Alarm! Avagy Rádió 1- csak igazi szívatás megy

3 hónap elkeseredett dühét írom ki most magamból és szándékaim szerint megpróbálok kulturált hangnemben maradni. Nem lesz könnyű, de végülis ez a nap egy szép nap. Miért csipog a rádiód a kocsiban? Elmondom én, olvasd csak...

Kezdjük egy kis SEO-val, azaz keresőoptimalizálással. Ha arra lennél kíváncsi, hogy miért csipog a rádió MP3 lejátszás közben, vagy arra, hogy Suziki Swift rádiónál miért hallgat el az MP3 lejátszás egy pillanatra, esetleg azt keresnéd, hogy mi az az ALARM felirat a rádiód kijelzőjén, akkor jó helyen jársz. Remélem, ezen mondatok alapján idetaláltál és megóvlak pár havi idegeskedéstől. Igaz és szomorú történet következik, happy enddel.

Tavaly, azaz 2016-ban a nyár végén vettem egy új autót. Ez egy Suzuki Swift. Többek között azért vettem meg ezt és nem a hasonló áron kapható úgynevezett konkurenciát, mert ebben az autóban volt benne MINDEN, ami nekem kellett. Nem részletezném, de az egyik fő vonzerő az volt, hogy nem csak motorikusan, hanem elektronikában is megvan benne minden, ami nélkül én élni nem nagyon tudok.

Van benne például egy központi multimédiás egység, amely lejátszik MP3-at. CD-ről is, de a rádió alatt van egy USB csatlakozó, ahová bedughatsz pendrive-ot (USB-kulcsot) és arról mehet is a zene. Ennek azért is örültem, mert CD nagyjából 7 éve nem volt a kezemben, de DVD-sem vagy 5 éve. A franc fog ezekkel szívni, meg cserélgetni őket, miközben 32 GB-s USB-kulcsokat lehet venni 6000 forint körül, amikre ugyebár felfér cirka 15.000 azaz tizenötezer MP3-as szám. Az pedig sok.

Szóval felcsillant a szemem, amikor először ez egyik ismerős Suzukijában ülve, majd a szalonban a Swifteket nézegetve megláttam az MP3 feliratot a fejegységen. Írtam korábban róla, hogyan lett nekem Suzukim nagyjából 2 hét alatt ide kattintva elolvashatod, a döntésben tehát a multimédiának szerepe volt.

Az élet szépen zajlott, élveztem a zenét (is). Beköttettem a másik kocsiból kiszedett mélykiemelőt az anyósülés alá, ez még dobott annyit a hangzáson, ami már minden igényt kielégített.

Aztán egy nem annyira szép téli napon elkezdődött a kálváriám. Remélem, sikerül beszúrnom róla egy videót is, de azoknak, akik nem tudnak videót nézni valamiért, leírom a sztorit, ahogyan én megéltem.

Az történt ugyanis, hogy a rádió, illetve a fejegység MP3 lejátszás közben véletlenszerűen elkezdett csipogni. Ment a zene, egy rövid időre elhallgatott, aztán egy-két rövid csippanás és ment minden tovább.

Ha volt valaha ilyen élményed, nem kell magyarázzam milyen idegesítő. Ha nem volt még ilyen élményed, hát hidd el nekem, hogy az ember legszívesebben belevágna egy fejszét a rádió közepébe.

Arról már csak úgy mellesleg teszek említést, hogy ez a dolog veszélyes is, hiszen az ember vezetés közben reflexből odakapja a fejét, ami a budapesti forgalomban, vagy az autóúton 110-nél nem egészséges.

És a legidegesítőbb az volt, hogy többnyire SEMMIT nem írt ki a kijelző, csak csippant kettőt és rendszerint mire odanéztél, már nem is láttad, mi történt.

Naná, hogy elkezdtem nyomozni. Bizonyára észrevetted az írásaimból, hogy konyítok valamit a kütyükhöz. 10 évig írtam teszteket, járt már ez-az a kezeim között. Na, ezért volt külön idegesítő, hogy nem boldogulok a dologgal. Egészen a mai napig.

