ember mai reggelébe csempésztek 20 perc késést. Ez azt jelenti, hogy csak ez a vonat 10000 percet vett el az utasok életéből. Ez 166 óra, azaz 7 nap. 8 órás munkanappal számolva ez 21 munkanap. Ami az átlagos munkahónapokat tekintve pontosan egy hónap.

A Budapesti átlagkeresettel számolva ez 240.000,- forint

Ez a vonat ennyi kárt okozott ma a gazdaságnak.

Feltételezem, hogy a mai napon minden egyes vonat, amely ebből az irányból fog érkezni hasonló késéseket szed össze.

Azaz, egy vacak lámpa miatt ÉVEK ÓTA naponta milliós károkat okoznak nekünk, utasoknak közvetlenül. És közvetve Magyarországnak.

Kérdésem, hogy nem kellene végre megjavítani ezt a nyamvadt lámpát?

Meddig akarják még rabolni az utasok idejét?

Tisztelettel:

Molnár-Soós Sándor István

A 10000 forintos túl nagy bankjegy a CBA-nak

Bemásolom ide a CBA ügyfélszolgálatnak írt levelemet, okulásul:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A tegnapi napon 06.10 órakor vásároltam a CBA Extra Klasszis Csemege üzletben Budapesten a Falk Miksa utca és a Balaton utca sarkán.

A vásárlás során egy liter tejet kívántam kifizetni, de a pénztárnál vettem észre, hogy csak 10000 forintos bankjegy van nálam.

A pénztáros hölgy ekkor azt mondta, hogy adjak másikat, mert ebből nem tud visszaadni.

Én mondtam, hogy sajnos nincs nálam más pénz.

Azt mondta, hogy így már most reggel az összes 1000 forintosát ide kell adnia.

Én mondtam, hogy ha jól tudom, a 10000 forintos egy elfogadott fizetőeszköz, így legyen kedves elfogadni.

Ekkor azt mondta, hogy a 100 forintos is elfogadott fizetőeszköz és megfenyegetett, hogy abban fog visszaadni.

Ekkor nálam kissé elszakadt a cérna és hangomat kissé felemelve azt találtam mondani, hogy "Leszarom, csak csinálja már, mert sietnék".

Erre nem vagyok büszke, itt is elnézést kérek érte.

Ekkor a hátam mögött megjelent egy férfi kolléga és fenyegető hangsúllyal azt kérdezte, hogy "Van valami probléma?"

Én mondtam neki is, hogy az a probléma, hogy a kolléganő nem akar nekem visszaadni.

Ekkorra a kolléganőjük valahogy mégis visszaadott, 4 darab 1000 forintost, egy darab 5000 forintost egy 500 forintost és egy darab 200 forintost.

A kasszába nézve azt láttam, hogy bőven maradt még 1000 és 5000 forintos bankjegy is.

Ezután távoztam, de az utcára lépve eszembe jutott, hogy ez a kolléganőjük máskor is viselkedett így velem és miatta eddig is csak akkor jöttem ebbe a boltba, ha nagyon muszáj volt és ha csak tehettem, másik üzletet választottam. A stílusa ugyanis teljesen alkalmatlanná teszi a munkára, amit végez. Korábban például kioktatott arról, hogy miként kell használni a pay-pass kártyámat, mert első érintésre nem fogadta el a termináljuk. Egyébként az OTP egyes kártyáit a CBA terminálok nehezen, vagy nem fogadják el érintősnek, ezt megfigyeltem más boltokban is. Semmiképpen nem indokolt tehát az sem, hogy a vásárlót kioktató hangnemben utasítsák rendre, miközben a terminál a hibás...

Sorolhatnám még, de a lényeg annyi, hogy minden egyes alkalommal, amikor az üzletben jártam, ért valami atrocitás a kolléganő részéről, és ezt megelégelve az utcáról visszafordultam és kikértem a vásárlók könyvét.

A vásárlók könyvébe az esetet beírtam, de a rendelkezésre álló hely miatt azt nem tudtam kifejteni eléggé, illetve a kitöltés után azt láttam, hogy a másodpéldány, ami ott maradt az üzletben, alig olvasható.

Ezért gondoltam, hogy észrevételemet megteszem itt, ebben a formában is.

Amit javasolnék:

1. Ha reggel nincs elég váltópénz a kasszában, arra intézkedjenek. Semmiképpen nem a vevőnek kell megsínyleni azt, ha véletlenül nagyobb bankóval fizetne. Fizethettem volna 20000 forintossal is, akkor talán meg is lincselnek?

