Ventilátor

Vasárnap van, éjfél. Helyesebben hétfő, 00.00 óra. Én megyek reggel dolgozni. Aludnom kellene.
Nem alszom, pedig nincsen alvászavarom. Ventilátorok, azok vannak. Ahhoz már-már hozzászoktam, hogy lassan egy éve MINDEN NAP reggel hétkor (legkésőbb) kelés van. Hétvégén is. Ugyanis akkor indul be a tetőventilátor, amelynek éktelen zaja a halottat is felébreszti.
Én szóltam a közös képviselőnek, hogy ez így nem jó. Ő azt mondta, megnézeti. Megnézette és valósnak tűnő örömmel az arcán jelentette, hogy készen van, megjavítva. Mostantól majd nem fog morogni.
De morog! Gonoszul és hangosan...
Persze volt rosszabb is a helyzet. Volt ugyanis, amikor hajnal 3-kor elindult és ment egészen reggel tízig. Az cudar volt. Arról sikerült nagy könyörgések árán átállítatni reggel hétre. Ez már kegy, ugyanis a többi lakó (természetesen akik nem a tizediken laknak) azt szereti, ha reggel, amikor elvégzi a dolgát, kiszellőzik a vécéje. Szóval nagy nehezen sikerült azt kikönyörögni, hogy legalább reggel hétkor induljon. De akkor aztán elindul, mi pedig kelünk. Akármikor feküdtünk, akármeddig alhatnánk, reggel hétkor ébresztő van.
Hogy használjak füldugót? Próbáltam. Nem a hangja nagy, a rezgése. Áthatol mindenen és a csontjaimon keresztül érzem. Hiába a füldugó, kínozni lehetne vele, úgy ráz, rezeg, vibrál.
És most megint van valami újabb. Valami újabb gép került a tetőre, mert most, így éjfél után is megy valami folyamatosan. Éppen csak annyira rezeg, hogy ne tudj aludni.
1984-ben érzem magamat. Az álmaimat gépek rázzák, hogy ne tudjak aludni. Hogy folyton álmos legyek és ne érdekeljen semmi, de semmi...
Mit tegyek? Meddig és kinek könyörögjek? Vagy ordítsak, fenyegetőzzek? Vagy egyszerűen fogjak egy fejszét és verjem szét? Akkor legalább kicserélik, biztosan.
Dehát én kultúrember vagyok. Nameg kifizetni sincs kedvem a rongálást. Meg ilyen baromság miatt rendőrségre és bíróságra járni. Hogy priuszom legyen azért, mert valaki, vagy valakik ROSSZUL végzik a dolgukat. Mert tojnak bele. Mert hiába pofázok, nem hisznek nekem. Mert talán azt hiszik, nincs jobb dolgom, mint éjfélkor bejegyzést írogatni a techshit blogomba.
De így nem mehet, mert ebből az lesz, hogy elalszom a volán mellett, vagy elnézek valamit a munkahelyemen. Vagy úgy szólok valakihez, ahogy nem kellene. Hogyan magyrázom el akkor neki, hogy bocs, de a ventillátoroktól nem tudtam kiaudni magamat már egy éve?
Akinek mesélem, látom, nem érti. Mert aki nem volt ilyen helyzetben, az nem értheti. Azt gondolják, túl érzékeny vagyok. Unatkozom, és ezzel szórakozom. És rájuk tényleg nem haragudhatok, hiszen aki nem volt ilyen helyzetben, az nem érti...
Szóval fel lehet jelenteni a társasházat? Lehet kényszeríteni a hiba kijavítására? Van-e hatóság, aki tudja mérni a hangnyomást és a rezgést? Utána fogok járni, megírom, mire jutottam.
Oppsz, 00.25 van. Már csak 6 órám van a reggeli kelésig. Lehet, hogy átállítom az órát hétre. Illetve nem is kell, mert hétkor úgyis indul a ventilátor. Legalább ennyi előnye van: még véletlenül sem kések el a munkából...

Utalunk, vagy nem utalunk

Én anno azért mentem be a Zótépéhez, mert szerettem volna interneten keresztül vásárolgatni ezt-azt.
Megkérdeztem, hogyan lehet ezt megtenni.
Erre ők: kell egy elektronikus számla.
Erre én: akkor kérem.
Erre ők: tessék parancsolni, itt az elektronikus számla. Ez három részből áll, ez egyik az ön lakossági folyószámlája, ezt már ismeri. A második az internetes fizetésre szolgáló számla, amely egy virtuális kártya, háromjegyű biztonsági kóddal és minden zubehőrrel, ami kell az internetes fizetéshez. A harmadik egy megtakarítási számla, amire pénzt tehet át és jobban kamatozik.
Erre én: Köszönöm szépen!
Erre ők: szívesen!

Eltelt pár nap, majd Csabi barátomnak meghalt az apukája. Ködfátyolos hangon hív, közli a rossz hírt. Egyben - mivel nincs számlája, hanem a pénze a "hasitasiban" van - arra kért, hogy mivel éjjel 2 óra van, nincs nyitva semmi, így nem tud venni kaparós feltöltőkártyát. Lennék-e kedves, és töltenék neki a telefonjára 15 ezer forintot, mert fel kéne hívni pár embert, mégpedig azonnal. Én könnyedén megígérem, ugyanis van ugye elektronikus számlacsomagom, ahol a főoldalon ott van a telefon feltöltés is. Elküldeném neki a pénzt, de a fő számláról nem engedi (a LAFO számláról). Tenném át a pénzt a virtuális kártyára, de nem megy át, csak reggel. Így elektronikus számla ide, ígéretek oda, szépen veszem a kabátomat és battyogok le a rendőrpalotához, mert az ATM-ből azonnal lehet telefont feltölteni. Első alkalommal tehát nem működött az elektronikus számla...

A következő alkalommal akkor használtam volna, amikor egyszer hazaérkezem a melóból, és miután a kedves feleségem egész nap nem volt képes felvenni a telefonját és 5-ig dolgozik, most meg fél nyolc van és sehol, már azon gondolkodtam, hogy a rendőrséget, vagy a mentőket hívjam. Bebattyog nyugodtan az ajtón, hogy oltáson volt a korházban és hosszú volt a sor. Én meg már szarrá izgultam magamat, hogy mi van vele. Ekkor írja Kryx barátom a blogjában, hogy van ez a blútyúkos karperec, ami PONT neki lesz való, mert rezeg, ha eltávolodik a telefonjától és rezeg, ha a kva telefon a táskában van és nem hallja meg.
Na, akkor vegyük meg neki, ugyis jön a karácsony és pont belefér a megallapodott maximum összegbe. Megtalálom a dealextreme-en, venném meg. Kell az elektronikus kártya. Na, tegyünk rá pénzt... Ja, hogy az majd reggel megy át... Akkor most nem veszünk bluetoothos karperecet, majd holnap, amikor méltóztatnak áttenni a pénzt... A második alkalom, amikor használnám és megint nem sikerül.

Három a magyar igazság, úgyhogy van még egy dobásuk.

Nem a zótépére vagyok elsősorban mérges, hanem arra, hogy mindenki hazudozhat és a kisbetűs részben vagy a százoldalas szerződés 98-ik oldalán ott van, hogy - maradjunk ennél az esetnél - egy nagy lóf***t fogok én online intézni mindent... És ez így rendben van, sőt én fogjam be a pofámat.

Hát jó, befogom...