Szóval próbálkoztam. Elolvastam a kocsi kezelési útmutatóját, ami egyébként egy vicc. Annyi azért volt benne, hogy az MP3-aknál kerülni kell a VBR-t, azaz a változó bitrátát és konkrétan leírja azokat a formátumokat, amiket tuti biztosan támogat a fejegység. Úgyhogy első lépésként átnéztem a fájlokat és kiválogattam azokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy kapja be az a mérnök, aki 2016-ban olyan MP3 lejátszót csinál, ami nem játszik le mindent! Baszkikáim, 2016-ban a lejátszónak még a flac-ot meg az ogg-ot is vinnie kellene, nemhogy az ÖSSZES MP3-at! Mindegy, így jártam...). Szóval csináltam egy olyan válogatást, ami megfelel a követelményeknek és elsőre boldog is voltam, mert Budapestre menet egyszer sem csipogott a rádió. Aztán hazafelé megint kezdte. Volt olyan szám, amibe 3-szor csipogott bele. A fejem majdnem eldurrant...

Tovább olvasgatva olyat is láttam a kezelési útmutatóban, hogy a pendrive ne legyen nagyobb 4 GB-nál. (Zárójel: 2016-ban 4 GB-s pendrive? Baszkikáim, ez komoly?). Na mindegy, némi intrenetes keresgélés után sikerült találnom 4GB-s pendriveokat, darabját 1300 forintért. Vettem is vagy hármat és ezekre elosztogattam a fontosabb zenéimet. Még jó is, hogy másik pendrive-on van a rock és másikon a disco, így nem kell annyit keresgélnem a tekerőgombbal a könyvtárak között. Legalábbis így nyugtattam magamat. (Zárójel: SOHA ne vegyél olyan készüléket, ami nem érintőképernyős, mert tekerőgombokkal 10000 azaz tízezer MP3 közül megtalálni azt, amit keresel, mindezt egy háromsoros mátrix kijelzőn, vezetés közben... remélem, hogy van a pokolnak olyan bugyra, ahová azok kerülnek, akik ezt kitalálták és az ítélet napjáig kell MP3-akat keresgélniük a rohadt tekerőgombbal!).
Szóval a zenék felmásolva 3 különböző pendrive-ra, lássuk!
Reggel Budapestre menet minden oké volt, aztán délután hazafelé menet megint a csipogás. Rendes és türelmes nő a feleségem, mert neki kellett elviselnie, hogy a véleményem kihallatszik, ami persze nem nagyon volt szalonképes.
Nem adtam fel, olvasgattam és közben elkezdtem elemezni, mikor csipog a rendszer.
Az MP3-ak formátumával és a pendrive méretével nem volt összefüggésben, mert előkerült egy olyan 2 GB-s pendrive is, amit még a másik kocsiban is hallgattam és a Suzukiban is hallgattam októberig csipogás nélkül.
Arra gondoltam, hogy valamit elnyomkodhattam a fejegységen és bekapcsolhattam valami funkciót.

Az RDS-re már az elejétől gyanakodtam, de az RDS-nek csak a rádiózás közben van értelme, azért hívják Radio Digital Signal-nak. A kezelési útmutatóban kikerestem, hogyan kell kikapcsolni mindent és látszólag sikerült is. De Budapesthez közelítve csak csipogott a fejegység, mintha muszáj lett volna neki.

Ekkor jött az első szikra, mert az egyik csipogásnál éppen néztem a kijelzőt és egy pillanatra mintha azt láttam volna felvillanni, hogy ALARM. Na, itt kértem meg a feleségemet, hogy videózza már a rádió kijelzőjét folyamatosan a telefonjával, hogy vissza tudjuk nézni a történéseket. Megtette, meglett a videó. Beszúrom ide és direkt meghagyom az egészet. Ugyanis ha kíváncsi vagy, milyen érzés ez a kocsiban ülve erre a pittyegésre vadászni, akkor ne nézd a képernyőt, hanem csak akkor nézz oda, amikor hallod a pittyegést. Ha nincs kedved ezzel szórakozni, tekerj a végére, ott van a lényeg:

Na, nem tudom, mennyi türelmed volt hozzá, hogy megpróbáld visszanézni, mi is történt, de ha elég türelmes vagy, úgy 5-10. alkalomra eltalálod, hogy pont ott állítsd meg a felvételt, ahol a lényeg van. Én segítek, íme:

Na, megegyezhetünk abban, hogy a kocsiban, vezetés közben ezt SOHA nem fogod elolvasni? Megegyezhetünk abban, hogy esélyed nincs, hogy rájöjj, mi a franc pittyeg?
Megegyezhetünk.
Esélytelen volt a dolog számomra is.
Abban persze bíztam, hogy egy más elmeállapotban, amikor nem ezen gondolkodom, be fog ugrani a megoldás. Volt már ilyen, többnyire meg szoktam álmodni a dolgokat.