2. A kolléganő figyelmét hívják fel arra, amit magától tudnia kellene: Önök a vevőkből élnek, a kolléganő a fizetését is a bevételből kapja.

3. Kifejezetten javaslom, hogy a kolléganő viselkedését valamilyen módon szankcionálják és kérem, hogy erről engem értesítsenek. Azt gondolom, hogy a szép szóból nem ért, az eset után meg van győződve arról, hogy nem benne van a hiba, hanem "megint egy hülye vevővel találkozott". Mindaddig bennem marad a tüske, amíg nem tudom azt, hogy ezt a viselkedést Önök sem tartják elfogadhatónak.

4. Kifejezetten gratulálok az üzletvezetőjük hozzáállásához, aki próbálta enyhíteni a légkört, többször elnézést kért. Én is elnézését kértem, hogy nem megfelelő szavakat találtam használni és végül is kevésbé idegesen távoztam. A Boltvezetőjük profi, az Ő hozzáállása példás. Kérte, hogy azért járjak majd még be a boltba, de mondtam neki is, hogy sajnos amíg a kifogásolt viselkedésű kolléganőt látom a kasszában, én más boltot fogok választani.

Elnézésüket kérem, hogy ilyesmivel zavarom az ügyfélszolgálatot, de azt gondolom, az esetből talán lehet levonni következtetéseket és jobbá lehet tenni a szolgáltatást. A történtek után vártam egy napot, hogy az ügy bennem leülepedjen és indulatmentesen tudjak rá visszanézni, de így egy nap távlatából is azt látom, hogy ez a hozzáállás így nem jó, tenniük kell valamit.

Nem gondolom, hogy mindenféle ügyekkel a fogyasztóvédelemhez kellene fordulni, talán Önök is meg tudják ezt oldani, ha van információjuk.

Csak azért írtam most.

Megértésüket és segítségüket megköszönve, tisztelettel:

Plusszáfa

Komment nélkül rovatom következik (avagy: elfogtunk egy levelet):

********************************************

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Imént jártam a szervizben és engedje meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmét!

Március 8-án adtam be Önökhöz egy Sony Vaio netbookot azzal a hibával, hogy nem kapcsolt be.

A kollégájuk a készüléket átvette, megnézte, kipróbálta a töltőmet, kipróbálta egy másik töltővel és viszonylag hamar megállapította, hogy tápkör hiba okozza a jelenséget.

Megegyeztük abban, hogy a javítás költsége  18.000,- HUF lesz. Ha a szétszereléskor bebizonyosodik, hogy tényleg ez a hiba oka, akkor minden további értesítés nélkül nekikezdenek a javításnak és értesítenek, ha kész lesz.

Kérdésemre, hogy mikorra várható a javítás, a kollégájuk, Zsolt (legalábbis az átvevő nevénél ez szerepel) azt felelte, hogy "pár nap".

A mai napon felhívtak telefonon, elmentem a netbookért és el is tudtam hozni.

Használom, működik és a történet pozitív kicsengésű is lehetne.

De...

1. Március 8-án adtam be a netbookot, ma pedig március 21-e van. A pár nap nekem nem azt jelenti, hogy 13 nap múlva kapom vissza a készüléket. Még akkor sem, ha közben március 15-e miatt hosszú hétvége volt, mert ezzel együtt is 7 munkanap telt el. Ha ezt tudom, máshová viszem a netbookot.

2. A múlt héten többször próbáltam hívni a szervizt a megadott telefonszámokon és senki nem vette fel a telefont. Már azon gondolkodtam, hogy elmegyek személyesen és ezt ma meg is tettem volna. Szerencsére ma hívtak, de mindenképpen érdekes és nem javítja a bizalmat egy céggel szemben, ha napokig nem elérhető.

3. Amikor leadtam a készüléket, kaptam egy átvételi lapot, amire rá is írták, hogy 18.000,00 ft lesz a javítás. Ennyit és nem többet írtak rá és a kollégájuk ennyit és nem többet közölt velem. Ezzel szemben ma megyek érte és kifizettetnek velem 22.800,00 forintot (kerekítve). Amikor rákérdezek, kollégájuk (egy másik) kaján vigyorral az arcán megjegyzi (kvázi a képembe röhög), hogy "Ja, az nettó volt ez meg bruttó...". Hozzátette még azt is, hogy "Mondani szoktuk és a javítási lapon is ez van rajta:"

Nos, itt jegyzem meg, hogy nem mondták és a javítási lapon sincs rajta. Ennek bizonyítására befényképeztem a javítási lap vonatkozó részét. Sehol nem szerepel ezen, hogy +áfa, vagy hogy netto. Mivel Önöknek is van belőle egy példányuk, nyugodtan nézzék meg, nem állítok valótlant!

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tudom, az hibázik csak, aki dolgozik és a javításba adás napján kollégájuk eléggé náthás volt, így érthető, ha elfelejtette mondani az áfát. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem szép dolog, hogy ha valaki náthás és nem marad otthon. Főleg akkor, ha ügyfelekkel találkozik, akiket megfertőzhet, de megértem ezt is, hiszen a táppénz összege kevesebb, mint a fizetésé).

Azt is tudom, hogy a verseny fokozódik és kénytelenek a konkurenciának aláígérni, és mindenkit át lehet verni egyszer (lásd: kevesebbet mondunk, mint a konkurencia, majd a végén hozzácsapjuk az áfát), de itt jegyzem meg, hogy annak ellenére, hogy a munkát (remélem) jól elvégezték, ezzel a viselkedéssel vágják agyon a megítélésüket.

Azt is megértem, ha kollégáik unják a munkájukat és a sokadik ügyfélnél már elmarad az udvariasság. Még az is lehet, hogy én értettem félre a mosolyt, ami lehet kényszeredett, zavarodottságból fakadó. Mindenesetre ha a kolléga azt mondja nekem ma például, hogy "Tisztelt Uram! Sajnálom, ha a kollégám elfelejtette mondani és nincs rajtra a munkalapon!", akkor ezt a levelet meg sem írtam volna.

Én egy békeszerető, (többnyire) nyugodt és (többnyire) udvarias ember vagyok. Ez nem jelenti azt, hogy balek is egyben. Az, hogy nem balhézok az ilyen esetekben csak azt jelenti, hogy a sorsra bízom az Önök megbüntetését. Ugyanis megkapják azt a sorstól, amit érdemelnek. Hogyan és miért? 

Itt vagyok például én, jelen minőségemben mint magánember és lehetnék akár egy elégedett ügyfél is, aki jó véleménnyel távozik és viszi a jóhírüket.

Ehelyett most éppen és konkrétan úgy érzem, hogy csúnyán becsaptak, egészen pontosan 4.874,00,- magyar forinttal.

Ugyanis ha a boltba bemegyek és kérek 30 deka párizsit, ott sem nettoban mondják az árát, hanem bruttoban. Úgy is mondhatnám, hogy a magánembereket nagyon nem érdekli, mennyi nettoban egy szolgáltatás ára. Minket az érdekel, hogy a végén mennyit kell kifizetni. Ha pedig mondanak egy összeget, majd a végén az valahogy egy ötezressel több lesz, attól átverve fogjuk érezni magunkat. Így érzek most én is. Becsapva érzem magamat.

És mint ilyen ügyfél, nem fogok soha többet Önökhöz fordulni, de még az ismerőseimnek sem ajánlom majd Önöket. Lehet, ez fel sem fog tűnni Önöknek és ez a legnagyobb baj. Főként ezért írok most. Hogy tudják: annak ellenére, hogy szó nélkül kifizettem az emelt összeget, még nem értek egyet a sunyi módszerrel.

És vagyok egyben tech újságíró, aki egy cikket mindenképpen fogok kerekíteni arról, hogy mennyire is oda kell figyelni a javításba adásnál ezekre a kicsi, de annál idegesítőbb sumákolásokra.

Önöknek végülis csak egy indokból írok, mégpedig azért, hogy tudják meg a véleményemet. Szóból ért az ember. 

Ha ez egyedi eset, akkor így jártam, ezt is el tudom fogadni. De ha ez általános, akkor javaslom, hogy változtassanak!

Ez a hozzáállás nem vezet jóra és meg lesz a következménye.

És végül mint békeszerető és minden ellenérv mellett is jóhiszemű ember, azt Önökre bízom, hogy ezt a helyzetet hogyan reagálják le és például minimum elnézést kérnek-e tőlem, és/vagy kitalálnak-e valamit arra, hogy ne érezzem magamat átverve.

Maradok tisztelettel:

név