Így álmodtam meg azt az egyik éjjel, hogy ezek a csipogások csak Budapest környékén vannak, elhagyva Vácot megszűnnek. Idehaza a Dunakanyarban heteket lehet autózni, de a Börzsöny vonulatai között sincs egy árva csipogás sem. Még a 32 GB-s pendrive-on tárolt összevissza MP3-ak sem csipognak.

Aztán egy plakáton megláttam ezt:

Ez a Rádió 1 vételi körzet képe.
Akkor még mindig nem állt össze a dolog.

Míg nem a mai reggelen, Budapest felé autózva a fejegység nem csak csipogott, hanem 2 másodpercre át is váltott egy rádióadóra és közben azt írta, hogy ALARM. Éppen egy Pink szám ment (elég katasztrófa az magában), majd 2 másodperc után visszaváltott az MP3-ra.
Most megvagy!
Átkapcsoltam a rádióra és megkerestem, hol megy éppen Pink. A Rádió 1-en ment.
És itt összeállt a kép!
Mint a villám, úgy csapott belém a felismerés!!!
Mióta csipog a fejegység? Tél óta. Akkor mentek át a Balázsék a Rádió 1-re és akkor állítottam be a programozott adók közé. Addig egyszer hallgattam bele, de ezek a (fos) zenék amik ott mennek számomra elviselhetetlenek.
Szóval azóta csipog a fejegység, amióta be van programozva a Rádió 1.
Hol csipog a fejegység? Budapest közelében. Ahol a Rádió 1-et fogni lehet. A Dunakanyarban, ahol nem lehet fogni, nem csipog.
Mikor nem csipog a fejegység? Hát amikor nagy ritkán reggel a Balázsékat hallgatjuk. Merthogy amikor azt az adót hallgatod, akkor hiába jön RDS szignál, nincs hová átkapcsolni, ugyanis ott vagy éppen.

Mit csinál a fejegység, amikor csipog? Kiírja (elvétve), hogy ALARM. Azaz, valahonnan kap egy ALARM RDS jelet és ezért kapcsol oda.

Szóval akkor mi a megoldás?
Ki kell kapcsolni az ALARM jelzést. De hát azt NEM LEHET, mert ez egy olyan jelzés, amit arra használn(án)ak, hogy ha valahol vészhelyzet van (például ülnek az autósok a hóban az M7-esen március 15-én, ugyebár), akkor ott az autósok rádióját távolról erre a jelre lehessen átrántani és lehessen őket figyelmeztetni (hogy üljenek át másik autóba, ugyebár).
Csakhát nem erre használják!
Két lehetőség van:

Az egyik, hogy a Rádió 1 technikusai balfaszok, és véletlenül küldenek ki ALARM jelet nagyjából 10 percenként.
Ezt nem hinném, ennyire balfasz nem lehet senki.

A másik, hogy TUDATOSAN kiküldik a jelet, hogy annak a rádiója is odakapcsoljon, aki egyébként nagyívben kerülné ezt a rádiót. Ezt meg egyszerűen nem akarom elhinni, ez annyira aljas.

Az a szerencse, hogy nem is kell eldöntenem, melyik variáció az igaz.

A megoldás ugyanis pofonegyszerű és úgy néz ki, működik is: törölni kell a Rádió 1-et a programozott adók közül. Én azt csináltam, hogy lefelé elhangoltam egy kicsivel a rádiót, így ha Rádió 1-et akarok hallgatni (félévente egyszer), odakapcsolok a hibásan beprogramozott programhelyre, majd felfelé nyomok egy automatikus keresést.

A lényeg: NEM CSIPOG A RÁDIÓ! EGYSZER SEM CSIPOGOTT MA REGGEL, BUDAPESTEN SEM!!!!!

Úgyhogy ennyi!

Diadal.

Ezt sem adtam fel, ezt is megoldottam.

És most büszke vagyok magamra.

Szerintem jogosan...
(Hogyrohaggyommeg!)